Pajtás, 1974. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1974-08-28 / 35. szám

tásaira is felfigyelt. Elmé­leti munkásságában nagy figyelmet szentelt a rek­lámnak. Ugyanakkor any­­nyira tisztelte hagyomá­nyainkat, kultúrörökségün­­ket, hogy régi irodalmi mű­vek korahű kiadására is vállalkozott az eredeti ős­­nyomtatvány alapján. Az egyik ilyen kötetet — Misztótfalusi Kiss Miklós Mentségét, amelyben a „közönséges jót meggátoló” irigyesnek válaszolt az er­délyi költő és nyomdász — már a munkatáborban kor­rigálta Kner Imre. Műhe­lyébe nem­ tért vissza so­ha. Nem tudta meg, hogy ott nyomtatták a felsza­badító szovjet hadsereg első magyar nyelvű újság­jait ... — Ez a könyv is a Kner nyomdában készült? — emeltem fel egy elegáns, keskeny kötetet a múzeum vezetőjének íróasztaláról. Belelapoztam: Justh Zsig­­mondról íródott, aki egy­szerű pásztorokkal, kocsi­sokkal, summáslányokkal Shakespeare-t Moliére-t, Szophoklészt játszatott pa­rasztszínházában Békés megyei birtokán. — Csak a kötés készült a gyomai nyomdában. A tervezés, szedés, nyomtatás a békéscsabai nyomda­ipari szakközépiskolások munkája, így kerültem el az or­szág egyetlen nyomdaipari múzeumából a patinás csa­bai Rózsa Ferenc Gimná­ziumba, ahol nyolc éve megnyílt hazánk első nyom­daipari szakközépiskolája. Amiről már a Justh Zsigmond parasztszínházá­ról kiadott könyv is árul­kodott: a patronáló gyomai nyomda hagyományain ne­velkedő szakközépiskolások önálló alkotómunkára vál­lalkoztak! Úgy maradtak hűségesek Kner Imre szel­leméhez, ahogyan ő volt hűséges a Misztótfalusié­­hoz, hogy új utat vágtak! Adottságaikból — tan­műhelyükben csak kis pél­dányszámban nyomtathat­nak — előnyt kovácsoltak. Szűkebb közönség speciális érdeklődésének megfelelő könyveket készítenek. Ilyen sajátos, mégis izgalmas té­makör a helytörténet. S itt kapcsolódott be tevékeny­ségükbe dr. Papp János, iskolájuk irodalomtanára, kiadványaik szerkesztője. A tanműhelyt hamarosan elhagyták az első önálló kötetek. Az iskolájukban érettségizett, s az első vi­lágháborúban írott költe­ményeiről ismert, a hábo­rúval szembefordult Gyóni Géza verseskötete. Érde­kessége, hogy a szerző fo­golytábori rajzai illusztrál­ják. Az alföldi paraszti élet megreformálójának, a Szarvason élt Tessedik Sá­muelnek írásaiból szerkesz­tett könyvet pedig a hol Párizsban, hol Szarvason alkotó Ruzicskay György festőművész munkái. De ez az utóbbi kiadvány már a Bibliotheka Békésien­­sis sorozatukhoz tartozik. Amely sorozat összes köte­tét ki győzné mind felso­rolni? A Békés megyei helytör­ténészek érdeklődésére szá­­mottartó, kis példányszám­ban megjelentetett kötetek — egyúttal keresett könyv­­ritkaságok. Sokat fizetné­nek értük a gyűjtők. E könyvek azonban pénzért nem kaphatók! Legfeljebb cserealapként szolgálnak. A csabai gimnázium és szakközépiskola könyvtárá­ba így került sok értékes kiadvány — a British Mú­zeumból, a Moszkvai Tör­téneti Könyvtárból, vagy a Washingtoni Kongresszusi Könyvtárból. (A környezetét is alko­tásra serkenti egy igazi al­kotóközösség! — ezt bizo­nyítja a csabai példa. A szakközépiskolások tevé­kenysége a gimnazistákat is megmozdította: irodalmi KISZ érdeklődési kört ala­pítottak. Kner Imréről el­nevezett tudományos diák­­társaságuk a Tankönyvki­adó Vállalat egy új soroza­tának szerkesztésében is részt vesz. Ha a nagy pél­dányszámban megjelent „Vitéz Mihály ébresztése” szemel­vény gy­ű­j­temény­t, vagy a „Boldog, ki fákat ültet” Fazekas-breviáriu­mot fellapozzuk, látjuk, bennük a válogatásban közreműködő diákokat is feltüntették.) A szakközépiskolások kö­zül többen Lipcsében, vagy Moszkvában tanulnak majd tovább nyomdamérnöknek. Mások az érettségi után azonnal dolgozni mennek. A hagyományait ápoló gyo­mai nyomdába, ahol most is könyveket nyomtatnak. Vagy a nagyszabású re­konstrukcióval létrehozott békéscsabai Kner Nyomdá­ba, hol a szakmunkások nyolcvan százaléka érettsé­gizett, és vezetőik zöme is alig múlt el harmincéves. (Címkéket gyártanak itten. Nagyon fontosnak tartják ezt a munkát a volt szak­középiskolások, azelőtt könyvritkaságok készítői! Hiszen a címke, a plakát, a reklám szinte mindenhol jelen van, környezetünk része. Kultúrát hordoz, be­folyásol, nevel. Javítja, vagy rontja a közízlést.) De A plakát és címkegyár- Békés megye határain túl,­­ tájban, a folyóirat és a csabai szakközépiskola- könyvnyomtatásban ezer sok mondhatni az ország feladat, száz fajta terület valamennyi nyomdájába várja őket, elkerülnek. P- A. ---STK" A Kner Nyomda híres arról, hogy a gépi- és kéziszedést egyaránt nagy műgonddal végzik Különösen a könyvgyűjtők kedvelik a különleges kiállítá­sú bibliofil kiadványokat Békés népművészetét minikönyv-sorozat mutatja be !*

Next