Pajtás, 1974. január-június (29. évfolyam, 2-26. szám)

1974-01-09 / 2. szám

NAGYERDŐ ÉS AZ ÖREG MALOM — Ugye tetszik ismerni a bagi nagyerdőt, amelyik az 1849-es híres csata színhe­lyéig, Isaszegig húzódik? — Nem messze van tő­lünk Hévízgyörök és Túra. Túrán 80°-os víz tört fel a földből. — Úgy ismerem a kör­nyéket, mint a tenyeremet, de legjobban az öreg ma­lom mellé, a tóhoz szere­tek járni. Biztosan tetszett már hallani a bagi malom­ról? — A Fő utcán van egy öreg ház. Azt beszélik, hogy valamikor a régi időkiben postakocsi állomás volt, így sorolták egymás után Bagón a hatodikos úttörők környékük nevezetességeit. Bizony színt kellett valla­nom, hogy amikor először hallottam róluk, akkor elő­vettem a „Magyarország Helységnévtára” című könyvet. Abból tudtam meg, hogy a község Aszód mellett fekszik és csak ez­után került sor a térképre, majd az utazásra. HOL VAN AZ A VÁROS? Az az igazság, hogy bi­zony ők is először a térké­pem keresték meg, hogy hol is van az a város, amely el­ső királyaink temetkezési helye és egyidőben az or­szág fővárosa volt, s amely ma már Iparáról is híres. Azóta Sápi Annuska, aki az idei őszig még sohasem járt távol Bagtól, társaival együtt térkép nélkül sorol­ja az élményeket: „Buda­pesten át egy széles autó­úton érkeztünk Székesfe­hérvárra — meséli Arm­us­­ka, — ahol szép és érdekes volt a ramkert. Körüljár­tuk az országalmát a város egyik szép terén. Elképzel­tük, hogy valaha királyok uralkodtak itt.” Latváth Zoli a székesfe­hérvári Ybl Miklós általá­nos iskola idegenvezető út­törőit dicséri; Hováth Ba­lázst, Stumf Lászlót, Juhász Udi­kót és Tőzsér Erik, a­kik végig kalauzolták őik a múzeumokon, megmutat­ták a МШепешш. Emlék­művet, s akikkel együtt ve­zették a Vidám Park kis autóit és ültek a hullám­vasúton. Deák Julinak a Bory Vár tetszett, László Térd pedig annak örül, hogy nagyon jó barátnőre talált, a székesfe­hérvári Szigetvári Zsuzsá­ban. Zsuzsa egyaránt meg­szerette Julikét és öccsét az ötéves Miklóst is, aki Juli mamájával együtt részt­­vett az expedíciós kirándu­láson. Alig várják, hogy vi­szont lássák egymást. Zsu­zsának nincs testvére, azért is szerette meg hirtelen Ju­likét, mert ő a testvérével érkezett VÁRJÁK AZ ISMERŐSÜKET Bagón ma már másoknak is van székesfehérvári ba­rátja és ismerőse. Kato­na Erzsi például hat pár le­velet váltott a székesfehér­vári Viniczai Erikával. De­ák Juli, Laháth Zolii, Sára Gabi is várja az ismerő­söket. „Leltárba veszik” Bag nevezetes embereit és a környék érdekességeit, amit a tavasszal érkező szé­kesfehérvári expedíciósok­­nak megmutatnak. Labáth Zoli Pálya Teréz nénit mutatja majd be, aki régi szövőszékén, gyönyö­rű szőtteseket készít. Deák Juli édesanyja gobelin kézi­munkáit mutatja meg. Eze­ket messze túl, az ország határain is ismerik, és Juli keze-munkája is benne van a szépséges fali képekben. —­­Elmegyünk a Petőfi forráshoz is — folytatja La­báth Zoli — annak a vizét Petőfi Sándor, a hajdani aszódi diák is gyakran kós­tolta. Talán éppen akkor, ami­kor a­­bagiak erről beszél­te­k, Székesfehérvárott egy térkép fölé hajolva úttörők keresték, hogy hol is „terül el” Bag község. ORBÁN JÓZSEF :MAN GÁBOR felvételei Anyáról lányára száll­ó gobelin készítés tudománya. Deák Julika munkáját francia főidőn is megcsodálják Télidőben csak kívülről érdemes nézni az öreg malmot (Bagón él még a régi idők mestersége

Next