Pajtás, 1954 (9. évfolyam, 1-51. szám)
1954-11-18 / 46. szám
A napokban Seres Jóskával, a prügyi Móricz Zsigmond csapat tanácselnökével beszélgettem. A téli szünidőre terelődött a szó. Tavaly nagyon megjártuk a szünidővel — mesélte Jóska. — Nagyon vártuk, de nem készültünk rá. Ebben az évben máskép csináljuk. — Batta tanácselnök elvtárs udvarán van egy tágas nyárikonyha, itt kosárfonóműhelyt rendezünk be. A múlt télen Kertész János bácsitól, a szomszédunktól megtanultam a kosárfonást. Megtanítom a pajtásokat is. Elmegyünk a tiszaparti füzesbe és onnan hozunk veszszőket. Ebből fonunk szenes, ruhás, tojásos, és a lányoknak varróeszközös kosarat. Minden osztálynak készítünk virágtartó kosárkákat és befestjük zöldre, vagy pirosra. Lakbér fejében Batta nénit is ellátjuk mindenféle kosárral. Sándor Jóska, az iskola mesemondója megígérte, hogy munka közben majd szórakoztat bennünket. Reméljük, hogy a nótáskedvű Czirka Béla és Ficsor Sanyi, a csapat mókamestere is felcsap kosárfonónak. „A csapat legjobb sakkozója“ címért sakkolimpiászt rendezünk. Pecsenye Erzsi és Szoboszlai Endre, a nyolcadik osztály legjobb játékosai lesznek a „sakkbírók“. Először őrsök között indítjuk el a veresnyt, aztán a rajok közt. Végül, aki győztesen kerül ki, az igazgató bácsival méri össze erejét. — Nemrégen levelet kaptunk a téglás gyerekektől. Kérik, hogy meséljünk nekik Móricz Zsigmondról, csapatunk névadójáról. Hiszen itt élt falunkban hétéves korától. Úgy gondoltuk, a szünidőben csinálunk egy szép albumot, képeket, rajzokat készítünk arról a házról, amelyben lakott. A hetvenéves Drofti Berci bácsit, régi játszótársát is felkeressük és megkérjük, meséljen nekünk róla. Pallagi nénihez és Papp nénihez, Móricz Zsigmond rokonaihoz is elmegyünk. Szőke Irén őrsében elhatározták a lányok, hogy a szünidőben valamennyien megtanulnak kötni, varrni. Irén édesanyja arról híres a faluban, hogy szépen tud hímezni. Megkérik, tanítsa meg az őrs tagjait is. A nyolcadikosok készítenek egy vándor albumot. Az első oldalára leírják falujuk történetét és elküldik hajdúszoboszlói Dobó István csapatnak. Egy kis levelet is mellékelnek, amelyben megkérik a csapat nyolcadikosai , hogy írják le ők is városuk történetét és ragaszszanak az albumba egy-két képeslapot. Azután tetszés szerint küldjék tovább. Ezt a sok szép tervet minden prügyi úttörő ismeri. Erről a faliújság gondoskodik. A szerencsi leányiskolában az egyik tantermet a szünidőre berendezik úttörőotthonnak. A padok helyett székeket és asztalokat visznek a szobába. Az ablakokra függönyöket tesznek és az iskola virágaiból egy szép élősarkot csinálnak. Ide viszik az üvegszekrényt a könyvekkel, a sakkot és a társasjátékokat. Mialatt a rádiót hallgatják, hálazászlót hímeznek. Iskolájuk szomszédságában van Rákóczi Zsigmond egykori vára. Ezt teszik a zászló közepére. Köréje pedig Szerencs legfontosabb dátumait varrják. Ilyeneket: 1606: a szerencsi országgyűlés; 1847: itt járt Petőfi Sándor, vagy 1889: a cukorgyár megalakulása. Abonyban, a Kálvin-téri iskola úttörői a szünidőben megírják felszabadulásuk történetét, Petőfinek és Gy. Gaál Miklósnak, a hős aradi tábornoknak, csapatuk névadójának életét. A Budapesten, a márványutcai leányiskolában a három testvérosztály, a hetedik á, b és c,Élő Pajtás“ klubnapot rendez a szünidőben. Eljátsszák a Pajtás október 28-i számában lévő cikkeket. Megtanulják a negyedik oldalon