Pajtás, 1979. január-június (34. évfolyam, 1-22. szám)

1979-01-04 / 1. szám

ШШ2 A Pannónia Filmstúdió­ban mindig készül valami meglepetés, amit gyerekek­nek szánnak, de aztán a felnőttek is jót mulatnak a bemutatásra kerülő filmen. Még az elmúlt évben, ami­kor a „Luc­as Matyi” már mozikra várt, láttam egy furcsa kis pamacsot külön­böző pózokban terpeszkedni D­­rgay Attila rajzfilmren­dező munkaasztalán. Akko­riban még nem tudta, hogy pontosan mik is történnek ezzel a kedves kis figurával, mert Csukás István még dolgozott a film szöveg­könyvén, és Sajdik Ferenc is tervezgette a figurákat. Most már valamennyi „sze­replő” végleges arcot ka­pott, Pethő Zsolt elkészí­tette a film kísérőzenéjét, és az is biztos, hogy min­den epizód nyolcperces lesz. Ilyenkor, a munka kellős közepén nemigen lehet faggatni a rendezőt, mert bármennyire kerek egész az elképzelése a filmről, sohasem végleges. Az animátorok kidolgoz­zák egy-egy szereplő kulcs­mozgását. Például, ahogy Picur bejön a szobába. Ha lassan jön, akkor 26 fázis­ban kell „őt” megrajzol­ni, ha sietve, akkor csak hatban. S ezután az opera­tőr a mennyezetre füg­gesztett kamerával hatszor vagy huszonhatszor expo­nál. De amíg elkattan a fel­vevőgép, addig sok festé­ket használnak el a kifes­tők. A celluloid lapokra felvázolt vagy inkább ki­rajzolt körvonalakat a szín­minta szerint töltik ki a megállapodás szerinti szí­nekkel. (Hogy milyen egy színminta, ízelítőül néhány figura a filmből.) S nem csupán Dargay Attilát nehéz elcsípni mun­ka közben, a felesége, Hen­rik Irén is sok-sok órát tölt a rajzfilmgyárban. Most a televízióból jól ismert Méz­­ga-sorozat harmadik részén dolgozik. Ebben is furcsa dolgok történnek a famí­liával, ugyanis jelentkezett Paula oly sokat emlegetett kérője, a „Miért is nem mentem Huffnágel Pistihez feleségül!” nevű úr, aki meginvitálja Paulát férjes­től, srácostól egy kis auszt­ráliai nyaralásra. S hogy az út bővelkedik bonyodal­makban, azt mondani sem kell. Ny. M. 1978. május 18—25-e között zajlott le a XVIII. Gyermekfilmfesztivál a csehszlovákiai Gottwaldovban. Ez volt az eddigi legsikeresebb. Hermina Tyrlova rendező a báb­filmek úttörője már harminc éve dolgozik a gottwaldowi stúdióban. A legkisebbek számára készített rö­vidfilmjeiben életre kelti a játék­szereket. A gyermeki képzelőerőt veszi alapul, amely képes meg­eleveníteni egy babát, kisvonatot, autót, virágot, állatot vagy bármely játékot, hogy kalandokkal teli elbe­szélés hősévé tegye. Hermina Tyrlova filmjei az egész világon ismertek. Számtalan ország­ban kerültek közel a gyermekek szívéhez és­ több nemzetközi díjat nyertek. Ilyenek a „Játékok lázadá­sa”, a „Bölcsődal”, a „Hiányzó akro­bata”, a „Csomó a zsebkendőn”. Az utóbbi film a játék és báb részlete­ket vegyíti. Tyrlova újabban méhek­kel, dongókkal, lepkékkel, szitakö­tőkkel, hangyákkal, termeszekkel és más bogarakkal készít sorozatokat. Az állatokat emberi tulajdonsággal ruházza fel, minden történetnek van valami csattanója, amely egyben hasznos tanulság is. A XVI. Nyári Nemzetközi Gijoni Gyermekfilmfesztivál nagydíját a lengyel Stefan Janiek rendező ,ÖT” című ötperces rajzfilmje nyerte. Szellemesen, sziporkázó humorral, kisgyermekek számára is é­rthetően ábrázolja a számokat és a számokban rejlő variációs lehetőségeket. A ti­zenkét tagú gyermekzsűri az „Osz­kár” című spanyol filmre adta sza­vazatát, amely egy tizennégy éves kisfiú fantasztikus kalandjairól szól. 1978. október 9—15-e között az NSZK-beli Mannheimben és Lud­­wigshafenben a Nemzetközi Ifjúsági Filmszemle keretében csehszlovák filmhetet rendeztek. Bemutatásra került Jan Schmidt : „Ősök ébreszté­se” című ismeretterjesztő filmtriló­giája, harmadik része, amely a no­mád életből való átmenetet mutat- GYERMEK­FILM SZEMLÉK­ ja be a letelepedésig és érdekesen ábrázolja a földművelés kezdeti kor­szakait. Nagyon tetszett a fiatal né­zőknek Vera Plivova Simkova: „Roz­­maryna filmet készít” című műve, amely elmeséli, hogy miképpen jön létre Prágában egy gyermekfilm, valamint Karel Kachina: „Esőre várva” című alkotása, amely egy Alena nevű kislányról szól, akit nem visznek el nyaralni és a nyári va­kációt otthon, a lakótelepen tölti. Az 1978. év utolsó nemzetközi fesztiválja november 3-tól 15-ig tar­tott Salzburgban, amelyen Markos Miklós: Verne Gyula: „Dunai hajós" című regényéből készült filmünk a fesztivál nagydíját kapta. A Szovjetunióban a nemzetközi gyermekév megnyitó eseményeként a Moldovai SZSZK fővárosában, Kisinyovban 1978. december 4-től 8-ig rendezték meg a X. Múzsa Nemzetközi Gyermekfilmfesztivált, melyen a gyermekek által készített amatőr báb- és rajzfilmek verse­nyeztek egymással. Hazánkat az egyik pécsi iskola „Török világ” cí­mű hét és fél perces rajzfilmje kép­viselte, amely Pásztor Ágnes tanár­nő vezetésével készült. (Néhány he­te az ENSZ központjában, New York-ban is bemutatták.) Az 1979-es Moszkvai Filmfesztivál rendezvényeként ismét lesz gyer­mekfilm bemutató, amelyen az óvo­dás korosztálynak szánt filmeket ve­títik. A bábfilm megeleveníti a játékszereket

Next