Pajtás, 1951 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1951-01-03 / 1. szám

Február 15. A ,,Kis Krokodil" ma n­em rajzolóval je­lent együ­tt meg. A szerkesztő adotban sétál. Algebrából ötösre feleltem, Bodrov pedig hármasba. Mégis csak az al­­gebra a legérdekesebb tantárgy. A nagy szünetben­ Valenka odajött ihozzáot: — Mi van veletek, egészen meg akartok vál­ózni? Tanítás után od­anyernem Kirilhez és azt mosfölem: — Mi az, Kirill Ivanovics! Rosszul át­írtak a dolgaitok? Nincs­ anyagotok? Kistrrt baj, majd é*’­ segítek rajtatok! És átadtam neki egy cikket. ..Kérdés: a „Kis Krokodil” szerkesztő: miért bujtogatják a fiúkat a fegyelem zavarására? Felelés: Bizonyára azért, mert őkiinkább az újságot akarják ki­adni, mint valóban a hibák éj­jén harcolni­.” Február 16. Sietek beírni a mai­ napot. Egy fél­óra morí­va kintiel a moziba megyünk. Ma, a tanítás­ után bejött osztá­­­lyunfób­a Igor és azt mondta: Figyelem! Kérlek, ne oszoljatok Szét! Ljova Kurocskin, a­­csapat taná­csának elnöke számol be a csapattanács tegnap esti gyűléséről. A rózsáfarci­,­­kék­ szemű­ Ljova Ku­­rocskin fellépett a katedrára, meg- igazgatta nyakkendőjét és elkezdte. — A csapa­ttanács a következő dol­got jegyezte­kr­eg. — S olvasni kezdte a jegyzőkör­yv­ből: — Tanáraink megállapították, hogy a mi oszt­á-­­yun­k régebben fent volt rossz, most pedig egyenesen az iskola legjobb osztá­ lya lett. Az utóbbi napokban nem hangzott el egyetlen panasz sem a fegyelmet és a rossz jegyeket illetően. — Hurrá! — kiáltott fel Artanonov. — Hurrá! — kiabáltak a fiúk. Ljova Kurovsk­lm megvárta, amíg elcsendesedünk és folytatta. — És a cs­apa-­tanács azt is meg­jegyezte, hogy ezért meg kell dicsérni a „Kis Krokodil” című szatirikus- -lapot. Elkedvetlenedve néztünk össze Bod­­rovv­al és A­rtanonovva­l. Ljova folytatta: — A „Kis Krokodil” szerkesztősége férfi baraTi és személyre való tekintet nélkül harcolt­­a­z osztály hibái ellen és elérte azt hogy a legfecs­egőbb fiúik­­is belátták hibáikat. A tanács elhatá­rozta, hogy az egész csapat szitiikus lapot indít, a „Krokodilocská”-t. A csapattanács háláját nyilvánítja ki a „Kis K'okoá­!" szerkesztőségének. É­ s ekkor egyszerre valami váratlan dolog történt. Elkiáltottam magam: — Éljen a „Kis Krokodil!” — Éljen! — harsogta az osztály. És láttam, hogy Artanonov és Bodrov szintén „Éljeni” kiáltanak. Amikor vidáman és­­megelégedetten kimentünk a folyosóra, mindannyian kis papírlapot p­illant­ottunk meg a fa­lon. Színes ceruzává!, rá volt írva: „Kis Krokodil” 10. és utolsó száma. A „Kis Krokodil” most csak két rövi­de­bb cikket közölt. Közülük a­z egyik az enyém, amelyet tegnap adtam Kirill­­­nek. A.­i­­ta ez a megjegyzés: 1,A szer­kesztőség jenti kritikát igazságosnak tartja. ” A második cikk címe: „Bosszúból ja­vullak meg.­' A cikk mindössze öt sor­­ból ál­lt: „Nagyon kell­eme­s, hogy Ar­tanonov, Bodrov és Lozsecskin felemelkedtek. Sajnos, olyan hí­rek, járnak, mintha ők.­.csak azért javultak volna meg, hogy a „Kis Krokodil’-t bosszantsák ezzel. De mi lesz, ha a „Kis Kroko­dil" megszűnik?" Artanonov megnyálazta fihtaceruzá­­ját és a cikk alá írta: „A kritikát igaz­ságosnak tanom így számolt le a „Kis Krokodil” a negatív jelenségekkel. (Vége:) I”! 1?//JOZJ1J& ' 1 ini J ILiril ■'!'!'