lévő tornagyakorlatokat, megelevenítik Szemfüles Ferkót, a kalandos képregény Mákjait. Biztosan még sok szép terv készül a téli szünidőre. Szeretnénk, ha azok a gyerekek is elárulnák ötleteiket, akik eddig titokban tartották. Zsigmond Márta 4rsa ■fiura az egri „veszekedő“ őrsöt és a cikkek többi szereplőjét. A vÁRHATÓ IDŐJÁRÁS ÁTÉLI SZÜNIDŐRE Az egyik délelőtt új faliújság került a paksi I. számú iskola falára. Tíz percben, amikor a pajtások kijöttek a folyosóra, már az osztály ajtajából olvashatták a felírást: „Földrajzi figyelő”. Csakhamar körülállták, nézegették, olvasgatták a cikkeket. Megtudták, hogy a faliújságot a földrajz-szakkör szerkeszti. Nemrégen alakult, de máris nevezetes ez a szakkör. Négy kis csoportból áll: kutatókból, meteorológusokból, térképészek- ből és csillagászok- - ból. A „Földrajzi fi- - gyelőn” mindegyik csoportnak van egy 7 kis parcellája. Itt adiják hírül merre jártak, min dolgoznak. Nehéz lenne eldönteni, hogy melyik csoport munkája a legérdekesebb A kutatók olyanok, mint valami búvárok. Legtöbbször úton vannak, járják a hegyeket, völgyeket, az erdőt és mezőt. Mindent jól megfigyelnek. Nemrégen a Páli-völgyben jártak. A Hideg-völgyben is alapos terepszemlét tartottak. Rájöttek, hogy a Páli-völgy és a Hideg-völgy között lévő gerinc egyenlő a Kis-hegy magasságával. A talaját is megvizsgálták. Király Jóska mindjárt megállapította, hogy löszös. A kutatók egyegy túráról mindig gazdag zsákmánnyal térnek haza. Már eddig körülbelül kilencven féle talajmintát gyűjtöttek. A meteorológusok csoportjában Palotás bácsi, a hivatalsegéd a tiszteletbeli szakköri tag. Sokat tanultak tőle a gyerekek. Hosszú évek óta minden nap ő méri a paksi Duna vízállását és naponta eljuttatja" Budapestre,". an Meteorológiai Intézetnek. Mostanában a kis meteorológusok sokat segítenek neki. De nemcsak ebből áll a munkájuk. Minden nap, reggel, délben és este megmérik a hőmérsékletet. Ezekből az adatokból számítják ki a napi, havi és az egész évi középhőmérsékletet. Általában figyelik a rádiót és a várható időjárást mindig jelzik a ,,Figyelőnk’. Ha például talajmenti fagyot jelez a rádió, akkor nyomban figyelmeztetik az ifjú természetkutatókat, hogy a kényesebb növényeket takargassák be. A csillagászok szövetséget kötöttek a fizikai szakkörrel. Közösen készítenek egy távcsövet. Ezen keresztül nézik majd esténként a csillagok világát. Már gyorsan megtalálják a Nagy Medvét, a Sarkcsillagot, a Fiastyúkot, a Lant csillagképet. A térképész-műhelyben javítgatják a pajtások a beteg, tépettszélű térképeket. A hiányzó részeket berajzolják és gondosan kifestik. Új térképeket is csináltak már. Harmath Miklós elkészítette Észak- Amerikát. Németország és Afrika térképe is készen van már, de legjobban Paks képe sikerült. Ili Ida és Tuba Erzsi majdnem két hétig dolgozott rajta. Közben még heves vita is támadt köztük a Retek utca miatt. Ugyanis Erzsi ebben az utcában lakik, nem nézhette jó szemmel, hogy Ida lejjebb rajzolta, mint ahogy a valóságban van. A téli szünidőre is sok szép terve van a szakkörnek. Hideg napokon utazásokat rendeznek a térképen, grafikonokat és újabb térképeket rajzolnak. A kutatók újabb felfedező útra indulnak, a meteorológusok megtanulják a csapadékmérést és ha minden jól megy és hó is lesz, akkor ródlival is végigmérik a paksi dombokat és lejtőket A tk Kitüntetett nevelők A falusi pedagógusok első országos