Pajtás, 1967. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1967-01-12 / 1. szám
A LOVAG HARCRA KÉSZÜL — Uram, te ismerős vagy nekem! — Úgy véled jó idegen? — Arcod a régi, de ruhád, fegyverzeted, meglep. _ Hah, csak nem Sir Maurice kémje vagy? — Hagyd pihenni kardodat, Ivanhoe lovag! Nem vagyok kém, hanem a Pajtás újságírója. Íme az igazolványom! — Az más, akkor beszélhetünk. — Ugye találkoztunk már? A lovag titokzatosan elmosolyodott. — Ha nézed a televízió műsorát, minden bizonnyal! _ — Csak nem te vagy ...? — De igen! Én vagyok Simon Templar — vagy ahogy Magyarországon ismernek: az Angyal! _ De mit jelentsen akkor ez az álruha? Talán különleges bűnözőket üldözöl? — Most nem egyszerű gengszterekkel, banditákkal gyűlt meg a bajom. Walter Scott középkorába varázsolt vissza a televízió. A skót író velem, a fiatal lovaggal bünteti meg az álnok, hitszegő urakat, a népnyúzó birtokosokat. — Akkor akad dolgod bőven! — Igen. Sokszor úgy tűnik, legyőz a túlerő. Ám ilyenkor mindig akadnak segítőim. Kik ezek? Parasztok, a szegények, az elnyomottak, akikért harcolok. — Sok gyerek panaszkodott, hogy nem nézheti meg az Angyal műsorát. Most örömmel üzenem nekik, találkozhatnak velem. — Mikor láthatunk? — Már e lap kézhezvétele előtt, vasárnap este megjelenek. Nagy meglepetés lesz. Tizenöt folytatásban sugározzák harcaimat. . .