Pajtás, 1982. szeptember-december (37. évfolyam, 21-35. szám)

1982-11-18 / 32. szám

Dr. Petrikovics László, szerencsi fogorvos negyven éven keresztül gyűjtötte a képeslapokat. Nem sokkal halála előtt, 1968-ban több, mint négyszázezer da­rabot adott át a Zempléni Múzeumnak. Kívánsága csak annyi volt, hogy a gyűjtemény mindig Szeren­csen maradjon. Képeslapok. Az idő levelei. Lehullanak, persze hogy lehulla­nak, de ha lehajolsz értük és összegyűjtöd őket, szemed elé terítik a világot, odavarázsolják elmúlt idők hangulatát, mert a képeslapok egy-egy időszak kortörténeti dokumentumai is. Azt hiszem, érdekes dolgot közlök veled, ha elárulom, hogy a leningrádi után a szerencsi múzeumban őrzik Európa második legnagyobb képeslap-gyűjteményét A minap odautaztunk és megkerestük az ütött-kopott házat, amelyben ideiglenesen meghúzódik a múzeum, s benne a hatszázötvenezer lapból álló gyűjtemény. _­­ Egyelőre szűkösen vagyunk - mentegetőzött Falusi Jó­zsef múzeumigazgató -, de ha elkészülnek az építők a szeren­csi vár helyreállításával, lesz helyünk bőségesen. A képeslap­gyűjtemény is tágas és méltó teret kap. A fiókos tárlókban tájak, emberek, városrészek, épületek, fal­vak, növények, állatok fotói sorjáznak... és töméntelen szí­nészportré (!) világ- és honi sztárok, akik valaha éltek és akik napjainkban élnek. Összevissza kapkodtunk, hol ezt, hol meg amazt a fiókot húzgálva (az időzavar teszi az embert ilyen szertelenné), ám felszínen tapogatózó kíváncsiságunk csak addig tartott, amíg a múzeumigazgató át nem hívott bennünket a kiállítóterembe, ahol időrendi és téma szerinti tálalásban nézhettük végig a gyűjtemény legszebb, legértékesebb darabjait Itt tudtuk meg, hogy Magyarországot 1996-ig kizárólag külföldi, főként német és osztrák kiadók látták el idegen nyelvű képeslapokkal. Ha­zánkban csak a honfoglalás ezeréves évfordulóján kezdődött el a képeslapgyártás, aminek első rajzos termékei életképeket mutatnak be a magyar történelemből. A XIX. század utolsó évtizedeiből valók azok a város- és faluképeket idéző lapok, amelyek kezdetben grafikai eljárás­sal készültek. Eredeti fényképekről sokszorosított levelezőlap csak a századfordulón jelent meg, de azóta se szeri, se számai A képeslapok jóvoltából velünk maradnak rég lebontott (vagy lerombolt) házsorok, rég elfelejtett arcok... Blaha Lujza mosolya, Fedák Sári hetyke fejtartása, Bajor Gizi sejtelmes tekintete. Erzsébet királynő sötét hajkoronával keretezett szo­morúsága, s mind közül a legszebb, a legtisztább, a néprajzi vonatkozású lapokon fölsejlő arc, a nép arca. Különös élmény betekinteni a hatalmas gyűjteménybe, hisz a képeslapok nemcsak láttatnak, beszélnek is. Évfordulókról, szokásokról, közízlésről, háborúról, újjáépítésről, boldogság­ról, szerelemről, bánatról... Szóval az életről. az ши LEVELEI

Next