Pajtás, 1971. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1971-06-10 / 23. szám
Azt hiszem, most, hogy ezt a nevet olvassátok, sokatoknak eszébe jut a tévében látott nagyszerű filmsorozat, a Fekete István regényéből készített „Tüskevár”! Igaz? Annak volt a főszereplője Matula bácsi, akit bizonyára sok néző a szívébe zárt. De arra már nem mernék mérget venni, hogy rajongóinak nagy többsége nyerne-e az őrsi vetélkekedőn egy tábla Tibi csokit, ha megkérdeznék tőle, hogy hívják azt a színművészt, aki ilyen feledhetetlenül formálta meg Matula bácsi filmbéli alakját? Nos, éppen erre gondolva határoztuk el, hogy bemutatjuk Bánhidy Lászlót. — 1906 március 11-én születtem, Szatmárnémetiben, a Szamos partján, öten voltunk testvérek. Legidősebb bátyám „aranygyűrűs” orvos volt (vagyis minden iskolában mindig kitűnő tanuló — az első osztálytól az orvosi vizsgáig), a híres Verebély professzor adjunktusa. A másik bátyám több világrekordot állított föl az 1910-es években a maga bütykölte repülőgéppel. A nagyobbik öcsém Munkácsy-díjas festőművész volt és a Képzőművészeti Főiskola tanára. — Mikor lett színész? — 1928-ban, a színiakadémia elvégzése után. No, persze, nem úgy, mint a mostani szerencsés ifjú kollégáim, akik állami kollégiumban laknak, komoly ösztöndíjat kapnak, is sok közülük már első éves főiskoás korában főszerepet játszik! Én még olcsó, fűtetlen albérletben lakam, és nagyon sokszor ebédeltem öt kiló szilvát zacskóból, a régi Erzsébet-híd alatt. — Amikor megkaptam Feketestván regényének főszerepét, szembe jutott a saját gyermekkom. Csudára szerettem horgászni a zamosban. Akkoriban még nem láltak a boltokban felszereléseket, inden darabját mi magunk csinált. A zsinórt például én fontam isszú, unalmas téli estéken, vényka selyemszálakból. A horgot vágtam lemezollóval egy-egy elsznált kasza görbe orrából. A sző meg csak csutakszárból fabbódott. Horgászni senki sem tanít; az ösztönöm súgta meg, melyiket hogyan kell kifogni. Meg a ta- t