Pajtás, 1960 (14. [15.] évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-13 / 1-2. szám

A kőszegi erdők legszebb fenyőfája a karácsony előtti napokban elin­dult Budapestre, hogy mint főszereplő ő is ott legyen a Parlament­ben karácsonykor rendezett úttörő ünnepségen. A magas bércről széttekintve is sok csodálatosat láthatott, de ami az Országház kupolatermében elébe tárult az olyan volt, mint egy gyönyörű álom. Többezer budapesti és Pest megye1 úttörő, -kisdobos és úttörővezető szórakozott játszott, a mesék tün­dérpalotájává változott termekben. Volt itt minden, ami vidámságot, kaca­gást varázsolt a gyermekek arcára. Mókázó színészek, ügyességi- és társas­játékok. filmvetítés, jelmezverseny és a büfében hosszú pult végesteien végig megrakva legfinomabb csokoládés, habos süteményekkel. S úgy elszaladt az a néhány óra, ami az ünnepség kezdetét jelző harsonák, tizennyolcadik ke­rület1 úttörőház tánccsoportjának megnyitó palotásától a karnevál végéig tartott, mintha egyetlen, tánccal, vidámsággal teli perc lett volna. TÉLAPÓ KÖSZÖNTŐJE A PARLAMENT KARÁCSONYFA ÜNNEPÉLYÉN Nem jöttem én ide Inntjikon, határon, csilingelő csengés, csöppnyi csodaszánom röpített idáig, a szép Budapestre, az ország házába, csodás Parlamentbe. Mennyi mindent láttam, amíg ideértem, a havas északon napsütötte délen. Hetedhét országot magam mögött hagytam: mese-tarisznyámat telis-tele raktam. Ha most minden mesét elmondanék sorba, három egész hét is nagyon kevés volna. Így hát el se kezdem, de mondok egyebet: üdvözletét küldi százmillió gyerek. Szovjet pionírók, lengyelek, románok, bulgár, német, albán, kínai pajtások. Mi is szeretettel köszöntsük ma őket, messze-messze élő testvér úttörőket. Nézem ezt a fenyőt, erdők büszke fáját, szétterülő szép, zöld csodás koronáját, a csillogó-villogó díszeket rajta, s titeket pajtások, kik álltok alatta. Elnézem piruló, jókedvű orcátok, tréfás kedvből öltött tatka maskarátok. Pajkos nevetéstek csapongva száll szerte, márvány falakról a festett mennyezetre. Itt törvény a gyáros, gróf, földesúr. bankár hozhatott csak, de ma az apátok hoz már, aki munkálkodva. tiértetek fárad hogy szebb és jobb legyen, mint volt, ez a szó Nézzétek, csúcsán az óriás fenyőnek az ötágú csillag fényei égnek, és békét hirdetnek szerte a világon. Hozza meg az újév, ez a kívánságom. Most pedig elköszön öreg Télapóka, s kezdődjék a tánc, a vigalom, a móka.-y

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék