Pajtás, 1976. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1976-05-05 / 18. szám
32 a lakóhely és környékének, vagyis a szűkebb hazánknak a megismerése. 15. ,,Egy a jelszónk, a béke” — aVilágifjúsági és Diáktalálkozók (VIT) eseményeinek, játékainak megismerése. 16. Földön, vízen, levegőben — Célja: a közlekedés történetének megismerése. 17. Olimpiai láng — a müncheni olimpiai felkészülés és a versenyek végigkísérése. 18. „Ha vitéz vagy, jer velem” — Célja: a kuruckor megismerésével felkészíteni a pajtásokat hazánk szolgálatára. Az 1972/73. úttörőévi munkát ,,A néppel tűzön-vízen át!” jelmondat foglalta egységbe. Az úttörőmunka feladatait a próbák követelményei szabták meg. Újítás a próbákban, hogy a követelményeket a helyi lehetőségek figyelembevételével kisfalusi-tanyai, város-nagyközség, Budapest bontásban jelentette meg az Országos Úttörőelnökség. Ez a helyi próbaállítást kívánta segíteni. A próbák teljesítését több központi rendezvény serkentette. Szeptember 29-én az Úttörő-honvédelmi egységek I. országos találkozóján került meghirdetésre a ,,Trombita harsog, dob pereg . . .” úttörő-honvédelmi szemle. Megkezdődött Petőfi Sándor születése 150. évfordulójának megünneplése. Sok őrs készítette el Petőfi szülőházának makettjét, vettek részt a Petőfi-versek előadásában, készítették el a Petőfi járta helyek térképét. . ..Itt születtem én, ezen a tájon . . .” elnevezéssel az 1431. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat szavaló versenyt rendezett névadója emlékére. — A madocsai Petőfi Sándor Úttörőcsapat Petőfi-túrát szervezett. Megrendezték a Ki tud többet Petőfiről? csapatvetélkedőt. — A Petőfi-évforduló záróakkordja a Petőfi Sándor Országos Úttörő Vándortúra ’73 volt. Megrendezésére a VI. Országos Úttörő találkozóval egy időben 1973 júniusában került sor. A vándortúrán a Petőfi nevét viselő csapatok küldöttei vettek részt, bejárták Bács-Kiskun megye Petőfi-emlékhelyeit, jártak Kiskőrösön, és virágot helyeztek névadójuk szülőházánál. Pest-Buda-Óbuda egyesítése 100. évfordulójára versenyt hirdetett a Budapesti Úttörőelnökség. A verseny első szakaszában — 1972. szeptember 1. és 1973. február 13. között — az őrsök kerületük, a második szakaszban, 1973. február 13- tól október 25-ig a főváros történetét kutatták. A IV. Országos Úttörőparlament november 23—27 között ülésezett Székesfehérváron. A küldöttek hat csoportban mondták el véleményüket. Ezek: A mi őrsünk; A mi zajunk; A mi csapatunk; A mi úttörőparlamentünk; A mi napközink és otthon intézményünk; A mi szakkörünk és úttörőházunk. A PAJTÁS KISKÖNYVTÁRA RIADÓ R. 25—100 1970 Tovább folytatódott a felszabadulási eseménysorozat. A budapesti 3248. számú úttörőcsapat kiállításán képeket mutatott be a huszonöt évvel ezelőtti harcokról, a romok eltakarításáról. A kiállításon láthatták az élelmiszer- és szappanjegyeket, a 240 millió pengős cipőárakat bizonyító árjegyzéket, és fővárosunk új létesítményeit. Az Úttörővezető folyóirat Szabadságunkért harcoltak címmel öt összeállításban kísérte végig a magyar antifasiszták és partizánok harcait. Április 4-én Nemesmedvesen, hazánk utolsónak felszabadult községében páncélos-emlékművet avattak. Az ország minden részéből kétezer vörösnyakkendős érkezett. A nagy hadijáték végén egyegy szál virágot helyeztek el az emlékmű talapzatára. A lenini páncélautó is ott volt. Április 22. Lenin születésének 100. évfordulója. A magyar úttörők megismerkedtek Lenin életével, tevékenységével, kiállításokon mutatták be munkásságát, a lenini emlékhelyeket. A tiszafüredi úttörők elkészítették a razsivi kunyhó, a Jemeljanov-ház, a híres páncélautó makettjét, és vitrinben helyezték el iskolájukban. A Budapesti Járműszövetkezet és a Csepel Autógyár dolgozói vállalták, hogy elkészítik annak a páncélautónak a mását, amelyen 1917-ben Lenin elmondta az áprilisi téziseket. 