Pajtás, 1969. július-december (24. évfolyam, 26-50. szám)

1969-09-11 / 36. szám

— Á! Pedagógus. Mint apa, anya, meg a nővérem. De ez még messze van. Hát igen. Most közelebbi terv foglalkoztatja Andrejt. Emléktúrát szerveznek Susenszkojéba, ahol Le­nin élt száműzetésben. — Az utat természetesen gyalo­gosan teszik meg. Másik nagy terve, hogy a lenini évforduló tiszteletére négyesnél rosszabb tanuló nem lesz az őrsében. A ki­tűnő tanulók ugyanis véd­nökséget vállaltak a gyen­gébbek fölött. * — A legérdekesebb gye­rekünk? — néznek körül az angolok. — Ott sír a sarok­ban. Az a lány, akinek de­rékig érő fekete haja van. Azért érdekes, m­ert Afriká­ban született, most pedig Nottinghamben él, ahol... Nottingham? Ismerős név... Igen, igen. Robin Hood hányszor, de hányszor túl­járt ott az egykori város­atya eszén! Robin Hood bátor volt, szemfüles, és soha sem pi­­tyergett. Miért sír vajon Christine Amos? — Meg is kérdeztem tőle. — Holnap utazunk haza. Itt kell hagynom a sok új barátot... * Tihany felé közelített a hajó. Egyszer csak valaki el­kiáltotta magát. Nem tudni, milyen nyelven, de nagyon rémült hang volt, fel kellett figyelni rá. Roman Mazur kinyitotta a hajókorlát ajtaját és azt próbálgatta, hogyan tudja egyensúlyozni magát a hajó egyenetlen mozgásában. Nem tette zsebre, amit a lengyel csoport vezetőjétől kapott. Roman általában ilyen vakmerő, ezért őt hozták elém, mint érdekes gyere­ket. No meg azért, mert sokat tud beszélni. — Nem én vagyok az ér­dekes gyerek. Inkább ő — mutatott egyik társára. — Olyan jó biológus szakkört szervezett, hogy messze föl­dön híre lett. Vagy ő — mu­tatott egy másikra — mű­vészeti szakköre van. Hej de kár, hogy nincs itt a ba­rátom! Az aztán igazán ér­dekes. Lepkéket gyűjt. Lep­kéket? — Mindent, aminek szárnya van. Meg kagylókat. Eladja és a pénzt a raj pénztárába teszi. — Magadról beszélj! — Mondom, hogy én egy­szerű fiú vagyok. Viszont a Mazuri tavakat rólam ne­vezték el. Humora is van. Mégis­csak érdekes fiú. * Ilyen ízig-vérig errel még nem találkoztam. Mauro di SZÉP VOLT A NYÁR. KÖSZÖNJÜK. VISZONTLÁTÁSRA! Bugno elemlámpával pász­tázta a kapu előtti utat. Messziről közelített egy em­ber. Mauro kirohant, a tol­mács utána. — Hová megy? Igazolja magát... — szólította meg az idegent. — Haza a családomhoz — felelte a helybeli lakos mosolyogva. — Nem a táborba?... — Mauro csalódottan nézett a férfira: — Sehol egy kis tá­madás, egy kis izgalom? Aztán tovább őrködött. Minden porcikájával őr volt. Otthon ilyet nem „játszott” még. Az Olasz Kommunista Fiatalok Szövetségének tag­ja. Ügyes, mozgékony fiú. A munkásmozgalom eszméi­nek tizenhárom éves pro­pagandistája. * Ezen a napon már ők is az iskola padjaiban ülnek. Valahol Irkutszkban, Li­­vornoban, Bukarestben ... Szerte a világon. SZ. P. DIVAT A SZEPLŐ - PÁRIZSBAN 1$ r w •V# A FINN MARITTA SJORGEN - SVÉDORSZÁGBÓL A LENGYEL ROMAN MAZUR

Next