Pajtás, 1968. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-11 / 1. szám

SIMON FERI: —­ Nagyon kíváncsiak vagyunk Albert Flórián kis­fiára. Úgy gondoltuk, a címlapon fénykép jelenhet­ne meg róla a papa társa­ságában. — A Pajtás ripor­terei elutazhatnának a Bükkbe, hogy beszámolja­nak a hegyi emberek éle­téről, munkájáról. — Az idei karácsonyon is meg­nyílt az úttörők előtt a par­lament kapuja. De a falusi pajtások közül nem sokan juthatnak oda. Szeretnénk tudni, mindent a Parla­mentről. A Pajtásnak biztos módja van rá, hogy össze­gyűjtse a titkokat. Feri terjedelmes tervet tett elénk. Kétoldalas ri­portot javasoltak Hirosimá­ról. Izgalmas történetet a születésnapjára készülő szovjet hadsereg hőseiről. Divat, horgolási tanácsadó. Nagy képeket az ország kü­lönböző városairól, új fil­mekről. Kétoldalas Pifet. „Nevetni csuda jó. A Pajtás ellátogathatna a Ludas Ma­­tyihoz, megkérhetné a hu­moristákat, mondjanak né­hány jó viccet, történetet. Készítsenek képregényt a Légy jó mindhalálig című könyvből”. — Miért pont a Légy jó­ra gondoltatok? — Ez jutott az eszünkbe. Szép könyv, mégis sokan húzódoznak tőle. Kötelező olvasmány. CSÓKA KATALIN: — Régebben faliújságun­kon mindig megjelent egy tréfás írás — „Akinek nem inge, ne vegye magára” címmel. Az újságírók is sok csapatnál járnak, sok min­dent látnak. A rosszat is elmondhatnák. Milyen ne­héz volt nekünk megma­gyarázni egyeseknek, hogy nem illik az idős tanár jó­hiszeműségével visszaélni. Oroszórán ha valaki el­akadt a táblánál, padtársa kihajított egy darab krétát s mintha azért menne, a „bajbajutott” kezébe csúsz­tatta a papírszeletre fir­­kantott feleletet. ALBERT GYÖRGY: — Miért nincsenek a Paj­tásnak olyan tudósítói, mint a Rádiónak, akik Afrikáról, Vietnamról, Amerikáról, a Szovjetunióról írnának úti­­beszámolót? . Érdekelnek Magyarország tájai is de szeretem, ha az újságírók leírják kalandozásukat is. Az asztal körül mozgo­lódás támadt. Mindenki a bejáratot figyelte. A nyitott ajtóban két lány állt. Hó­nuk alatt nagyköteg füzet­lap. Az iskolában tanuló pajtások feljegyzései. Arra Szihalom községben szív­ügy a Pajtás. Amikor a felnőttek megtudták, hogy kerekasztal beszélgetésre szeretnénk összehívni a helybeli úttörőket, azonnal rendelkezésünkre bocsátot­ták a falu pártszervezeté­nek kellemesen fűtött ta­nácstermét. S hogy a gyerekek mit kérnek a lapba? Mire megérkeztünk Budapestről, nemcsak ötleteiket gyűjtöt­ték csokorba, meglepetés­ként elkészítették egy szám tervét is, kértek bennünket, őket is vegyük figyelembe. Közöl­jünk írásokat csak nyolca­dikosoknak, csak őrsveze­tőknek, csak lányoknak, csak fiúknak, rendezzük meg a tánczenekarok talál­kozóját, ismertessük meg az olvasókkal a tagokat, a ked­venc énekeseket, színésze­ket. „Jó lenne tudni, hogy van-e nálunk világhírű or­vos, író, repülőgéptervező?” — kérdezte a nyolcadikos Sári Jóska. FARKAS MAGDOLNA: Szeretném tudni, mi tör­tént Papp Lacival. Milyen műsor lesz a tévében, rá­dióban. Idáig ugyanis több­ször megtörtént, hogy el­felejtkeztem a nekünk ígért érdekes előadásokról. Izgal­mas riportot közölhetnének a néphadsereg katonáiról, ismeretlen magyar hősök- ROSSZAT SEM KELL ELHALLGATNI. AKINEK NEM INGE. NE VEGYE MAGÁRA AZ ÚJSÁGÍRÓK ÍRJÁK LE KALANDOZÁSAIKAT ! KI VOLT AZ ELSŐ ÚTTÖRŐ? KIVÁNCSIAK VAGYUNK ALBERT KISFIÁRA

Next