[A ŐRSÖK, RAJOK, CSAPATOK Tóth Attila évh­­írja Sásáról. Nekünk, évfolyam-pótlásokn­ak, különösen nehéz­­a munkánk. Egy évben két osztályt kell elvégezni, ött hó­nap alatt vizsgázunk le a VI. osztály anyagából és alig várjuk, hogy megtudjuk félévi­ jegyeinket. Amikor h­az­ajövök az­­iskolából, rögtön előveszem a leckémet. Hetenként kétszer­ tart a nevelő pajtás kor­repetálást. Ezeken az össze­jöveteleken ellenőrzik, hogy meg­értet­tük-e az anyagot és ami nem világos, újra el­magyarázzák. Mindig nagyon figyelünk, azért sakko­zásra és szórakozásra is­­marad időnk. Édesanyámnak is­­segítek, amikor csak kéri. Jó tanulással és jó sportmunkával erősítjük magun­kat. * A 3387. Vasvári Pál csapait tudósítója írja a Pajtásnak. „Versenytáblánkon az utolsó helyet a Vilije osztály foglalja el. Ennek a rajnak 2,2 az állaga. Mi lehet en­nek­ az oka? Megvizsgáltuk a tanulóköri munkájukat és kiderült, hogy ebben a tanévben összesen háromszor volt tanulóköri foglalkoztatás, és ezen is csak a tagság egy harmad része jelent meg. Az utolsó helyezést a Vilije osztály részben a rend­bontóknak köszönheti. Napirenden van a lógás és a ké­sés. Van olyan pajtás az osztályban, akinek ebben az évben 109 mulasztott órája van és ebből csaknem a fele igazolatlan. A raj tanács gyengén irányította a munkát, nem figyelt fel az ilyen esetekre és nem harcolt következetesen a jobb eredményekért. Hogy a raj képes jobb munkára is, azt bizonyítja, hogy vannak időszakok, amikor tanulásukban és visel­kedésükben egyszerre fellendülnek De az igyekezet csakhamar elhal a pajtásokban és a legutolsó helyre esnek vissza. A raj magatartásáért felelős az egész osztály, de a csapattanács is. A csapattanácselnök ott él a Willeb-ben és mégsem segített a hibák kijavításában. A raj tanács­elnök nem ellenőrizte és nem szervezte meg jól a tanu­lási munkát. Felelősek vagyunk érte valamennyien, akik hagytuk, hogy a raj idáig süllyedjen. A félévi bizonyítványra való készülődés során, minden erünkkel azon leszünk, hogy az elkövetett hibákat kijavítsuk.­tunk ... de most már elégedett ve­lünk a nevelő pajtás. — És arról nem is beszélsz — mondja Lelkes pajtás —hogy mi­lyen szépen megcsináltátok Sztálin elvtárs születésnapjára a csapatfali­­újságot? — Elvállaltuk azt is, — szólt Odter pajtás — gondoskodunk arról, hogy a csapatfaliújságon mindig friss cik­kek legyenek. A békemegbízatások pontos telje­sítése segíti az egész csapat ered­ményeit. — Az első komolyabb megbízatá­sunkat — kezdi Lelkes pajtás, a Petőfi-raj tanácselnöke— Sztálin elv­­tátó születésnapjakor végeztük. A rajnak fel kellett díszíteni az úttörő­­termet. El kellett készítenie a csapat albumát. Ez Czinder pajtás egyéni békemegbízatása volt. Meg is csi­nálta szépen. Másik megbízatásunk: természettudományi kiselőadást tar­tottunk. Ebben Kunfi és Schmelczer pajtások váltak ki. Az Ifjú Gárda egyik tagja, Odler pajtás ezt mondja: — Nálunk többek közt Földes paj­tásnak volt békemegbizatása: ki kell javítania magyar jegyét, egyesre állt belőle. És képzeljétek, írt már egy ötös dolgozatot. — Mondd csak Odler pajtás, nincs itt valami a dologban? — Nem­, nem... — tiltakozik Od­ler pajtás —, becsületszavamra egé­szen egyedül írtam. Nálunk — foly­tatja büszkén — működnek a tanuló­­párok. Másik béke megbízatásunk volt, hogy oroszórai magatartásun­kon javítsunk. Pokoli rosszak vol­ Tudod-e. Pajtás tá-1. A szabadságban: m­elyik hős bornoka volt lengyel származású? 2. Ali a bonctan közismert idegen neve?­­ 3. Melyik magyar fizikus nevéhez fűződik az elektromágneses forgás és a dinam­ógép elvének feltalálása? 