1970. március 22-én Csepelen, a Tanácsház téren, négyezer úttörő vette át ünnepélyesen az ajándékot. Az átadás kedves színfoltja volt, hogy a páncélautó rövidhullámú adója kapcsolatot teremtett Lenin szülővárosával, Uljanovszkkal. Április 7—14 között kiállítás nyílt Budapesten a Szabad hazában — Lenin útján úttörő-emlékstaféta anyagaiból. A budapesti úttörők Lenin emlékhete címmel rendezték jubileumi programjukat. Április6-án képző- és iparművészeti kiállítás nyílt; április 19-én Leninvetélkedő; április 22-én fáklyás felvonulással ünnepeltek a Lenin-szobornál. 1969 novemberében a Pajtás és a Magyar Rádió Ifjúsági Osztálya pályázatot hirdetett: Akarsz-e Lenin távírásza lenni? A feladat a Morse-abc megtanulása, és ennek alapján a ..Harsan a kürtszó . . .” műsor öt adásában elhangzott feladatok megoldása. A távírászverseny június 7-én folytatódott Lenin ifjú távírásza elnevezéssel, Leninvárosban. Azok az úttörők, akik ebben az évben fejezték be tanulmányaikat az általános iskolában kitűnő eredménnyel, oklevelet kaptak. Az oklevél egyik oldalán Lenin 1884-ben kapott bizonyítványának másolata volt. A két nagy évforduló emlékére indított Szabad hazában — Lenin útján mozA PAJTÁS KISKÖNYVTÁRA galom országos riadóval zárult. A riadó az R 25—100 fedőnevet viselte. „Tettekkel köszöntjük az úttörőmozgalom negyedszázados fordulóját!” jelszóval indult az 1970/71. úttörőév. ..Kutassátok fel és ismerjétek meg úttörőcsapatotok és az Úttörőszövetség 25 éves történetét . . . Vegyetek részt az Ajándék a hazának akcióban. Vállaljatok társadalmi munkát az iskola, a lakóhely fejlesztése, szépítése érdekében. Új csapatotthonok, sportpályák, virágos utcák, parkok hirdessék a kisdobosok és az úttörők tetteit a jubileumi évben. Jelentkezzetek a jubileumi kisdobos és úttörőpróbák teljesítésére ...” A jubileumi év első nagy rendezvénye szeptember 25—26—27-én az Úttörők Vietnamért kerékpáros staféta. A csapatoktól a staféta két útvonalon érte el fővárosunkat. Az egyik a Dunától keletre eső országrészből érkezett a Steinmetz kapitány-emlékműhöz. A másik az ország nyugati részéből az Osztyapenkó-emlékműhöz. A két szobortól egy időben indultak tovább a margitszigeti Úttörősporttelepre, ahol jelképesen adtunk át 220 kerékpárt a vietnami nép képviselőjének. A staféták emlékszalagokat hoztak. Ezekre írták a csapatok nevüket, megalakulásuk évfordulóját, lakóhelyük nevét, és az elküldött kerékpárok számát. A második nagy akció az árvíz sújtotta magyar vidékek gyermekeivel való szolidaritás volt. Szeptember 15-től november 15-ig az úttörők az árvízkárosult iskolákért csekkszámlára 3 636 000,5 forintot fizettek be. Ugyanabban az órában — ez volt a címe a Pajtás akciójának, amelyet a párt X. kongresszusának tiszteletére hirdetett meg. Célja, hogy november 22-én 10—11 óra között minden pajtás egy-egy nemes tettet hajtson végre. A sikeres akció díját a kaposvári 188. számú Batthyány János Úttörőcsapat természetbarát őrse nyerte. Részlet az őrs beszámolójából. ..Először a textilművek előtti gidres-gödrös gyalogjárót borítottuk be salakkal. Utána rendbe hoztuk és kialakítottuk a Ságvári Endre utcai autóbuszmegálló várótermét, amelyet egykor a város dolgozói társadalmi munkában építettek. Végezetül meglátogattuk, és virággal köszöntöttük Scherrer János bácsit, a párt régi harcosát.” ESEMÉNYEK 1970-BEN — Az év úttörősportolója — 1969. Ez 1970-től az úttörősportolók új kitüntetése. A Pajtás és az Általános Iskolai Sporttanács serlegeit 6 fiú, 6 lány, 5 csapat nyerte el. Köztük Hargitai András úszó, Császár Mónika tornász, a Barcsi Olimpia — a Pajtás Kupa labdarúgótorna kétszeres győztese. Gépkocsivezető játékot készítettek a Budapest IV. kerületi úttörőház szakkörösei. A játékot a moszkvai népgazdasági kiállítás magyar pavilonjában is bemutatták. »