Pajtás, 1980. január-május (35. évfolyam, 1-22. szám)
1980-05-15 / 20. szám
Megkértem egy osztálynyi tizenhárom éves lányt és fiút, írják le, szerintük mi lesz tíz év múlva, vagyis hogyan élnek majd, és hogyan fest akkor a világ? Leírták, aztán összeültünk, hogy megbeszéljük a jövőről szóló „röpdolgozatokat”. Magammal vittem Koncz Zsuzsa „Valahol" című nagylemezét, és lejátszottam róla azt a számot, amelyből a fenti idézetek valók. Rögtön rájöttek, miért, hogy ez egyszer ne a jövő technikai, hanem emberi lehetőségeiről töprengjünk. Szomorú és mulatságos elképzeléseket vitattunk meg. Nem törekedtünk végleges vélemények megfogalmazására, hiszen nincsen időgépünk, amellyel tíz évet átiígotva ellenőrizhetnénk állításainkat. Gondolkozzatok velünk együtt! „Nem nagyon gondolkoztam még ezen, mert én úgy vagyok, hogy akármit elképzelek, úgysem úgy lesz, ahogy elgondoltam. De biztos lesznek olyan gépek, amelyek az emberek helyett elvégzik a munkát. Lehet, hogy menetrendszerű űrhajójáratokat szervez az IBUSZ a Holdra. És lehet, hogy robotrendőrök lesznek.” „Ha este az égen látom a repülők pislákoló lámpáit, arra gondolok, hogy idegen bolygóról különféle élőlények jönnek majd ufókkal.” „Én már 23 éves leszek, lesz családom, lakásom, addigra már rájönnek az emberek hogy csak tisztességes munkából lehet megélni, nem lesz annyi lógós ember. Felfedezik a rák gyógyszerét. Szerintem tíz év alatt megváltozhat az egész világ." „A magyar nép büszke lesz azokra a magyar űrhajósokra, akik színeinket képviselik majd az űrhajózásban. Elmúlnak apa és anya gondjai. A kórház, ahol dolgozom, régi és új betegségek korszerűbb gyógyítását teszi lehetővé. . .” „Mindenütt új toronyházak lesznek, de a házak között nem lesznek növények. Elviselhetetlen szagú szuperautók kipufogó gázaitól fuldokolunk . . . A halak kipusztulnak a vizekből, majdnem minden mesterséges lesz.” „Szerintem ugyanilyen, csak még szürkébb. Úgy érzem, eltoltuk a környezetünket. Arról sose elmélkedem, milyen lesz a jövő.” „Budapest még jobban kőrengeteg lesz. A gyerekek rengeteg technikai eszközt használnak majd az iskolában. Az én életemben pont tíz év múlva fejezném be az egyetemet. Hogy melyiket, azt nem tudom . . .” „Minden modernebb lesz, nem lesznek ligetek, parkok, mert mindenhol szürke panelházak fognak állni. Most nem tudok többet írni, talán egy hét múlva . . . akkor egy egész regényt írhatnék!" „Budapest szürke házai szép színesek lesznek, pompázatosak . . . Szívesen lennék már felnőtt, hogy abban a korban élhessek.” „A város csak új házakból áll, a lakásokban főleg napelemekkel fűtenek, a metró kimegy Vácig, a városban csak troli és villamos jár, mert az olaj kilogrammonkénti ára vetekszik az aranyéval. A folyók vize olyan tiszta, hogy még inni is lehet belőle. A városban legalább kétszáz park van.” „Én már dolgozó nő leszek, családom és gyerekem is lesz. Talán ez a nehézkes lakáskérdés is megoldódik. Remélem, boldog leszek." Nyáréjszakán Felkapott a szél, Oly könnyű voltam Akár egy kis levél Magasra szálltam Átölelt az ég Oly felhőtlen volt a kép... Magamba szálltam Későre járt, Már látni véltem Egy új kor hajnalát, Mikor egy hang szólt Az alsó rakpartról, Éreztem, hozzám is szól... „10 év alatt nem olyan sokat tud változni a világ. Különben is már majdnem mindent feltaláltak a világon. Már csak az a feladat, hogy a találmányok eljussanak az elmaradottabb országokba is.” „Az iskolában az élővilágórán tanult háziállatokat »élő példányokon« mutatnák be. Irodalom-, történelemórákon egy arra hivatott színész beöltözne például Marxnak, vagy Csokonainak, és gondolkodásukat, életüket így mutatnák be.” „Remélem, hogy nem ilyen, mint most . . . Szeretném, ha nem lennének huligánok, gyilkosok, rablók, váltságdíjért követelődzők.” „Ha így fejlődik a haditechnika, akkor sehogy se fog kinézni a világ. Egyesek szerint lehet, hogy 2000-ben felrobban a Föld. De én ebben nem hiszek.” „A tesóm, aki még akkor is szereti a konyhát, nagyon szép tortakülönlegességeket csinál. És béke lesz a világon." NekeNo-4trofc a vélemei tetszettek legjobban,...clyek a mai valóságból próbáltak következteni, és nem lendültek сйг a képzelődés birodalmába. Nehogy félreértsetek: én nagyon szívesen lubickolok veletek együtt a legmerészebb álmokban is, ha az emberiség messzi jövőjét kutatjuk képzeletben. De tíz évről volt szó - ami a nagy változásokhoz — különösen a jelenlegi helyzetben - túl rövid idő. Hacsak ... na tessék, már én is kezdem a fantáziálást... szóval hacsak nem születik valamilyen forradalmi felfedezés, vagy találmány, amely alapvetően új lehetőségeket nyit. De az ilyen előre nem tervezhető, sőt el sem képzelhető. Szívesen folytatnánk a közös töprengést, ezért várjuk hozzászólásaitokat, amelyekben - állapodjunk meg! - az emberi társadalom változásairól olvasnánk! A jövőt elképzelték: a Mérnök utcai Általános Iskola 7/e-sei. Segítségemre volt osztályfőnökük, Buda Éva is. Somhegyi Béla