Pajtás, 1978. január-június (33. évfolyam, 1-22. szám)
1978-01-26 / 4. szám
amilyen például a Ngorongo-kráter és a Serengetisíkság, amelyen 12 és fél ezer négyzetkilométeren becslések szerint hatezer zsiráf él. — Megtámadja a zsiráf az embert? — Erre a kérdésre Bristol Foster kanadai profeszszor felel, aki több évig a nairobi Nemzeti Parkban tanulmányozta a zsiráfokat: „Egy újszülött kölyköt vizsgáltam, miközben az anyaállat mintegy húsz méternyire volt a hátam mögött. Egyszerre csak zörejt hallottam, és hátrapillantva láttam az anyát, amint nekem ront, mellső lábaival a levegőbe rugdosva. Egy bokron átbukdácsolva a terepjáró autómba ugrottam, visszapillantva láttam, hogy a négykézlábon álltamban támadóm mintegy öt méternyire áll tőlem, rám meredve. Eközben a kicsinye odament hozzá és elkezdte keresni az emlékimbót. Az anya dühe lecsillapodott és mindketten elmentek.” — Hogyan különböztetik meg egymástól a kutatók a zsiráfokat? — Minden zsiráfnak más a fokozata: nincs két egyforma, ez olyan jellemző rájuk, mint az emberre az ujjlenyomata. Nem is változik a kölyökkortól az öregségig. Az előbb idézett kanadai professzor leírja, hogy ő minden zsiráfnak a a nyakáról, mégpedig bal oldalról nézve fényképet készített, és ennek alapján tudta őket nyilvántartani. — Milyen kort érnek meg a zsiráfok? — Erre csak közvetett adatok vannak: valószínűleg 25 évet, vagy ennél valamivel többet. — Kipusztulóban levő állat-e a zsiráf? — Idejében történt intézkedéseknek hála, nem. Védett területen élnek Kelet- és Dél-Afrikában, védik őket és a pusztulással arányban áll szaporaságuk, meg kevés ellenségük miatt nem kell attól tartani, hogy kipusztulnak. Pető Gábor Pál • Ez » kölyökzs»^, mintegy négyhófcift^J* H Anyjuk olykor NotNo magukra hagyja *13mV4Jv3 Itt’ talán épp ' fj1íV’”** újratalálkozásuk * pillanatát láthatjuk