Pajtás, 1973. január-június (28. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-28 / 13. szám
l Mit hallgassunk? Mit nézzünk? Szerdán, március 28-án ismétli meg a Kossuth rádió — 15.10-kor — a Harsan a kürtszó szokásos keddi műsorát. Csütörtökön Jurij Nagibin Téli tölgy című művéről lesz szó az általános iskolák 8. osztályosainak szánt irodalomórán (Kossuth 10.05), majd ülés Béla kötete, A vígszínházi csata szerepel a Mindenki könyvtára című sorozatban (Kossuth 11.29). Vass Lajos műsora, a Nótafaiskola ugyancsak csütörtökön hangzik el, a Kossuth rádióban 14.15-kor. Pénteken osztályfőnöki órát hallhatnak az 5— 8. osztályosok, majd a felső tagozatosok érdekes matematikai kérdéssel találkoznak: „Biztos, lehetséges, vagy lehetetlen?” (Kossuth 10.05, ill. 10.20). Pályaválasztási tanácsadó szerepel a Petőfi rádió pénteki programján, 18.20-kor. Nagyszabású fejtörő műsor hallható szombaton: az úttörők Fővárosunk, Budapest című helyismereti vetélkedőjének első elődöntője, melyet a budapesti IV. kerületi úttörőházból sugároz a Petőfiadó 14.00-kor. A zsűrielnök Venczel István, a Gyermekrádió főszerkesztő-helyettese, a játékvezető pedig Vajek Róbert. Vasárnap magyar szerzők műveiből élek el a Rádió gyermekkórusa (Kossuth 15.00), majd hétfőn és kedden (Kossuth 10.05) Kopernikuszról szóló folytatásos ifjúsági eseményjáték kezdődik. 28-án, szerdán a fejtörőket kedvelőknek ajánljuk a Játék a betűkkel című adást. 29-én, csütörtökön látható a Norvég Tévé estje. Több film segítségével nagy utazást tehetünk a messzi országban, s megismerkedhetünk annak lakóival, életével. 30- án, pénteken folytatódik a Karakorumba tartó utazás. Ezen az estén befejeződnek Pirx kalandjai. Utoljára egy különlegesen kényes megbízatás teljesítése közben látjuk hősünket. Olyan űrhajóval kell felszállnia, melynek legénysége részint emberekből, részint robotokból áll. Pirxre hárul a feladat, megállapítani, hogy valójában ki kicsoda? 31- én, szombaton ismét, képernyőnkre robog Vaillant, az autóversenyző. Láthatunk egy érdekes adást a nemrég megjelent Világtörténet képekben című könyvről. A Cicavízió folytatja a plakátra rajzolt kisfiú kalandjainak bemutatását. Április 1-én, vasárnap délelőtt csak gyerekeknek szóló összeállítással kezdődik az adás. Jelentkezik a Papírsárkány is, egyebek között Japánból származó, különleges játékokra tanít. Délután az állatok életét bemutató filmsorozat újabb része kínál látnivalót, majd Mézga Aladárt is elkísérhetjük utolsó utazására. 2- án, hétfőn rendkívüli adásnap. Több közvetítést láthatunk a Jégkorong VB-ről. 3- án, kedden kezdi meg a Tévé a Felszabadítás című szovjet filmsorozat vetítését. ______________________1 ÉVES BUDAPEST (vili.) Az első világháborút követő forradalmi mozgalom tetőpontján, 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Megszületett az első magyar munkásállam. Az első magyar proletárdiktatúra 133 napja alatt döntő változások történtek a főváros életében. Március 22-én a Forradalmi Kormányzótanács három tagú direktóriumot nevezett ki a főváros élére. A direktórium tagjai: Dienes László, Preusz Mór és Vincze Sándor még aznap kiáltvánnyal fordultak a főváros népéhez: „E tisztünkben egyetlen törvényt ismerünk csak, és ez a főváros dolgozó népének érdeke, a proletárság hatalmának és felszabadulásának biztosítása! Semmi más törvény, szabály vagy szerzett jog bennünket nem kötelez. Felszólítjuk a főváros összes alkalmazottait, hogy munkájukat fokozott kötelesség teljesítéssel végezzék, mert most valóban proletártestvéreiknek dolgoznak”. Március végén, április elején egymást követték a gyermekek érdekében hozott intézkedések: bevezették az ingyenes fürdést, mesedélutánokat, kirándulásokat szerveztek, megnyitották az addig elzárt főúri kerteket. A direktórium, melyet később Budapesti Népbiztosságnak neveztek, 1919. április 15-ig állt a város élén. Panaszirodát szerveztek a Városházán, melynek fontos szerepe volt az ügyintézés meggyorsításában, hiszen a város lakói ügyes-bajos dolgainak intézését korábban a lélektelen bürokrácia jellemezte. A Népbiztosság kísérletet tett a közellátás megjavítására, megkezdte a lakóházak köztulajdonba vételét. 1919. április 7-én az egész országban tanácsválasztásokat tartottak. A főváros akkori 10 kerületében 1877 tanácstagot választottak, s közülük 503-at küldtek a Budapesti Tanácsba. A megválasztott Budapesti Forradalmi Munkás- és Katonatanácsot tagjainak száma után „500-as tanácsnak” is nevezték. Különleges helye és szerepe volt a proletárdiktatúrában. Mint központi tanácskozó testület intézkedései a főváros határán túl is, az egész Tanácsköztársaságra kiterjedő jelentőséggel bírtak. Tevékenységének döntő része azonban mégis a fővárosi volt. A kerületi tanácsokkal együtt a háború következményeként előállt súlyos helyzetben a lehetőségekhez képest gondoskodtak a főváros lakosságáról.A Tanácsközitársaság egész időszaka alatt Budapest lakói súlyos élelmezési gondokkal küszködtek. A nehézségek leküzdésére intézkedés született, nehéz volt a kevés élelmiszer igazságos elosztása. Több kávéházat állítottak fel, szövetkezeteket szerveztek. Felszántották a lóversenypályákat, s így közel 300 holdas kertészetet teremtettek. Szőnyi János 8. kérdés. A Ganz-gyári munkások beléptek a Vörös Hadseregbe. Mit gyártottak akkoriban a Ganz-ban? A válaszokat együtt a 12. hét után kell beküldeni. 19