Pajtás, 1974. január-június (29. évfolyam, 2-26. szám)

1974-03-06 / 10. szám

Közülük többen: Jäger Csaba, Nepp Klára, Kovács Marika és mások vágyakoz­va gondoltak rá, hogy mi lenne, ha környezetükön túl a felettük levő csillagos ég­boltig terjeszthetnék ki az expedíció határát? Igen ám, de ehhez leg­alább egy jó csillagászati távcső, megfelelő helyiség és vezető is­­kellene! Sze­rencsére Pakson a gyere­keknek éppen elég felnőtt szövetségese van, így szeptember óta a gyerekek a Hondat, a Ko­­houtek-üstököst, a Jupiter vörös foltját és négy hold­ját többször is „célba vet­ték”, sőt saját fényképfel­vételeiken figyelhetik egy­­egy égitest változó helyze­tét. De segítséget kapnak a „földi környezet” megisme­réséhez is. Az óriáskígyó házhoz jött A Duna mentén ma is vannak siklók, gyíkok, mocsári teknősök. Ezeket és távoli rokonaikat hozta el Kasza László a Veszpré­mi Állatokert igazgatója, ép­pen a gyerekek és a paksi könyvtár kérésére. Ott szorongtak és „szere­peltek” az előadáson a mi expedíciósaink is. A régen volt ősgyík mázsáiról, a há­lóval és lasszóval folyta­tott anaconda vadászatról hallva sokan szinte lélegzet­visszafojtva figyeltek, majd néhány pillanaton belül jót derültek az óriáskígyókról szóló rémmesék furcsasá­gain. Ha nő az értelmünk, illet­ve nő a tudósunk, együtt nő vele a bátorságunk is. Így történhetett, hogy Jäger Csaba, Halász és Szili Pista, mint „szereplők” bátran fogták az óriáskígyót, amit Gyimesi Pista a felügye­let mellett még a nyakába is rakott. Az igaz, hogy odahaza senkinek sem hiányzik egy óriáskígyó, és még Kasza László sem tudná örömre deríteni a paksi gyerekeket, ha nyáron a Duna partján boák, vagy pitonok tekereg­nének, de az expedíciósok egy csoportja máris terrá­­riumot gondoz, siklónak gyűjt élelmet. Kiürült be­­főttes üvegek alakulnak át „biológiai raktárhelyiség­gé”. Ismerkednek a világgal, és ahogy nő a tudásuk, úgy ismerik fel egyre biztosab­ban környezetük értékeit. Úgy szövetkeznek védelmé­re is. SZÖVEG ÉS FOTÓ: ORBÁN JÓZSEF A tekintetek elárulják, nem mindennapi a produkció. Gyimesi Pista eleven „nyakéket” kanyarít a nyakába (fent) A könyvtár olvasói most gyakorlati teendőkből próbál­nak: Így kell berendezni egy akváriumot (lent) TÉVÉKAMERA AZ ISKOLÁBAN lék segítségével láthatják a tanulók A naményi úttörők a „Nekem szülő­hazám” akció keretében végzik a gyűj­tő és kutató munkát. Az ötödikes tanu­lók községi, a hatodikosok járási, a he­tedikesek megyei, a nyolcadikosok or­szágos anyagokat gyűjtenek. Levelek­ben szocialista brigádokat keresnek meg, s kérik segítségüket munkájuk­hoz. Különösen nagy támogatást kap­nak­­Szabolcs megye városaitól, azen 4 méltói, ahonnan képeket, helytörténeti­­ anyagokat, ipari mintatermékeket kap­nak. A postások sokat tesznek iskolájuk szépítéséért is. Tavaly önerőből építet­­­­tek sportpályát, most pedig az épülő úttörőszoba és a két tanterem munkái­nál végeznek jelentős társadalmi mun­kát az őrsök. Nagy gonddal ápolják iskolájuk mintakönyvtárát is. Itt a ter­vek szerint az irodalmi alkotások szá­mát 10 ezer kötetre szeretnék növelni ti ELEK EMIL Egyszerre lehetnek nézők és szereplők a naményi úttörők. Nem csoda, ha szeretik a fizikaórát , 13

Next