Pajtás, 1986. január-május (41. évfolyam, 1-19. szám)

1986-05-08 / 16. szám

Szent Jupát. Ugye, nem sokat mond? Persze, hiába is keresnénk a kajakosok, kenusok által oly sokat em­legetett védőangyalt bármi­lyen valláselméleti könyv­ben, Szent Jupát ugyanis az ő agyszüleményük. Kis­sé ködös figurájáról csak annyi bizonyos, hogy való­di kalóz kinézete van, fél­szemű, falábú, tetovált ka­rú, és a lelke leginkább egy légpárnás vízibuszho­z ha­sonlatos: a víz felett lebeg ez is, legfeljebb nem utaso­kat szállít, hanem kajako­sokat, kenusokat segít győ­zelemre. Ismerkedés kajakkal, kenuval Földünk kétharmadát víz borítja. Van tehát röpköd­­nivalója a kajakosok, kenu­sok védőszentjének. Igaz, a hatalmas tengerek, több méteres hullámaikkal al­kalmatlanok a törékeny járművekkel való közleke­désre. Pedig a történet nem a csendes európai folyócs­kákban kezdődött. A kajak ősét az eszkimók használták Grönland környékén. Per­sze, a mainál jóval na­gyobb, 40—50 személyes ha-

Next