4. Ma­ született Petőfi Sándor. 5. Mi a zoológia? 6. Melyik nagy­ zeneszerzőnk élt 1811—1886-ig? .A helyes feleletek kezdőbetűi össze­olvasva a Szovjetunió egyik nagy álló­vízének nevét adják. Keresd a gyümölcsöt! Ánnál nagyon jó tanuló Messt tanul Laci trombitálni. Már meggyulladt a kályhában a szén. A tanulókör tegnap kitűnően téliesí­tette feladatát. Zöldel a szil, vastag ágai lombosod­nak. Pt percben kezdődött az előadás. Bandi óvári születésű. A fenti mondatokban egy-egy gyíl­­zteles található. Keresnétek meg! (Beküldte: Mándoki Katalin) Szótag-keresés GO . . . . . .LET SU . . . . .I­TAR BU . . . . . „KA A fenti szavak első, illetve második szót­affia hiányzik A hiányzó szótagok összeolvasva egy nyörő-teendőt adnak. Mi az? PAJTÁSOK! A december 29-i számban helyszűke miatt , nem közöltünk rejtvény rovatot és ezért a szokásos két hét betartásá­val, a következő számban fogjuk le­közölni a 29-i szánt rejtvényeinek meg­fejtését. 4 TOR A F­E­J E KERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. A sótanulást eredmé­nyezi. 9. Hős szovjet partizánlány, film is készült róla. .10. Szín. 11. A Volga 1547 km hosszú jo­bboldali mellék­folyója. 12. A stroneium (alkáli föld­fém) vegyjele. 13. Rúd keverve. 14. Éneklő szócska. Hé.. Akkor kérdezzük, ha az ajtón kopogtatnak. 17. Közleke­dési vonal. 18. Apróra törő. 20. 85— 95 százalék tiszta szenet -­­ tartalmazó kőszén fa­jta. 22. Ismételt tagadás. 23. Történelmi időszak. 24. A réz vegyiere. 25. Azon a helyen. 27. T. V. 28.. Az Azovi-tengerbe ömlő szovjet folyó, 1900 l­m hosszú. 29.­ N-nel a végén férfinév. 31. Tudomány szórakozás, művészet. FÜGGŐLEGES: 1. A januári rajgyűlé­­seken fog lezajlani. 2 Hosszabb idő múlva. 3. Zaj keverve. 4. Elsőrendű üzleti rövidítése. 5. A világhírű szovjet babszínjátszás művészeti irányítója, ná­lunk is­ többször járt már. 6. Hait fele. 7. Négertörzs Libériában. 8. Útnak ered. 12. Téli sporteszközök tárolására­­szolgáló helyiség. 16. Szamár takar­mány. 16. Főzéshez kell. 18. Major Mi van a közepén? Helyettesítsük a pontokat betűkkel, hogy értelmes szavakat kapjunk. A betűk függőlegesen összeolvasva egy Időszerű jókívánságot adnak. Tamás név,jele. 19. Vissza: vízrajzi fo­galom. 21. Esetleg, talán. 2.4.. Állathívó szócska. 26. T. L. F. 28. .Makacskodás. 30. Kiejtett betű (ford.). .31. Sin , de hiányzik a közepe! Beküldendő sorok: vízszintes 1, füg­gőleges 1 és 5. T.R . . BO . . NE . . FI T . KI. ..VO .KA .NAr .ES . .SO VA .. .AT Hogyan lettem mesterlövész? Azt hiszem, nyolcéves lehettem, ami­kor először éreztem vágyódást: cél­­ba­ lőni! Ez úgy történt, hogy én az­előtt is, minden kezembe kerülő és eldobható tárgyat igyekeztem vala­milyen célba dobni. Ezt úgy értsétek, hogy például este mikor a cipőmet már levetettem, a harisnyát pontos célzás után megpróbáltam a távolabb lerakott cipők tetejére dobni. Persze, ez legtöbbször nem sikerült és édes­anyám megszidott a rendetlenkedésért. Azért is nagyon sokszor kikaptam szüleimtől, amiért a töviszárama­ íráson kívül célbadobásra is használtam. Nem mondom, a toll elég sokszor bele­élt­ az­ ajtóra rajzszögezett céltáb­lába, dehát minden találat egyben egy­­egy tollhegy pusztulását is jelentette. Apám abban az időben nagyon keve­­sett keresett a gyárban, ahol dolgo­zott, a tollhegy viszont drága volt, s így kénytelen voltam abbahagyni ezt a költséges „edzést”- Helyette