Pajtás, 1956 (11. évfolyam, 1-42. szám)
1956-07-26 / 30. szám
Ü AUISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉG LAPJA ÚTTÖRŐK ÉS ISKOLÁSOK SZÁMÁRA X. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM. ÁRA: 30 FILLÉR 1956. JÚLIUS 26. ASZÓFŐ NAGY ÜHMPC Július 22-e volt. Még öt perc hiányzott a tíz órából, azmikor a Jubileumi Úttörőtábor főterén, nemzetek zászlaival díszített árbocerdő előtt megszólaltak a harsonák. Rá, mint távoli mennydörgés, a fenyőerdő útjain megperdültek az altáborok dobjai. A fák közül kikanyarodott az első csapat, a baranyaiak altábora. A díszemelvényen minden szem az érkezőket figyelte. Jöttek a győr-soproniak, a hetyke budapestiek, a borsodiak, békésiek, Szabolcs—szatmáriak; ott meneteltek Somogy, Veszprém, Heves, Csongrád és Pest megye legjobb úttörői. Ezen a vasárnapon még a létszámjelentés és a zászlófelvonás is ünnepibb volt, mint máskor. Alig kúszott fel a zászló, felcsendült a Rákóczi-induló vérpezsdítő dallama. A főúton két hatalmas vörös lobogó tűnt fel. Az egyik a párt Központi Vezetősége, a másik a Néphadsereg ajándéka. Szakali József elvtárs, a DISZ Központi Vezetőségének első titkára köszöntötte a vendégeket és a tábor lakóit. A párt zászlaját Egri Gyula elvtárs, a Központi Vezetőség titkára adta át. Megemlékezett arról a segítségről, amit a párt adott és ezután is ad az úttörőmozgalomnak. Ez a zászló azt jelenti, hogy a párt bízik a magyar úttörőkben. De a zászló kötelez is. Emeljük magasra a jó munkáért, jó tanulásért, virágzó szép hazánkért. Mikes József vezérőrnagy a Néphadsereg zászlaját adta át. — Ez a zászló az úttörő-katona barátságot jelképezi — mondotta lelkes taps közben. Nagy elődökre, harcosokra hivatkozott, úgy őrizték az úttörők is ezt a zászlót, mint ők. Az ünnepség után a vendégek végigjárták a sátrakat, az altáborokat, majd mindenki a főtéren felállított színpad elé gyülekezett. Most a rádió tombolaműsora következett: egyegy dalt, verset, jelenetet, zeneszámot és majd értékes ajándékot mindig az kapott, akinek nevét kihúzták a szerencsekerékből. Délután sokat nevetett az ezernyi nézősereg a jelmezes felvonuláson. Nagy volt a verseny, hiszen az első díj egy hatalmas torta volt. A gyönyörű napot este kultúrműsor, majd jól sikerült tűzijáték és nagyszerű tábortűz zárta be. Méltó július 22-e a tízéves úttörőmozgalomhoz. A Fergeteg Öröme és bánata ki nem tudná, annak elárulom: Buda legkisebb utcája, a Derkovits utca arról nevezetes, hogy itt található a leghíresebb grund-csapat, a Fergeteg. AFergeteget Szentandrási Zoli, Bálint Balázs, Kelemen Ottó és még néhány Derkovits utca környéki gyerek alapította az elmúlt év tavaszán. Részt vettek a grundfoci-bajnokságon is, de sajnos, ez nem sok sikert hozott számukra. Nem csoda, hiszen alig ismerték meg ekkor egymást. Két iskola különböző osztályának tanulói. De a sikertelenség nem vette el a kedvüket. Attól kezdve egyre többször jöttek össze edzésre. Közben beszélgettek, vitatkoztak. (Egy udvari fabódé a főhadiszállásuk. Még csapatnaplót is vezetnek.) Egyszer aztán csak azt vették észre, hogy barátok lettek. A játék is jobban ment ezután, írük, nevezetességük csak most kezdődött. No, de ezt maga a csapatkapitány, Szentandrási Zoli mondja el: „Nemrégen a Tarcsay Vilmos utca és Eléh István utca együttes csapata baráti mérkőzésre hívta ki a mi Fergetegünket. Minden erőnket összeszedtük az együttes válogatott ellen. Mint a nagy csapatok, mi is mindennap két óra hosszat edzettünk. Július 3-án volt az első labdarúgó mérkőzés. Ezt mi nyertük meg 4:3 arányban. Végtelenül boldogok voltunk, hogy ilyen sportszerű találkozón nyerhettünk. Csapatnaplónkba nagy piros betűkkel írtuk be a győzelmet. Július 4-én — az ő kérésükre —visszavágó volt. Ezt ők nyerték meg 6:5-re. Mivel így a gólarány egyenlő volt, döntőt kellett játszanunk. A pályát közösen készítettük elő. (Kijelöltük a vonalakat és homokot szórtunk a kapuk elé.) Így került sor a 2-ik „évszázad” mérkőzésére. Komoly, diszista bíró vezette a mérkőzést, partjelzőkkel együtt. Szurkolók is voltak, vagy húszan, huszonöten. A két csapat kifutott a pályára és a csapatkapitányok ünnepélyes kézfogások között zászlót cseréltek. A döntő mérkőzést drámai küzdelem után mi nyertük meg, 4:3 arányban. Én négy gólt lőttem. Leírhatatlan örömmel és boldogsággal futottunk a mérkőzés végén az öltözőnkbe, vagyis