Pajtás, 1976. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1976-05-05 / 18. szám

32 a lakóhely és környékének, vagyis a szű­­kebb hazánknak a megismerése. 15. ,,Egy a jelszónk, a béke” — a­­Vi­lágifjúsági és Diáktalálkozók (VIT) ese­ményeinek, játékainak megismerése. 16. Földön, vízen, levegőben — Célja: a közlekedés történetének megismerése. 17. Olimpiai láng — a müncheni olim­piai felkészülés és a versenyek végigkí­sérése. 18. „Ha vitéz vagy, jer velem” — Célja: a kuruckor megismerésével felkészíteni a pajtásokat hazánk szolgálatára. Az 1972/73. úttörőévi munkát ,,A nép­­pel tűzön-vízen át!” jelmondat foglalta egységbe. Az úttörőmunka feladatait a próbák követelményei szabták meg. Újí­­tás a próbákban, hogy a követelménye­ket a helyi lehetőségek figyelembevételé­vel kisfalusi-tanyai, város-nagyközség, Budapest bontásban jelentette meg az Országos Úttörőelnökség. Ez a helyi pró­baállítást kívánta segíteni. A próbák teljesítését több központi ren­dezvény serkentette. Szeptember 29-én az Úttörő-honvédel­­mi egységek I. országos találkozóján került meghirdetésre a ,,Trombita har­sog, dob pereg . . .” úttörő-honvédelmi szemle. Megkezdődött Petőfi Sándor születése 150. évfordulójának megünneplése. Sok őrs készítette el Petőfi szülőházának ma­kettjét, vettek részt a Petőfi-versek elő­adásában, készítették el a Petőfi járta helyek térképét. . ..Itt születtem én, ezen a tájon . . .” elnevezéssel az 1431. számú Petőfi Sán­dor Úttörőcsapat szavaló versenyt rende­zett névadója emlékére. — A madocsai Petőfi Sándor Úttörő­csapat Petőfi-túrát szervezett. Megren­dezték a Ki tud többet Petőfiről? csapat­­vetélkedőt. — A Petőfi-évforduló záróakkordja a Petőfi Sándor Országos Úttörő Vándor­túra ’73 volt. Megrendezésére a VI. Or­szágos Úttörő találkozóval egy időben 1973 júniusában került sor. A vándortú­rán a Petőfi nevét viselő csapatok kül­döttei vettek részt, bejárták Bács-Kiskun megye Petőfi-emlékhelyeit, jártak Kiskő­rösön, és virágot helyeztek névadójuk szülőházánál. Pest-Buda-Óbuda egyesítése 100. év­fordulójára versenyt hirdetett a Buda­pesti Úttörőelnökség. A verseny első sza­kaszában — 1972. szeptember 1. és 1973. február 13. között — az őrsök kerületük, a második szakaszban, 1973. február 13- tól október 25-ig a főváros történetét kutatták. A IV. Országos Úttörőparlament no­vember 23—27 között ülésezett Székes­­fehérváron. A küldöttek hat csoportban mondták el véleményüket. Ezek: A mi őrsünk; A mi zajunk; A mi csapatunk; A mi úttörőparlamentünk; A mi napkö­zink és otthon intézményünk; A mi szak­körünk és úttörőházunk. A PAJTÁS KISKÖNYVTÁRA RIADÓ R. 25—100 1970 Tovább folytatódott a felszabadulási eseménysorozat. A budapesti 3248. számú úttörőcsapat kiállításán képeket mutatott be a huszon­öt évvel ezelőtti harcokról, a romok el­takarításáról. A kiállításon láthatták az élelmiszer- és szappanjegyeket, a 240 mil­lió pengős cipőárakat bizonyító árjegyzé­ket, és fővárosunk új létesítményeit. Az Úttörővezető folyóirat Szabadsá­gunkért harcoltak címmel öt összeállítás­ban kísérte végig a magyar antifasiszták és partizánok harcait. Április 4-én Nemesmedvesen, hazánk utolsónak felszabadult községében pán­célos-emlékművet avattak. Az ország min­den részéből kétezer vörösnyakkendős érkezett. A nagy hadijáték végén egy­­egy szál virágot helyeztek el az emlék­mű talapzatára. A lenini páncélautó is ott volt. Április 22. Lenin születésének 100. év­fordulója. A magyar úttörők megismer­kedtek Lenin életével, tevékenységével, kiállításokon mutatták be munkásságát, a lenini emlékhelyeket. A tiszafüredi úttörők elkészítették a razsivi kunyhó, a Jemeljanov-ház, a híres páncélautó makettjét, és vitrinben helyez­ték el iskolájukban. A Budapesti Járműszövetkezet és a Cse­pel Autógyár dolgozói vállalták, hogy el­készítik annak a páncélautónak a mását, amelyen 1917-ben Lenin elmondta az áp­rilisi téziseket. 