Pajtás, 1961 (15. [16.] évfolyam, 1-52. szám)
1961-01-11 / 1-2. szám
Brozmann Bertalan tavaly a 891-es számú Vak Bottyán csapat Sirály őrsének vezetője volt. Azt kívánta, hogy őrsének tagjai 1960-ban sikerrel tegyék le a próbát Készüljenek el minél hamarabb a madáretetőkkel, idejében ültessék földbe a facsemetéket, bizonyítványa jeles legyen és sikerüljön a felvétele a híradástechnikai technikumba A technikum helyett a pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnáziumban akadtam rá. Egy év előtti találkozásunk óta, megnőtt, igazi fiatalember lett belőle. — Utolsó kívánságod, amint látom, nem teljesült. Nevetett. — Az én hibám. Későn adtam be a felvételi kérelmet. Így kerültem a gimnáziumba. Bár minden kívánságom hasonlóan teljesülne az életben mint ez, akkor meg lennék elégedve. 1960-ra nem panaszkodhatott. Nemcsak teljesítette vágyaimat, de meg is lepett. Igaz, hogy nem sikerült elérnem az általános jelest, mert tornából rosszabb jegy csúszott be, de tovább tanulhatok. KISZ-tag lettem, szüleimtől megkaptam életem első karóráját és jutalmul egy hétig Csehszlovákiában nyaraltam, mert őrsömmel együtt 9 ezer forint értékű vasat gyűjtöttem. Gimnazista vagyok, de azért nem váltam meg csapatomtól. Továbbra is a Sirályőrsöt vezetem. Az őrs tagjai sikerrel próbáztak. Elkészítették a madáretetőket, s legalább 50 százalékkal több fát ültettek mint amennyit vállaltak. Szemmel Rudolf is a Kossuth Gimnáziumba jár. Itt találkoztam vele. Tavaly elsős volt, most másodikos. Mint ifjúvezető, a Mártírok úti iskola 3143-as számú Kinizsi Pál csapat Sirály-őrsét vezette. Jót mulattam magamban, mert azt hitte, most is a kívánságok miatt jöttem, s rögtön azzal kezdte, hogy újságíró szeretne lenni. Hohó — gondoltam — ahhoz úgy is kevés egy esztendő és engem elsősorban az érdekel, hogy tavaly Szilveszter óta mi történt vele? — Megváltam a csapattól — mondta. — A gimnázium KISZ-szervezetének szervező titkára lettem. Tudomásom szerint az volt a kívánságom, hogy őrsöm tagjai tanuljanak meg úszni, teljesült. 1960-ban sajátítottam el én is az úszás minden módját. Egyesek szerint nem is rosszul. A budapesti gimnáziumok közötti úszóversenyen csapatunk, amelynek tagja voltam, negyedik lett. A nyáron még táboroztam is. Két hétig a vérteskozmai KISZ-aktívaképző táborban voltam. Sajnos bizonyítványom kitűnő helyett csak általános jó lett. Tehát van még mit javítanom. Kilencven könyvből álló könyvtáram egy esztendő alatt — ha az olcsó könyvtár könyveit is figyelembe veszem, mintegy kétszázra szaporodott. Szüleimtől megkaptam Hanzelka és Zikmund újabb két könyvét. Szabolcs Gizella után kutattam a legtöbbet. Elsősorban azért, mert tavaly elírtuk a nevét, másodsorban pedig, mert kiderült, hogy nem jár a Mártírok úti iskolába. A Teleki Blanka Közgazdasági Technikum tanulója. A technikumból viszont éppen hiányzott. Végül lakásukon leltem meg. A kisméretű konyhában, ahol hatan tartózkodtak, pompás illat fogadott. Készült az ebéd. Édesanyja éppen levestésztát nyújtott. — Egyetlen hibája, hogy nem házias, nem szeret főzni — fordult felém a mama. Gyorsan elővettem a tavalyi kívánságok jegyzékét, de a főzéssel kapcsolatban megjegyzés sem hangzott el, így aztán csak annyit mondtam: „Azon könnyen segíthet egy lány, ha akar.” — Mostanáig betegeskedtem. Nem voltam iskolában sem — kínált helylyel kedvesen Giziké, amikor megtudta, hogy mi járatban vagyok. — Hogy kívánságaim teljesültek-e? A bizonyítványomon kívül minden kívánságom teljesült. Őrsöm tagjai fegyelmezettebbek, mert nem váltam meg a csapattól. Nyári táborozásunk kitűnően sikerült. Ösztöndíjas tanuló vagyok a közgazdasági technikumban. A soroksári textilüzemmel, édesanyám munkahelyével szerződést kötöttem, ha végzek, odamegyek dolgozni. Tőlük kapok ösztöndíjat. Hát, nem pompás dolog ez? Emlékezetes marad számomra 1960 azért is, mert ebben az esztendőben lettem KISZ-tag S ebben az évben olvastam el a világirodalom legszebb könyveit: Tolsztoj „Anna Kareniná”-ját, Thomas Mann „Brandenbrook házá”-t, Goethe összegyűjtött verseit és ... és még sok-sok szép könyvet, mert nagyon szeretem a jó könyveket. Molnár Ferenc tavaly hetedikes volt, most nyolcadikos. A 2360-es számú Ady Endre csapat őrsét vezeti az idén is. Mit is szeretett volna ez a fiú? Szerette volna, ha őrsének tagjai kiállják az újoncpróbát és az őrsök közötti versenyben kivívják a harmadik helyet. Szerette volna, ha a csapat kiváló eredményt ér el a nyomolvasó munkában, s megszerzi a kerületi pártbizottság zászlaját és azt, hogy az új esztendőt kitűnő bizonyítvánnyal lepje meg. — Sikerült elnyerni a pártbizottság zászlaját. — mondta Feri. — Ha az idén is, és jövőre is meg tudjuk tartani, örökös tulajdonosai leszünk. Őrsöm tagjai letették az újoncpróbát. De hogy az őrsök között hányadikok lettünk, nem tudom, mert nem értékeltük. Kitűnő sem lettem, tornából ugyanis négyest kaptam. ★ Négy pajtást kerestem fel. Fáradságos volt? Igen, de tanulságos is. Meggyőződhettem, hogy nálunk nem is olyan lehetetlen az a bizonyos mesebeli három kívánság. Hiszen egyetlen év alatt mennyi minden teljesült. Jó, jó mondhatjátok, de a bizonyítvány ... Igen ám, csakhogy a jó bizonyítványokhoz, mint annyi minden máshoz, nem elég csupán a kívánság. Faragó György Tavaly az óévtől búcsúzva, lapunk hasábjain pesterzsébeti pajtások mondták el, hogy mit várnak az új esztendőtől, az 1960-as évtől. Vajon teljesültek-e ezek a kívánságok?