Pajtás, 1965. augusztus-december (20. évfolyam, 30-51. szám)
1965-08-05 / 30-31. szám
A PAJTÁS RENDKÍVÜLI TÖRÖKORSZÁGTÓL Él egy kisfiú Törökországban, akinek az a kedvtelése, hogy árkus papírokra, rajzlapokra és újabban vásznakra rajzol és festeget. Neve Bedri Baykam. Akkor kapott először ceruzát a kezébe, amikor kétesztendős volt és akkor fedezte fel egy török műkritikus, amikor éppen ötödik születésnapját ünnepelte. A dolog úgy történt, hogy a kisfiú szülei gyerekzsúrt PÁRIZSIG rendeztek és meghívták néhány ismerősük gyermekét lakásukba. A gyerekszobába lépve az egyik kis vendég édesapja hosszasan elnézte a falra akasztott rajzokat. Azután a szülőkhöz fordult. — Nem gondolják, hogy kockázatos dolog ezeket a kitűnő Matisse-képeket egy gyermekszoba falán tartani? A szülők nagyot néztek. — Uram, ön téved, nálunk nincsenek Matisse-képek. — Hát ezek a képek nem Matisse-tól valók? — Nem uram, ezeket Bedri rajzolta kedvtelésből. A vendéggyerek papája, egy ismert török művészettörténész és kritikus ettől kezdve gyakori vendég lett Baykaméknál. Nem is egészen egy esztendővel később Isztambulban kiállítás nyílt Bedri Baykam műveiből, amelyet nagy tetszéssel fogadott a szakemberekből és művészetkedvelőkből álló közönség. A kiállítást megtekintette egy zürichi művészettörténész is és mire Bedri a hetedik születésnapja felé közeledett, már Zürichben és Bernben is bemutatta rajzait. A svájci lapok sokat írtak erről a különösen tehetséges kisfiúról. Nem sokkal Svájc után a francia fővárosban, Párizsban is kiállították Bedri Baykam műveit. (Fenyves) '-10 T HÍRSZERZŐK, KÉMEK, ÜGYNÖKÖK Előfordul, hogy a kémek turistának öltözve érkeznek hazánkba. Gyakori azonban az is, hogy titokban, a határon keresztül jönnek. Ilyenkor nagy segítséget nyújt a vattapapucs (1) és a kosár (2), amelyet lábra húznak, így nem hagynak nyomokat. A képen látható tárgyakat a határsértőktől vették el. A kém „biztosra megy’”. Hamisított okiratokkal felszerelve megnyeri környezetét, befolyásos emberek bizalmába férkőzik. Ám ha szorul körülötte a hurok, habozás nélkül használja fegyverét. Elhárító szerveink ezért gyakran kemény küzdelmet vívnak ellenük. A képen néhány elkobzott fegyvert láthattok. Fotó: Szalay Gabriella Hogyan működnek ma a hírszerzők? Dolgoznak-e hazánk területén is kémek? Igen. Az imperialisták háborúra készülnek, ezért igyekeznek megtudni, milyen katonai, gazdasági erőkkel rendelkezünk. Gyakran elküldik ügynökeiket, akik valóságos hálózatokat építenek ki a megtévesztett, megvesztegetett emberekből, vagy olyanokból, akik gyűlölik szocialista rendszerünket. Előfordul, hogy diplomatáik próbálják „országjáró útjaik” során lefényképezni katonai bázisainkat. Ám belügyi szerveink sem tétlenek. Felkutatják, s felgöngyölik a kémhálózatokat. Hogyan végzik izgalmas és veszélyes munkájukat? Hogyan állnak őrt hazánk biztonsága felett? — Erről szólt a Belügyminisztérium kiállítása. Az érdekes látnivalókból most bemutatunk néhány képet nektek is. A hírszerzők a legkiválóbb technikai eszközökkel dolgoznak. Parányi Minox fényképezőgép (1). Karóra fényképezőgép (2), belsőzsebbe helyezhető Minifon magnó, melyhez karórába szerelt mikrofon tartozik, megkönnyíti a pontos, gyors adatszerzést.