1970. március 22-én Cse­pelen, a Tanácsház téren, négyezer út­törő vette át ünnepélyesen az ajándékot. Az átadás kedves színfoltja volt, hogy a páncélautó rövidhullámú adója kapcsola­tot teremtett Lenin szülővárosával, Ulja­­novszkkal. Április 7—14 között kiállítás nyílt Bu­dapesten a Szabad hazában — Lenin út­ján úttörő-emlékstaféta anyagaiból. A budapesti úttörők Lenin emlékhete címmel rendezték jubileumi programju­kat. Április­­6-án képző- és iparművé­szeti kiállítás nyílt; április 19-én Lenin­­vetélkedő; április 22-én fáklyás felvonu­lással ünnepeltek a Lenin-szobornál. 1969 novemberében a Pajtás és a Ma­gyar Rádió Ifjúsági Osztálya pályázatot hirdetett: Akarsz-e Lenin távírásza lenni? A feladat a Morse-abc megtanulása, és ennek alapján a ..Harsan a kürtszó . . .” műsor öt adásában elhangzott feladatok megoldása. A távírászverseny június 7-én folytatódott Lenin ifjú távírásza elneve­zéssel, Leninvárosban. Azok az úttörők, akik ebben az évben fejezték be tanulmányaikat az általános iskolában kitűnő eredménnyel, oklevelet kaptak. Az oklevél egyik oldalán Lenin 1884-ben kapott bizonyítványának máso­lata volt. A két nagy évforduló emlékére indí­tott Szabad hazában — Lenin útján moz­A PAJTÁS KISKÖNYVTÁRA galom országos riadóval zárult. A riadó az R 25—100 fedőnevet viselte. „Tettekkel köszöntjük az úttörőmozga­lom negyedszázados fordulóját!” jelszó­val indult az 1970/71. úttörőév. ..Kutassá­tok fel és ismerjétek meg úttörőcsapa­totok és az Úttörőszövetség 25 éves tör­ténetét . . . Vegyetek részt az Ajándék a hazának akcióban. Vállaljatok társadalmi munkát az iskola, a lakóhely fejlesztése, szépítése érdekében. Új csapatotthonok, sportpályák, virágos utcák, parkok hir­dessék a kisdobosok és az úttörők tet­teit a jubileumi évben. Jelentkezzetek a jubileumi kisdobos és úttörőpróbák tel­jesítésére ...” A jubileumi év első nagy rendezvénye szeptember 25—26—27-én az Úttörők Viet­namért kerékpáros staféta. A csapatoktól a staféta két útvonalon érte el főváro­sunkat. Az egyik a Dunától keletre eső országrészből érkezett a Steinmetz kapi­tány-emlékműhöz. A másik az ország nyugati részéből az Osztyapenkó-emlék­­műhöz. A két szobortól egy időben in­dultak tovább a margitszigeti Úttörő­­sporttelepre, ahol jelképesen adtunk át 220 kerékpárt a vietnami nép képviselő­jének. A staféták emlékszalagokat hoz­tak. Ezekre írták a csapatok nevüket, megalakulásuk évfordulóját, lakóhelyük nevét, és az elküldött kerékpárok szá­mát. A második nagy akció az árvíz sújtotta magyar vidékek gyermekeivel való szoli­daritás volt. Szeptember 15-től november 15-ig az úttörők az árvízkárosult isko­lákért csekkszámlára 3 636 000,5 forintot fizettek be. Ugyanabban az órában — ez volt a címe a Pajtás akciójának, amelyet a párt X. kongresszusának tiszteletére hirdetett meg. Célja, hogy november 22-én 10—11 óra között minden pajtás egy-egy nemes tettet hajtson végre. A sikeres akció dí­ját a kaposvári 188. számú Batthyány János Úttörőcsapat természetbarát őrse nyerte. Részlet az őrs beszámolójából. ..Először a textilművek előtti gidres-göd­­rös gyalogjárót borítottuk be salakkal. Utána rendbe hoztuk és kialakítottuk a Ságvári Endre utcai autóbuszmegálló vá­rótermét, amelyet egykor a város dolgo­zói társadalmi munkában építettek. Vé­gezetül meglátogattuk, és virággal kö­szöntöttük Scherrer János bácsit, a párt régi harcosát.” ESEMÉNYEK 1970-BEN — Az év úttörősportolója — 1969. Ez 1970-től az úttörősportolók új kitünte­tése. A Pajtás és az Általános Iskolai Sporttanács serlegeit 6 fiú, 6 lány, 5 csa­pat nyerte el. Köztük Hargitai András úszó, Császár Mónika tornász, a Barcsi Olimpia — a Pajtás Kupa labdarúgó­­torna kétszeres győztese.­­ Gépkocsivezető játékot készítettek a Budapest IV. kerületi úttörőház szakkö­rösei. A játékot a moszkvai népgazdasági kiállítás magyar pavilonjában is bemu­tatták. »

Next