Pajtás, 1973. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1973-07-04 / 27. szám

JELEN ÉS JÖVŐ RANDEVÚJA ★ VI. Országos Úttörőtalálkozó ^ VI. Országos Úttörőtalálkozó ^ VI. Országos­­fa végeztek az elmúlt időszakban és mit akarnak tenni ezután. Több mint fél évszázaddal ezelőtt, a Tanácsköztársaság hónapjaiban nyílott meg először a Margitsziget a főváros és az ország proletárgyere­kei előtt. Akkor tették szabaddá a bejárást, akkor törölték el a belépő­díjat. Ma már ez is csak történelmi emlék, amelyet őriznek a fák és a kövek, mint ahogy őrizni fogják ezt a napot is. — Fogadás középről, zászlónak tisztelegj! — hangzott a vezényszó. És az elhalkuló gyerekzsivaj átadta helyét a VI. Országos Úttörőtalál­­kozó alkalmából rendezett ifjúsági nagygyűlés ünnepélyes perceinek. A színpad egyik oldalán kék nyak­­kendős kisdobosok pergették a do­bot és fújták a hosszú kürtöket, amelyek csaknem akkorák voltak, mint a legifjabb zenészek. A másik oldalról piros nyakkendős úttörők kürtjele válaszolt. — A múlt, a jelen és a jövő talál­kozik itt, a ti úttörő korotok leg­nagyobb úttörőtalálkozója alkalmá­ból — köszöntötte a pajtásokat Sza­bó Ferenc, az Úttörőszövetség főtit­kára. Szavai nyomán szinte érezni lehe­tett, miként áll egységbe azoknak a találkozóknak a sora, amelyek Kecs­keméttől Esztergomig, Veszprémtől Farkashegyig megelőzték a margit­szigeti ünnepélyes perceket. — A magyar történelem útját jár­tátok be Balassi, Petőfi, Kilián és Ságvári útjának emlékét őrző túrái­tokon azért, hogy az ő példájuk nyo­mán a jövő találkozója is lehessen a mai találkozás. De találkozóitok gondolatban átlépnek az ország­határokon és a világ valamennyi fiataljának találkozójává növeked­nek. A berlini VIT jelszavát valló fiatalokkal valljuk mi is: Anti­­imperialista szolidaritást, békét és barátságot akarunk! • A százéves jubileumát ünneplő Budapest, a vendéglátó főváros ne­vében Farkasinszki Lajos tanács­elnök-helyettes, a házigazda meleg szavaival üdvözölte az ország minden tájáról ide érkezett küldöttségeket. Elmondta, hogy a Metrótól az újjá­varázsolt alagútig és a tizenkilenc megyéből hozott fákkal beültetett Jubileumi parkig a főváros minden kerületében örömmel várják a vidéki pajtásokat. Az évszázados fák ezután az út­törők beszámolóinak váltak tanúivá. Kecskeméti pajtásaink küldöttei a Bács-Kiskun megyei úttörők által kezdeményezett Petőfi Sándor Ván­dortúráról tettek jelentést. Majd a szavalóverseny egyik kisdobos győz­tesének, Veres Karcsinak kedves hangjára fülelhettek úttörők, vendé­gek és a szigeti fák lombjai közt el­némuló madarak. Petőfi Sándornak Arany Lacihoz írt versét szavalta. Ha a kő könnyezne, bizony Arany János margitszigeti szobrának sze­méből erre a gyönyörű versmondás­ra kibuggyantak volna az öröm­könnyek Debreceni pajtásaink kórusa, az Úttörővasút ének- és zenekara — 25 éves jubileumukra komponált új indulójuk­­bemutatásával — tették hangulatossá a nagygyűlést. A „Nem térkép e táj” 1973-as Dunai túra résztvevőinek és az V. or­szágos őrsvezető-találkozó küldötté­nek beszámolója egyaránt azt bizo­nyította, hogy itt a múlt a jelenben találkozott a jövendővel is. A törté­nelmi hangulatú szigeten a mai Magyarország ifjú polgárai, úttörő fiataljai tettek hitet a jövendő mel­lett, amelyet egykor­­majd ők építe­nek tovább, amikor ez az 1973. jú­nius 16-án lezajlott szép ünnepség is beleilleszkedik hazánk és ifjúságunk történetének szép lapjai közé. O. F. 5

Next