Pajtás, 1970. július-decenber (25. évfolyam, 26-52. szám)

1970-11-26 / 47. szám

megtanulta, mit jelent a kapitalizmus a munkások számára a gyakorlatban. És végül megismerkedett és megbarátkozott egy másik, fia­tal, forradalmi gondolkodású német tudóssal, Marx Károllyal. Az ismeretségből életük végéig tartó barátság született. A ba­rátság alapja a közös munka volt. 1847-ben egy föld alatti szervezethez, az Igazak Szövetségé­hez csatlakozott Marx és Engels. Javaslatukra új nevet vettek föl: a Kommunisták Szövetségének nevét. Marx és Engels ír­ták meg a szövetség programját, a Kommunista Kiáltványt, 1848-ban. A gondolat testet öltött. A forradalom elmélete a munkás­­osztályban anyagi erővé vált. Ez az erő vitte győzelemre het­ven évvel később Október forradalmát Oroszországban. November 28-án százötven éve, hogy Barmenben megszüle­tett Friedrich Engels­­ és idén volt hetvenöt éve halálának. Hosszú és nagyszerű életének néhány állomását mutatjuk be történelemkönyvünkben. Marxhoz, hasonlóan a fiatal Engels (I. képünk gimnazista­ként és a negyvenes évek ele­jén ábrázolja) két nagy német filozófus hatása alá került. He­geltől a világ jelenségeinek a szüntelen változáson és az el­lentéteken alapuló magyaráza­tát (a dialektikát), Feuerbach­­tól pedig a materialista (anya­gi) szemléletet vette át. A történelmi fejlődés irányát felismerve Marx és Engels a proletariátusban találták meg azt az osztályt, amely az új tár­sadalmat meg fogja teremteni. „Minden eddigi történelem osz­tályharcok története” — írták a Kommunista Kiáltványban. (2.) A Neue Rheinische Zeitung (Ífj Rajnai Újság), Marx és Fan­­gels lapja már azt a célt szol­gálta, hogy a munkásosztály megismerkedjen történelmi sze­repével és forradalmi hivatá­sával. (3.) 1848-ban forradalmak söpör­tek végig Európán. A német szabadságharcban egy szabad­csapat vezetője volt Engels. A bukás után Marxszal Angliába emigrált. (A 4. képen: utcai harc Berlinben.) Amíg Marx nagy közgazda­ságtudományi művén — „A tő­­ké”-n — dolgozott, Engels a fi­lozófia és a társadalomtudomá­nyok legfontosabb kérdéseit dolgozta föl. Összefüggően és részletesen kifejtette a tudo­mányos szocializmus elméletét. (Az 5. kép Engelst Marx csa­ládjának körében ábrázolja.) Nagy közös művük volt a Nemzetközi Munkásszövetség, az I. Internazionálé létrehozá­sa (1864. szeptember 28.) Meg­teremtették a munkásosztály első igazi, nagy, nemzetközi szervezetét. Első ízben sikerült egyesíteni a különféle és ma­gánosan dolgozó kis forradal­mi csoportok és eszmeáramla­tok erőfeszítéseit. (6.) A londoni, maitlandparki ház, Grafton Terrace 8., ahol Marx dolgozott. (7.) Barátjának ha­lála és az I. Internacionálé fel­bomlása után Engelsre hárult a forradalmi munkásmozgalom irányításának felelőssége. Sajtó alá rendezte Marx hátrahagyott műveit, majd segített létrehoz­ni az új, a II. Internazionálét, és elterjeszteni a marxizmus eszméit a munkásmozgalom­ban. Marx és Engels neve elvá­laszth­atatlanul egybeforrott. (A 8. kép: Engels tagsági jegye.)

Next