ez­ kér­tem édesanyám elhasznált­ cirokseprűt­­é­nek a nyelét. A söprűnyél egyik vé­gébe szöget erősítettem és ettől kezdve ezzel a magam gyártotta dár­dával dob­ált­am célba az udvaron. Persze, játszópajtásai­m irigykedve nézték a dárdát, melyet idővel úgy tökéletesítettem, hogy a szöges végét­­vékonyabbra faragtam. Él­ etkérték tőlem egy-egy dobásra és én oda is adtam. Később a dárdát egy légpisztolyra cseréltem es Órákon át lövöldöztem vele naponta a magam gyártotta cél­táblára. Szenvedélyemre édesapám is felfigyelt, de — bármennyire is sze­rette volna — vágyamat, hogy komoly formában is foglalkozhassam a célöö­vő-sporttal, nem teljesíthette. Nem rajta múlott, a szegény talán három­­­szor is elment az akkori céllövő egy­letbe, de, mert csak egy gyári réz­műves volt, senki sem törődött azzal: tényleg van-e a fiának cél­lövő tehet­sége, így aztán sohasem lettem volna cél­lövő, ha a Szovjet Hadsereg nem «!»­­hadít­ja fel hazánkat. Én is elkallódtam volna, mint annyi sok más tehetséges munkásgyerek. Mi­kor aztán az újságban azt olvast­­ám, hogy Takács Károly nyerte az ötalakos gyorsf­üzdőpisz­ol­y olimpiai bajnokságát,­­ elhatároztam, ha tö­jik, ha szakad... megismerkedem Takács Károllyal. A­­megismerkedés sokkal egyszerűbben ment, mint legmerészebb álmaimban hittem. A régi világ sportbajnokai féltéke­nyen őrizték tudásuk titkait. Egyetlen céljuk volt, saját hírnevük ápolása. Ha egy új tehetség tűnt fel, azt igye­keztek minél jobban elnyomni. Takács Károly azonban szintén mun­­kaszülök gyermeke. A bátyám első szavára boldogan vállalkozott tehetsé­gem kivizsgálására. Takács Károly gondjaiba vett és elintézte, hogy a Kossuth Akadémia lőterén oktathasson. Ott a Kossuth Akadémia lőterén jöttem rá aztán, hogy a tehetség bizony nem elegendő a tudáshoz. Sokat és keményen kell dolgozni, amíg a tehetségből tudás lesz. A siker és Takács Károly buzdí­tása további munkára serkentett. A telet kemény edzéssel töltöttük és az év tavaszán, az április 4-én megren­dezett felszabadulási emlékversenyen már a felnőttek között indultam, ötszázhatvannyolc körös eredmén­nyel már a harmadik­­lettem és az eredmé­nyek alapján egyben mesterlövész is. Ugyancsak akkor lettem a válogatott keret tagja. Azóta résztvettem a magyar-román céllövő versenyen és a Szabadsághar­cos Szövetség üzemközi versenyén. Itt első lettem ö­tszázhat­vanhárom körös eredménnyel. Búcsúzóul még csak annyit, hogy soha semmi akadály előtt ne riadjatok vissza pajtások. Vágjátok neki bátran és meglátjátok, tiétek lesz a győze­lem! Kun Szilárd, ' úttörő-mesterlövész SAKK 'S'tkntfrfk­k s rr»st»! A következő állás versenyjátszmában jött lé­­tre ■ — t Hé­ti •. és Bojkottybov­r között. Világos fölénye nyilvánvaló és első húzásával­­. Bffs fölényét növeli. Birtokába vette a tá­madás szempontjából fontos f-vonalat és fenyeget Vf8. matt. A sötét Állásá­ban gyenge az f7 és gyenge az f3 mező is. A világos támadás eset-: követ­kezményeként mertepő gyorsan sikerre vezet. Következett: 1 ...BdS Pfz a húzás csak látszólag nyújt védel­met. 2. Ff7-t-Kh8 Világos most feladványszerű­ húzással kényszeríti ki a­­győzelmet. 