Pajtás, 1964. január-augusztus (19. évfolyam, 1-34. szám)

1964-01-09 / 1. szám

EXPEDÍCIÓig Befejeződött a Pajtás nagy, expedíciós versenyé­nek második állomása az Expedíció 03. Ezer őrs tel­jesítette a parancsot. Közü­lük a legügyesebbeket juta­lomban részesítjük. Nagy technokid játékot kap: Hattyú őrs (Nagyatád), Tengerész őrs (Osttyasz­­szonyfa), Mackó őrs (Szen­tes), Mókus őrs (Heves). Két társasjátékot (Utazás a világűrbe és Közlekedési játék) kap: Bogáncs és Bur­­kus őrs (Budapest, XVIII.), Szputnyik őrs (Várpalota). Asztalifutball-játékot kap: Bagoly őrs (Kőtelek), Fecs­ke őrs (Mezőkövesd). Asztalitenisz felszerelést kap: Rózsa őrs (Gyoma), Rózsa őrs (Cssvnth­áza), Pa­csirta őrs (Ajka). őrsi túrafelszerelést (kon­dor, térkép, térképtartó, zseblámpa, iránytű) kap: Lepke őrs (Nagyatád), Fecs­ke őrs (Gellénháza), Vadon­járó őrs (Dunaújváros), Tye­­reskova őrs (Makó). ötkötetes kiskönyvtárat kap: Fecske őrs (Kunszent­márton), Ifjú Gárda őrs (Vaja), Vadrózsa őrs (Sásd), Gyöngyvirág őrs (Tisza­­püspöki), Gyöngyvirág őrs (Méhtelek), Ibolya őrs (Vas­vár), Oroszlán őrs (Buda­pest, II.), Barátság ő­rs (Szé­kesfehérvár), Nyomkereső őrs (Budapest, II.), Vadvi­rág őrs (Újszász). A parancsnokság rendkí­vüli dicséretében részesül­nek: Béke őrs (Balatonren­­des), Partizán őrs (Méhte­lek), Páva őrs (Pocsaj), Si­rály őrs (Rábacsanak), Vad­virág őrs (Eger), Búzakalász őrs (Tápé), Szike őrs (Deb­recen), Zaja őrs (Polgár), Béke őrs (Diósviszló), Béke­őrs (Budapest, XIV.). Az Expedíció U3-ban résztvett őrsök neve és tette bekerül az Expedíció Nagy Krónikájába, s megkapják az Expedíciós Parancsnok­ság dicsérő levelét. (Tettük­kel négy próba követel­ményt teljesítettek, tehát a dicsérőlevél igazolásul is szolgál.) Befejezetlen történet­ ­J­arna Géza, az Indián őrs vezetője az utcán találkozott Bognár Miská­val. Beszélgetni kezdtek, s egyszerre Géza a homlo­kára ütött. — Majd elfelejtettem Miska. Miért nem voltál ott tegnap a rendkívüli őrsi összejövetelen? — Hm — vörösödön el füle tövéig a fiú, tudod az úgy volt... hebegte ... szó­val az úgy volt, hogy elhoz­ták a tüzelőnket, s nekem ott kellett állnom a mérleg mellett. Édesanyám pedig a pincében irányította, hová öntsék a szenet. — Jobb, ha abbahagyod öregem a mentegetődzést, úgy is tudom, hogy füllen­tesz. Honnan tudta Géza, hogy barátja nem mond igazat? (Megfejtés a 14. oldalon)1 .. MAI ÍTEL­­KUlÖNL£6EítótlNK 1­3 , „ DECEMBER A PAJTÁS VEND­ÉGE Erdélyi Károly külügyminiszter helyettes — Mi volt a legkedvesebb játéka? — A foci. Akkor még ismeretlennek tűntek az olyan szavak, mint „diplomácia”, „egyezmény”,, „követ­ség”. Amikor Túrkeve rétjein rúgtam a labdát, nem gondoltam, hogy felnőttkoromban minisztériumban dolgozom majd és meg kell tanulnom e furcsa szavak igazi értelmét. Azt sem tudtam, kik laknak­­a másik faluban, de nem is nagyon kíváncsiskodtam. Ott vol­tak a pajtásaim, meg a foci, s ők pótoltak mindent. Most pedig a munkámhoz tartozik, sőt a kötelességem is, hogy hazánknak a szomszédban és a távoli orszá­gokban barátokat szerezzek. — Az úttörők is lehetnek diplomaták? — Igen. Akik külföldi pajtásaikkal leveleznek, ké­peslapot, bélyeget, fényképet cserélnek, barátságot köt­nek már most is az egyik legszebb diplomáciai munkát végzik. A békét és a barátságot erősítik. 17 ÉVVEL ezelőtt a turisták még így beszéltek Salgótar­jánról: „Hegyek közé zárt, rendezetlen öreg város. Nincs benne semmi látnivaló.” S mit mondanak tíz év múlva? .,Akarsz szép, modern várost látni? Menj el Salgótarjánba!” E néhány mondat elárul­ja, hogy a Karancs hegység ölében fekvő ipari város la­kói nagy fába vágták a fej­szét. Újjávarázsolják lakó­helyüket. Mintha az egész város benevezett volna az „Úttörő expedíció a jövőbe” mozgalomba. Mindenki ter­vez, tevékenykedik, társa­dalmi munkát végez,­­miköz­ben a jövő Salgótarjánjáról esik szó. Nem csoda hát, ha a vá­ros úttörő őrseinek az életét alaposan felpezsdítette az expedíció. Bármelyik őrsi főhadiszállásra nyitunk be, mindenütt tevékenykedő pajtásokat látunk. MAKETTGYÁR az OTTHONBAN Az 1663-as számú Szé­chenyi István úttörőcsapat Párduc és Ifjú Gárda őrse valóságos makettgyárat lé­tesített. A város jelentősebb új épületeinek készítik ki­­­csiinyített másait. Jelenleg a Kéményseprőt láttunk—­s szerencsét találtunk! A VIII. b-sek a pályavá­lasztásról beszélgettek, osztályfőnökük a kémény­seprő szakma érdekességei­ről, izgalmasságáról szólt. Mi­lyen lehet ez a szakma köze­lebbről? Tanai Laci őrse el­határozta, ha törik, ha sza­kad, megnézi ezt a mesterséget... Másnap már a ház­tetőre is feljutottak. No, nem úgy egysze­rűen, hanem egyik kéményseprő tanuló ismerősük kalauzolta őket a tanműhelybe. Nem csalódtak, csu­pa érdekes, izgalmas dolgot láttak. Mi­után kipróbálták a kémény­­seprést, csodálkoztak, hogy Budapesten alig akad két tu­catnál több kéményseprő ta­nuló. Pedig valamikor í­me-

Next