Pajtás, 1965. augusztus-december (20. évfolyam, 30-51. szám)

1965-08-05 / 30-31. szám

A PAJTÁS RENDKÍVÜLI TÖRÖKORSZÁGTÓL Él egy kisfiú Török­országban, akinek az a kedvtelése, hogy árkus papírokra, rajzlapokra és újabban vásznakra rajzol és festeget. Neve Bedri Baykam. Akkor kapott először ceruzát a kezébe, amikor két­­esztendős volt és akkor fedezte fel egy török műkritikus, amikor ép­pen ötödik születésnap­ját ünnepelte. A dolog úgy történt, hogy a kis­fiú szülei gyerekzsúrt PÁRIZSIG rendeztek és meghív­ták néhány ismerősük gyermekét lakásukba. A gyerekszobába lépve az egyik kis vendég édesapja hosszasan el­nézte a falra akasztott rajzokat. Azután a szü­lőkhöz fordult. — Nem gondolják, hogy kockázatos dolog ezeket a kitűnő Ma­­tisse-képeket egy gyer­mekszoba falán tartani? A szülők nagyot néz­tek. — Uram, ön téved, nálunk nincsenek Ma­­tisse-képek. — Hát ezek a képek nem Matisse-tól valók? — Nem uram, ezeket Bedri rajzolta kedvte­lésből. A vendéggyerek pa­pája, egy ismert török művészettörténész és kritikus ettől kezdve gyakori vendég lett Baykaméknál. Nem is egészen egy esztendővel később Isz­tambulban kiállítás nyílt Bedri Baykam műveiből, amelyet nagy tetszéssel fogadott a szakemberekből és mű­­vészetkedvelőkből álló közönség. A kiállítást megtekin­tette egy zürichi művé­szettörténész is és mire Bedri a hetedik szüle­tésnapja felé közele­dett, már Zürichben és­ Bernben is bemutatta rajzait. A svájci lapok sokat írtak erről a különösen tehetséges kisfiúról. Nem sokkal Svájc után a francia fővárosban, Párizsban is kiállítot­ták Bedri Baykam mű­veit. (Fenyves) '-10 T HÍRSZERZŐK, KÉMEK, ÜGYNÖKÖK Előfordul, hogy a kémek turistának öltözve érkeznek hazánkba. Gyakori azonban az is, hogy titokban, a határon keresztül jön­nek. Ilyenkor nagy segítséget nyújt a vattapapucs (1) és a kosár (2), amelyet lábra húznak, így nem hagynak nyomokat. A képen látható tárgyakat a határsértőktől vették el. A kém „biztosra megy’”. Hamisított okiratokkal felszerelve meg­­nyeri környezetét, befolyásos emberek bizalmába férkőzik. Ám ha szorul körülötte a hurok, habozás nélkül használja fegyverét. Elhárító szerveink ezért gyakran kemény küzdelmet vívnak elle­nük. A képen néhány elkobzott fegyvert láthattok. Fotó: Szalay Gabriella Hogyan működnek ma a hírszerzők? Dolgoznak-e hazánk területén is kémek? Igen. Az imperialisták há­borúra készülnek, ezért igyekeznek megtudni, mi­lyen katonai, gazdasági erőkkel rendelkezünk. Gyakran elküldik ügynö­keiket, akik valóságos háló­zatokat építenek ki a meg­tévesztett, megvesztegetett emberekből, vagy olyanok­ból, akik gyűlölik szocia­lista rendszerünket. Előfordul, hogy diploma­táik próbálják „országjáró útjaik” során lefényké­pezni katonai bázisainkat. Ám belügyi szerveink sem tétlenek. Felkutatják, s fel­göngyölik a kémhálózato­kat. Hogyan végzik izgal­mas és veszélyes munkáju­kat? Hogyan állnak őrt ha­zánk biztonsága felett? — Erről szólt a Belügyminisz­térium kiállítása. Az ér­dekes látnivalókból most bemutatunk néhány képet nektek is. A hírszerzők a legkiválóbb technikai eszközökkel dolgoznak. Pa­rányi Minox fényképezőgép (1). Karóra fényképezőgép (2), belső­zsebbe helyezhető Minifon magnó, melyhez karórába szerelt mik­rofon tartozik, megkönnyíti a pontos, gyors adatszerzést.

Next