3. FaSV Sötét a játszmát feladta,­­ mivel futó­­húzásra is Vf8 vezéráldozat és matt következik, más húzásra viszont a ve­zér üt f8-ra. Ha megvizsgáljuk ezt az állást, meg­állapíthatjuk, hogy sötétnek nem volt kielégítő védelme, ha 1... Fe7-et lépte volna, úgy 2. Vf7-FKh8 3. Vf8- Pf8: 4. Bf’S: következik mattal, míg l...Vd8-ra 2. Vf7 :Kh8 3. Vf­8: - Vf8: 4. Vf8: matt. A légi j­áékesekf a folytatás 1...Vf7 után átlőtt volna elő: 2. Ff7 + Kh8 3. Felöl ismét fenyeget 4. Vf8,-r 3... Vf6 4. Yc81 és világos nyer. * Megoldások: (december 27-i rovatból). Első bástyavégjáték: 1. Kf6, KeS, 2. Kg7, Bf8 3. Be5.+ és világos nyer­i a bá­styát s ezzel a játszmát. Második bástya végjáték: 1. Bh7 , K­gS, 2.g7! Ez a szellemes húzás azonnal nyer. Ha a bástya ellép úgy Rh8 matt követke­zik, míg Kh7.-re 3. gf8.S! nyer. (Ha világos az f8-ra ütő gyalogot, vezérré változtatta volna, úgy sötét-parti) HELYEK If ! N­E K Alkalmi bélyegzés. A . ..Szovjet Sport’ Útja’’­kiállítás postahivatala különleges bélyegzőt használ. A bélyegzést. 50 fil­lér önköltségi áron megküldi a Bélyeg­­barátok Orsz. Egysülete. A portacsök- mentés miatt e­gy iskolába (­osztályba) járó pajtások egy borítékban küldjék be az igényléseknek megfelelően­ haszná­latlan postabélyegben a megfelelő ösz­­szeget. Budapest 7. postafiók 53'­ A be­­küldési határidő: január 12. A megren­delt alkalmi bélyegzések feladási nádik:: január 15. Miért hasznos a bélyeggyűjtés c. pályázat eredménye A Pályázatra 474 paj­tás­­küldött pályamunkát. Általában megértették a pajtások, hogy a kérdést miyen szem­pontból kell feldolgozni. Több pajtás azonban a Bélyegbarátok 1. sz. ismer­tetőjéből írta ki a megfelelő részt, ami természetesen helytelen volt. Minden szempontból­ kifogástalan Pályamunka nem­ érkezett, így a díjakat összevon­tuk, további 5 forinttal ,50 forintra­ ki­egészítettük és ezt az összeget az öt egyformán jó pályamunka írója között osztottuk szét. Ezek szerint a PAJTÁS pénzjutalmát, 10—10 forintot, a­­követ­kezők nyerték (a felsorolás abc-sorrend­­be­n): 1. Arday Géza. Szombathely. Malom­ul 12 szám. 2. Erőss Judit. Magyar­­gencs. Veszprém megye. 3. Mérai Mik­lós, Vác. MÁV-telep 16 szám 4. Szend­­rei Janka. Budapest. II., Nagybányai­ út 35 szám. 5. ifj. Szentistványi Aladár, Gödre. A Bélyegbarátok Országos Egyesülete bélyeg jutalmát kapták: 1. Dinnyés József, Szakmán. Báthori* út 41 szám. 2. Farkas József, Duna­­szekcső 256 (alvég). Baranya u. 3. Gyur­kó Imre Bucsuta. up. Bánokszent­­györ­gy. 4. Kelem Gábor. Budapest, MI.. Dohány-u. 73/75 szám. 5. Sass Imre, P­spökledány. Kalapács-u. 22 szám. 6. Ullvárik Róbert. Esztergom, Mártus­ok-u. 17 szám. 7. Varga László. Zagyvaróna, vízválasztó.­ up. Salgótar­­ján. A többi jutalmazott nevét, és a rejt­­vényrovatot a következő PAJTÁS-ban közöljük. Lénrádi Dezső Postakezelőhely az Úttörő Áruházban Az Úttörő Áruház földszintjén kisebb postahivatal, postakezelőhely működik. Az ott feladott postai küldeményeket az Úttörő Áruház képével díszített­­keret­­bélyegzővel látják el a postát úttörő pajtások. A postakezelőhely különféle postabélyegeket is árusít. 1 ./ #1 $ a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Úttörő Mozgalmának Központi Lapja. Felelős szerkesztő: Kovács Ottó. Felelős­­ kiadó: Golács Er­nő. Szerkesztőség: vill.. Múzeum­ utca 3. Te­lefon­szám: 139—994. Kiadó: Szabadság Lapkiadó Vállalat. Kiadóhivatal: Blaha Lujza­ tér 3. Telefonszám: 343— 164. Előfizetési díj egy hóra 1.20, negyedévre 3.60, félévre 7.20, egész évre 14.40 Ft. Postatakarékpénztári csekkszámla száma 52.512. Nyomatott a Szikra Laprtyomda körforgógépein. Budapest, VTII. ker., Rökk Szilárd­ utca 4. Felelős nyomdavezető: Povárny Jenő.

Next