Pajtás, 1986. január-május (41. évfolyam, 1-19. szám)

1986-05-08 / 16. szám

jókban halásztak, vadász­tak. Az ő bőrkajakukhoz hasonlóval siklottak a vízen a közép- és dél-amerikai indiánok és az afrikai bennszülöttek is. A különb­ség mindössze annyi volt, hogy ez utóbbiak térdeltek a kivájt fatörzsekben. Kenu az indiánok nyelvén nem más, mint fatörzs. 1860 táján egy derék skót fiatalember konstruált egy eszkimó-kajakhoz hasonló, csak kisebb járművet, és körutazást tett vele Skan­dináviában, Németország­ban, majd Angliában. Né­hány évvel később Angliá­ban szakosztály alakult, 1933-ban már EB-t rendez­tek, egy évvel később olim­piai szám lett a kajak-kenu és 1938-ban megrendezték az első világbajnokságot! A magyarok ezen nagy sikert könyvelhettek el: Balatoni Kamill hosszútávon ezüst­érmet szerzett! Hogy ez a kitűnő ver­senyző ma mire lenne ké­pes? A Bp. Honvéd mar­gitszigeti úszóháza körül evező úttörőkorúak is biz­tos megszorongatnák az egykori menőt. — Bizony sokat változott a sportág a hőskor óta — bólogat Szűcs Károly, a kezdők egyik kenuedzője. — Ma már könnyebbek, gyorsabbak a hajók, kitar­tóbbak, erősebbek a ver­senyzők. Igaz, először itt is úgy ügyetlenkednek a gye­rekek a vízen, mint annak idején szinte egész Európa az újdonságnak számító ví­zi járgányokban. Először is nagyon jól meg kell tanulni úszni, hi­szen itt nem lehet könnyel­műen venni egyetlen hibát sem. Ha a kezdő focista el­vét egy beadást, az még helyrehozható hiba, de itt az életével játszik minden figyelmetlen versenyző! Ezért a kezdőkkel, amikor már tudnak úszni, gyako­roljuk a borulást is. Persze, a vízre szállást is megelőzi még egy-két dolog. Ismerkedés a titokkal A víz veszélyes terület. Így aztán csak felkészülten lehet birtokba venni or­szágútjait. — Úszás, futás, erőfej­lesztés, az evezés fortélyai­nak alapos elsajátítása sze­repel az előkészítő prog­ramban — sorolja Mayer Gábor, aki a Honvéd kaja­kosait készíti fel. — Az alapvető baj az, hogy a mai gyerekekből hiányzik a „grundos” szemlélet. Hiá­nyoznak a téli focizások, a fára mászások, a nagy ker­getőzések, sportos alapkép­zésük egyenlő a nullával. — Ennek megszerzése ér­dekében, no meg a változa­tos, játékos felkészítés miatt találták ki az úgynevezett eszkimó-indián versenyt — teszi hozzá Szűcs Károly. — Ez futásból, úszásból, kötélhúzásból, húzódzko­­dásból és természetesen evezésből áll. A víz veszélyes terület. A biztonságos víziközlekedés­­hez nem elég megerősödni és jól úszni. Ismerni kell a hajó tulajdonságait, jól kell kiválasztani a lapátot, tud­ni kell, hogy mi az a „pör­getés”, vagy az, hogy „rá­húzunk a lapáttal”. Ezernyi titok. — Aki jó versenyző akar lenni, annak pedig mindezt nem elég tudni, de jól is kell csinálni — mosolyog az edző a kezdőkre, akik alig várják már, hogy vízre szánjanak. Ismerkedés a vízzel A lapát a kezükben, a tudás a fejükben, az aka­rat a szívükben, és a gye­rekek elindulnak. Az ötödik osztályos Jánosi Gábor pél­dául életében először. Kipi­rult arccal tűri, hogy az edző rákötözze a „szappantartó­kat”, amelyek megóvják őt az esetleges borulástól. Mert hát, hiába tud valaki úszni, ha egyszer még menteni kell a hajót, a lapátokat... Budai Matyi billeg, lapá­tol, sodorja a víz, néhány perc múlva már úgy ka­limpál a kenuja, mint egy viharba került halászbárka. Megy érte a felmentő sereg. Matyi pedig szomorúan ve­szi tudomásul: akad még tanulnivalója .. . Az újonc Jánosi Gabi vi­szont vidáman tér vissza a stéghez társaival. — Azt hittem, hogy job­ban billeg, de jó stabil — mondja. — Örülök, hogy ezt a sportot választottam, érdekes is, erős is lehetek, meg jó környezetben va­gyok. A jó környezet értendő a vízi utakra, meg a jó han­gulatú, nagy kajak-kenus családra is. Hogy aztán ké­sőbb versenyeket is lehet majd nyerni? A kezdők er­re még nemigen gondolnak. Bizonyára tudják, hogy a sportág olimpiai bajnokai­nak nem adták ingyen az aranyérmet. Hesz, Fábián, Urányi, Parti, Tatai, Fór­ián, Vaskúti, vagy az olim­piát ugyan sohasem nyert, mégis másfél évtizedig uralkodó Wichmann sikere emberfeletti kitartást köve­telt. (T. Z.) Fotó: Szalay Béla­ ­ A MAGYAR Ú­­TTÖRÖK SZÖVETSÉGÉNEK KÖZPONTI LAPJA Főszerkesztő: SOMOS ÁGNES Főszerkesztő­helyettes: BÖCS FERENC Olvasószerkesztő: BOGÁTI PÉTER, CSER GÁBOR Művészeti szerkesztő: CZIFFERSZKY BÉLA, FORRAI JÁNOS Kiadja az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat Felelős kiadó: DR. PETRUS GYÖRGY igazgató Szerkesztőség: Budapest, Jászai Mari tér 5. 1397 Telefon: 321-987, 321-988, 321-989 Postafiók: Bp. 62. Pf. 508. 1397 Kiadóhivatal: Budapest, Révay u. 16.1065 Telefon: 116-660 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIA 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: egész évre 153 Ft, I. félévre 85 Ft, II. félévre 68 Ft. 86.0694 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs mélynyomás Felelős vezető: SZLÁVIK ANDRÁS vezérigazgató HU ISSN 0030—9583 INDEX: 25 695 A beküldött kéziratokat, fotókat és rajzokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.

Next