Pajtás, 1980. január-május (35. évfolyam, 1-22. szám)
1980-05-08 / 19. szám
POSTAFORDULTÁVAL (VITAZÁRÓ) Hetekig zajlott a vita lapunk hasábjain. Levelek tömkelege árasztotta el szerkesztőségünket, amelyekben az élsportoló gyerekek helyzetéről, jövőjéről írtak olvasóink. A rendkívüli érdeklődés bizonyítja, hogy eleven „sebre” tapintottunk. Akik tollat fogtak, egyet, ártettek velünk abban, hogy az élsportoló gyerekek sokszor túlságosan nagy árat fizetnek sikereikért, a versenyek, az utazások, az edzések élményeiért. De az is bizonyos, hogy a sport — ha azt nem viszik túlzásba — aligha veszélyezteti a gyerekek egészségét. Sőt! Fizikai, szellemi gyarapodásuk fontos fogódzója az ésszerű és rendszeres testedzés. Ha mindenki sportolna, kevesebb lenne a csenevész, beteges gyerek, a tornaórákon felmentett, a katonai szolgálatra alkalmatlan fiatal. Állítjuk, nincs jobb, szebb dolog, mint a szabadban vagy tornateremben végzett izomgyarapító munka, közülük olyan élményekből maradtak ki, amelyek kortársaik életét gazdagítják. Sok levélírónk szerint ugyan az élsportoló gyerekeknek ezért másfajta örömök, események, tapasztalatok kárpótlást nyújtanak, de nekünk mégis az a meggyőződésünk, hogy a legtöbbet külföldre utazó, világversenyeken győztes gyerek életéből is hiányzik, mondjuk, egy-egy vándortáborozás, közös gyümölcsszedés, tábortűz, vagy éppen a gyakoribb együttlét a szülőkkel, a testvérekkel. A gyermekkori élsport veszélyeit egyre többen felismerik. A Nemzetközi Torna Szövetség a közelmúltban hozott határozatot, hogy felemelik a nemzetközi versenyeken, így az olimpiákon is részt vevő sportolók alsó korhatárát. Reméljük, ez a példa mindenütt követőkre talál. Egykét jel már hazánkban is erre utal. Egyes sportvezetők, edzők már kidolgoztak olyan módszert, amelynek segítségével egészségesebben, körültekintőbben lehetne felkészíteni a gyerekeket versenyzői pályafutásukra. Peu Tizenhat évvel ezelőtt tizenöt évesen az Eurovízió nagydíját nyerte Gigliola Cinquetti olasz énekesnő. A Non ho L’Eta című dala (Fiatal vagyok még a szerelemre) világsikert aratott. Veronában 1947. december 20-án született a fekete hajú, barnaszemű, mindig mosolygó Gigliola. A sikeres dal után keresztül-kasul utazta Európát, Japánt, az Egyesült Államokat. Televíziós műsorok sorozatát készítették, ahol ő volt a sztár. Hazánkban is forgattak tévéfilmet látogatásáról. Nálunk is meghódította a közönséget. Azután jött a megtorpanás, egyre kevesebb számát játszották. Gigliola közben tanult, vizsgázott, majd megszerezte a rajztanári diplomát. Két - gyerekeknek szóló - könyvet illusztrált nagy sikerrel. Szabadidejében kis Fiat kocsijával járta az Alpokat. És énekelt, fellépett, ahová csak hívták. És várt türelmesen, igaza volt! Napjainkban — amit röviden csak nosztalgia hullámnak nevezünk — ismét előkerültek a „régiek", a dallamos olasz muzsikát kedvelők nagy örömére. F G J. (A BRAVO nyomán) ZО ca и ‹ ¦ ‹ PÍ !■» о яо M О м О н н w D о S и FELEMELT KORHATÁR Korunkat a nagy teljesítmények idejének is szokás nevezni. A különböző sportágakban szinte hajszolják a kimagasló eredményeket, hiszen csak ezek által lehet a világversenyeken érmeket szerezni. Egyes szakemberek felismerték, hogy néhány sportágban gyerekekkel gyorsabban lehet kimagasló eredményeket elérni. Vitathatatlan, hogy ennek a véleménynek van sportszakmai alapja: a gyerekek szinte korlátlanul terhelhetők, a felnőtteknél jóval gyorsabban és könnyebben sajátítják el még a legbonyolultabb mozgásfolyamatokat is, egyszerűbben fegyelmezhetők, lényegében csak az edzésekre, versenyekre koncentrálnak. Így történhetett, és sajnos történhet meg ma is, hogy egy sor ígéretes tehetség életre szóló egészségi károsodást szenvedett, idő előtt visszavonulásra kényszerült, hogy még többen megcsömörlöttek a sok edzéstől. Arról nem szólva, hogy a legtöbben A SPORT GYŐZTESEI Vitánk végére meggyőződésünkké vált, hogy a sport, a testnevelés alapvető és ugyanakkor elsődleges feladata, hogy vidám, erős, egészséges nemzedékek nőjenek fel, s ez jóval fontosabb a különféle világversenyeken megszerzett fényes érmeknél. Erről a nagy felelősséggel járó tényről senkinek sem szabad megfeledkeznie, különösen nem a gyerekeket nevelő szülőknek, edzőknek és testnevelő tanároknak. De a gyerekeknek sem szabad megfeledkezniük arról, hogy ma hazánkban egyremásra épülnek a szebbnél szebb sportpályák, tornatermek, uszodák. S bár még korlátozottak a lehetőségek, de ahol lehet, ott vegyék igénybe azokat. Sportoljon mindenki — akár tornateremben, akár a szabadban —, és akkor nemcsak a világversenyeken, hanem szerte az országban lesznek a sportnak győztesei.