Pajtás, 1973. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)
1973-07-18 / 29. szám
MIT HALLGASSUNK? MIT NÉZZÜNK? Július 18—24-ig ___ Július 18-án, szerdán iftttlli utolsó előtti, majd ||| a rákövetkező péntlPHHNl teken utolsó részé- Miljlllhez érkezik el Ka‘W zys Saja meseregényének folytatásos ЩИЯ rádióváltozata. Mind- ^ TM két adásra — mint az eddigiekre is — a Kossuth rádióban kerül sor, a szerdaira 10.19-kor, a péntekire pedig 10.fékor. Csütörtökön hangzik el Arany János Toldi szerelme c. elbeszélő költeménye stúdióváltozatának harmadik része (Kossuth 16.05). Az Ifjúsági Rádiószínpad előadásában ugyancsak ezen a napon hallható Sienkiewicz Kereszteslovagok c. regényének folytatása (Petőfi 18.10). Szombaton — a Petőfi hullámhosszán 14.00-kor — a Gyermekrádió Napraforgó c. egyórás összeállítása hangzik el. Egyik érdekessége a Melódiagyűjtők Társaságának újabb jelentkezése. Ugyanebben a programban kap helyet a karcagi I. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat kórusának néhány felvétele és Kispista István kalauzolásával az ifjú együttes életét is megismerhetjük. Szombaton fejeződik be a Kereszteslovagok sugárzása , a Petőfi rádióban 18.20-kor. A vasárnapi programból Hárs László Nem leszek az unokád c. rádiójátékára hívjuk fel a figyelmet (Kossuth 10.03). A keddi műsorban szerepel a szokásos Harsan a kürtszó! (Kossuth 9.00), a magyar remekírók műveit bemutató sorozat pedig ugyanaznap délután tűzi programjára Jókai Egy magyar nábob c. regényének I. részét (Kossuth 13.59). 18-án, szerdán egy cirkuszról szóló kisfiún után riportműsort láthatunk a Japánban járt női röplabda-válogatott útjáról. Ezen a napon jelentkezik a Játék a, betűkkel című fejtörő műsor is. 19- én, csütörtökön magyar—japán női röplabdamérkőzést láthatunk Kecskemétről. Azt követően a kamerák segítségével a szovjetunióbeli Frunze városba utazhatunk. A Természetbarát a keleti Mecsek szépségeit mutatja be. A katonafiatalok életéről hírt adó sorozat — Ének a végekről címmel — egy határőrs életébe enged bepillantást. 20- án, pénteken a SZOT nemzetközi ifjúsági labdarúgó torna döntőjét közvetíti a tévé. Este a XVIT-re induló magyar küldöttek gálaműsorát láthatjuk. 21- én, szombaton egy Japán kisfiún a címerfestés ősi mesterségét mutatja be. Képzőművészeti eseményekről tudósít a Képes krónika. Egyórás közvetítés számol be a magyar—angol úszóviadalról. 22- én, vasárnap délelőtt új lengyel kalandos sorozat kezdődik, A templomos lovagok kincse címmel. A kiránduló gyerekek eljutnak egy várhoz, amelyről az a hír járja, hogy falai felfedezetlen kincseket rejtegetnek, így kezdődik a történet. A táborról táborra című műsor nyaraló gyerekekről számol be. A Zúgjon dalunk című műsor bakonyvidéki hagyományokat gyűjtött össze. Az esti mesében két kedvencünk, Lolka és Bolka a Vadnyugatra látogat. 24-én, kedden a Kuckó műsorában a virágkötészet szépségeiben gyönyörködhetünk. KÖNYVESPOLC §Ш Szögkirály címmel jelent meg nemrég a Móra Könyvkiadó gondozásában a cigány népmesék első magyarországi gyűjteménye. Gyerekeknek, vagy felnőtteknek szánták? Ezeknek is, azoknak is, hisz a mesékből nem csak kinövünk. Az igazi mesékhez, így a népmesékhez, fel is növünk. Milyen ismerős világ, szereplők, történetek! — ez az első gondolatunk a Szögkirályt olvasván. Ez jut először eszünkbe a gazdájuknak okos tanáccsal is szolgáló nyolclábú táltos lovakról, a százfejű, lángnyelvű sárkányokról, a gyémánt királyfiról és a királyleányról, akik bekötik a szemüket, nehogy megvakuljanak egymás szerelmétől. Hát persze, hogy ismerős ez a világ, hisz az egymás mellett élő népek művészete egymásból is táplálkozik. Hát persze, hogy ismerős, hiszen valamennyi népmese, — ahogy a föld összes népe is —, egymással rokon, az ember azonos vágyait fejezi kimind. A formák azonban változatosak. A Szögkirályból sem hiányzik a sajátos cigányelem, íz, meseszövés. Ez pedig a szegény cigányról jut eszünkbe, ki magát az Istent akarja agyonütni, mert sok gyereket ad, de enni nem ad az ártatlanoknak; s arról a másikról, ki azt üzeni a királyának, hogy elcsapja, ha nem megy hozzá vendégségbe; vagy a rokkájából katonákat kifonó boszorkányról. Az újabb keletű történetekből a modern elemek sem hiányoznak. Az egyik mesét egy távirat segíti a végkifejlethez. Egy postás angyal küldte a világ bal sarkából, a másikban forrasztófüvet keres egy kígyó, mert kétfelé vágta a vonat a fiát. Miről szól a címadó Szögkirály, s a kötet többi meséje? Amiről minden népmese, hogy teljes szívvel, tiszta fejjel, összes bátorságunkkal, egész erőnkkel — s ha szükséges, furfanggal — le kell győznünk a nehézségeket, hogy birtokba vehessük a világot, megéljük összes csodáját. E meséket Sáfár Sándor gyűjtötte össze és Jékely Zoltán dolgozta fel. Jó, hogy a tolmácsolásban az egyszerűségre törekedtek. Csak ott cifrázzák, ahol kívánatos, helyénvaló. Berki Viola illusztrációinak köszönhetően, aki a Szögkirályt megveszi, nemcsak igaz, de szép könyvre is szert tesz, amely felnőttkorában is díszére válik könyvespolcának. Mert a mesékből nemcsak kinövünk. Az igaz mesékhez, így a népmesékhez, fel is növünk. 31