a fabódéba.” Hanem, hogy most már a bánatukra térjek, el kell mondanom, hogy a grund egy ház mellett van. Ennek a háznak szűk kis udvarára gyakran bepattan az a huncut labda, így csak óvatosan lehet a labdába rúgni, ez bizony nincs javára sem az edzésnek, sem a mérkőzésnek. Drótháló kellene oda. De honnét? A XII. kerületi tanács építésügyi osztálya szívesen adna dróthálót, de... És ez a „de- még fájóbb ... mert nemsokára mesteremberek jönnek a grundra, házat építenek. lesz veled, Fergeteg? Nem, azért ne búsuljatok. Én a saját fülemmel hallottam, hogy a tanács építésügyi osztálya új grundot keres számotokra, hogy jövőre is együtt tölthessétek a nyarat. Csak készüljetek szorgalmasan a Tigris, meg a Fürj utcaiak csapata ellen. Töltsétek el együtt vidáman a nyarat. Győztök ti még ezután is. Hajrá, Fergeteg! Füleki János Ez itt a csonka Fergeteg. A távollevők táborban nyaralnak, de azért a crrundról, mig a Fergetegről ott sem feledkeztek el. Mindennap küldenek haza levelet. VÁCI HAJÓSOK A tó tükrén egy evezős raj siklott a part felé, s a Balaton partján felhangzott a kiáltás: Hajók a láthatáron ! Pár perc múlva a „Búvár Kund", a „Pionírvezető“, a „Noémi“ és a két ..kilbot“ legénysége — a váci technikai állomás vízi sportszakkörének tagjai — partra vontatták a csónakokat és a Pest megyei úttörők hangos üdvözlése közben bevonultak a táborba. A Dunán és a Sión keresztül jöttek idáig ötvenegyen, úttörők és középiskolások. Már az indulás is roppant érdekes volt. Rádióriportot készítettek róluk. Budapesten a partról és a hidakról rengetegen nézték a kondérral, sátrakkal felszerelt hajósokat, akiknek bőven volt részük örömben, de izgalomban is. Még a pesti Dunán történt, hogy a „Pajtás“-ladik tengely törést szenvedett. Tengely törést vizen? — kérdezhetné valaki. — Igen bizony, hiszen a „Pajtás“ motorosladik és a motor tengelye törött el, ahogyan azt Tara- A BALATONON ba Vilmos, a jövendő technikusa és jelenlegi kormányos megállapította.A rakomány más „hajóba“ került és a karaván tovább haladt. Az első éjszakát Ercsiben töltötték. Újabb szálláshely: Sztálinváros. Itt nemcsak őket nézték meg hanem ők is alaposan körülnéztek. A következő állomás Kalocsa. Közben paksi hajósoktól értesültek a Sió sebes sodrásáról. Nosza, vontatómotorosról kellett gondoskodni. A honvédség sietett segítségükre, de a víz olyan sebesen ömlött a keskeny csatornába, hogy éjszaka is mentek előre, közben rakétával világították az utat, zseblámpával a meredek partokat, hogy baj nélkül, időben érkezzenek. A hajókon aludtak, s alighogy felébredtek, már indultak tovább. Pénteken, július 13-án elromlott a rohamcsónak motorja, de mielőtt még a babonásak bebizonyíthatták volna, hogy nekik van igazuk, találkoztak a „Móricz Zsigmond“ jachttal és ez Siófokig vontatta őket., . Innen már könnyű volt az út Zamárdiig. Tíz napig üdülnek Zamárdiban, a Pest megyei úttörőtáborban. Fürödnek, sportolnak, szórakoznak, s közben átmennek Tihanyba, megnézik a balatonfüredi hajógyárat, a Badacsonyt és a Somlyót is. Tíz nap után újra horgonyt szednek és a Sión keresztül a Dunáig eveznek. Onnan hajón mennek Visegrádig. Felmennek a Fellegvárba, megnézik az ásatásokat, s aztán kicsiny hajóikon visszatérnek a váci Dunára. Orbán József A legeltetés mellett is lehet sportolni" — írja Váradi Laci Kunhegyesről. — „Egyszer felháborodtak és elszaladtak a tehenek, mert a bögölyök csípték őket. Én szaladhattam utánuk árkon-bokron át. Míg a teheneket hajkurásztam, a disznók a répába mentek. Jól kisportoltattak az állatok, a tehenek, a disznók, de elsősorban a bögölyöké Csutár Etelka vezsenyi levelezőnk panaszkodik: a pajtások fölöslegesnek tartják a nyári összejöveteleket. Minek az? — mondogatják. Ugyanakkor a vezsenyi úttörők kalászt gyűjtenek, tűzőrséget állnak. Hát ez nem összejövetel? Mondd meg pajtásaidnak Etelka: bizony, ez is az! Vegyétek már észre a fától az erdőt! Marton István nagykonda levelezőnk írja, hogy pajtásaid* val együtt egész nyárra elszegődött a sertéstenyésztő vállalathoz bojtárnak. Ugyanebben a levelében kérdi: milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy csillagász lehessen? Légy nyugodt, Pista, birtokodban vannak a feltételek: jó volt a bizonyítványod, szereted a munkát. Ez elég, hogy kedved szerinti hivatást válassz. A bögöly mint edző Fától az erdőt..• Csillagász-bojtár