konferenciáján Népköztársaságunk Elnöki Tanácsa huszonnyolc kiváló falusi nevelőnek adott magas kormánykitüntetést. Dobi István az Elnöki Tanács elnöke a következő szavak kíséretében nyújtotta át a kitüntetéseket: „Azt „Szocialista Munkáért Érdemérem“ Ökrös István ált. Isk igazgatójezt. Szilágyi Károly csongrádmegyei tanács okt. oszt. isk. csop. vezetője. Németh Béla ált Isk. Igazgató Iharosberény. Ottmayer Gyula ált isk. nevelő Rrcss. Bucsis Imréné ált. isk. nevelő Nyáregyháza-Felsőszőllős. Bognár Klára ált. isk. Igazgató tanító Kislak. „Munka Érdemérem” kitüntetést kaptak: Simon Mihály ált. Isk. igazgató Gádoros. Deli Lajos ált. isk. igazgató Székkutas. Balogh Antal ált. isk. nevelő Tiszacsege-Szilágyitanya. Petró József általános iskolai nevelő Namdhalász- Homoktanya. Nemes Károly általános isk. igazgató Kajárpée. Tóth Károly ált. isk. Igazgató Mátyás. Kövesi Péterné ált. isk. nevelő Nemesgulács-Köbölkút. Remény Ferenc ált. isk. igazgató Magyaregregy. Tóth László ált. isk. vezető-takivánom a kitüntetett pedagógusoknak, hogy még sok-sok esztendőn át fáradozzanak tovább jó egészségben szeretett magyar hazánk ifjú nemzedékének nevelésén.” „Munka Érdemrend" kitüntetést kaptak: Osztényi Endre általánosiskola igazgató (Nagymaros) Kotsis Margit általános iskola nevelő (Kurd). kitüntetést kaptak: iitó Csempeszkopács. Ugrai József ált. isk. igazgató Kercaszomor. Molnár József ált. isk. nevelő Boconád-Csárdatanya. Bátor Erzsébet ált. isk. nevelő Tarany. Keszei János át Isk. Igazgatótanító Várkeszö. Veszel László dunavecsei járás tanulmányi felügyelője. Konti Ferenc ált. isk. nevelő Tápiószecső. Stricd György ált. isk. igazgatótanító Törte-Ludaspuszta. Boros Mária ált. isk. nevelő Kaba. Kiss Jánosné vezető óvónő Pápa. Szabó Mária óvónő Nagyléta. * A kormánykitüntetések átadása után Erdey-Gruz Tibor oktatásügyi miniszter 37 pedagógusnak nyújtotta át az „oktatásügy kiváló dolgozója’* kitüntetést. Menekülnek MAIn AZ EGYESEK ÉS KETTESEK' Egy hét telt el azóta, hogy megkaptátok a negyedévi értesítőt. Akinek sok ötöse volt, jól vigyáz rá, hogy megtartsa mindet, ha lehet, még szerez is hozzá. Akinek egyese kettese volt, már az első napon megígéri, hogy a félévi értesítőjében kijavítja. Félév... az bizony még messze van. De miért kell olyan hosszú ideig várni? Hiszen itt van az osztályozónapló. Ebben már az első napon is lehet javítani. Nos, az első hét után mit mondanak az osztályozónaplók? Kérdezzük meg a lovag utcai iskola naplóit: Az Új osztály naplója. Az én Fodor Katimnak földrajzból hármasa volt. Mondtam neki, hogy igyekezzék, hiszen tudna ő jobb jegyre is felelni. Lám, igazam volt. Alig kapta meg a negyedévi értesítőjét, máris négyesre felelt. 17/a osztály naplója: Zimonyi Adrient én eddig a „kettesek kapitányának" tartottam. Most már két hármasa és egy négyese is van. Ybb osztály naplója: Tudjátok-e, hogy az egyesből hogyan lesz hármas? Kérdezzétek meg Rózsa Margitot, ő már tudja. (Érdemes volt a negyedévi értesítőben figyelmeztetni.) VIH- osztály naplója: örömmel jelentem, hogy Jobbágy Gabi is szakított már a magyar kettesével. ... És a többi felelő? Bizony, akad olyan pajtás is, akinek még nem sikerült az első nekifutás. Róluk most még hallgatnak az osztálynaplók. Türelem, türelem. De ugye, ti is türelemmel ültök füzetetek, könyvetek mellett, hogy a következő nekifutásnál már jobb eredményt érhessetek el?. • : * ■.