Pajtás, 1986. január-május (41. évfolyam, 1-19. szám)
1986-05-08 / 16. szám
jókban halásztak, vadásztak. Az ő bőrkajakukhoz hasonlóval siklottak a vízen a közép- és dél-amerikai indiánok és az afrikai bennszülöttek is. A különbség mindössze annyi volt, hogy ez utóbbiak térdeltek a kivájt fatörzsekben. Kenu az indiánok nyelvén nem más, mint fatörzs. 1860 táján egy derék skót fiatalember konstruált egy eszkimó-kajakhoz hasonló, csak kisebb járművet, és körutazást tett vele Skandináviában, Németországban, majd Angliában. Néhány évvel később Angliában szakosztály alakult, 1933-ban már EB-t rendeztek, egy évvel később olimpiai szám lett a kajak-kenu és 1938-ban megrendezték az első világbajnokságot! A magyarok ezen nagy sikert könyvelhettek el: Balatoni Kamill hosszútávon ezüstérmet szerzett! Hogy ez a kitűnő versenyző ma mire lenne képes? A Bp. Honvéd margitszigeti úszóháza körül evező úttörőkorúak is biztos megszorongatnák az egykori menőt. — Bizony sokat változott a sportág a hőskor óta — bólogat Szűcs Károly, a kezdők egyik kenuedzője. — Ma már könnyebbek, gyorsabbak a hajók, kitartóbbak, erősebbek a versenyzők. Igaz, először itt is úgy ügyetlenkednek a gyerekek a vízen, mint annak idején szinte egész Európa az újdonságnak számító vízi járgányokban. Először is nagyon jól meg kell tanulni úszni, hiszen itt nem lehet könnyelműen venni egyetlen hibát sem. Ha a kezdő focista elvét egy beadást, az még helyrehozható hiba, de itt az életével játszik minden figyelmetlen versenyző! Ezért a kezdőkkel, amikor már tudnak úszni, gyakoroljuk a borulást is. Persze, a vízre szállást is megelőzi még egy-két dolog. Ismerkedés a titokkal A víz veszélyes terület. Így aztán csak felkészülten lehet birtokba venni országútjait. — Úszás, futás, erőfejlesztés, az evezés fortélyainak alapos elsajátítása szerepel az előkészítő programban — sorolja Mayer Gábor, aki a Honvéd kajakosait készíti fel. — Az alapvető baj az, hogy a mai gyerekekből hiányzik a „grundos” szemlélet. Hiányoznak a téli focizások, a fára mászások, a nagy kergetőzések, sportos alapképzésük egyenlő a nullával. — Ennek megszerzése érdekében, no meg a változatos, játékos felkészítés miatt találták ki az úgynevezett eszkimó-indián versenyt — teszi hozzá Szűcs Károly. — Ez futásból, úszásból, kötélhúzásból, húzódzkodásból és természetesen evezésből áll. A víz veszélyes terület. A biztonságos víziközlekedéshez nem elég megerősödni és jól úszni. Ismerni kell a hajó tulajdonságait, jól kell kiválasztani a lapátot, tudni kell, hogy mi az a „pörgetés”, vagy az, hogy „ráhúzunk a lapáttal”. Ezernyi titok. — Aki jó versenyző akar lenni, annak pedig mindezt nem elég tudni, de jól is kell csinálni — mosolyog az edző a kezdőkre, akik alig várják már, hogy vízre szánjanak. Ismerkedés a vízzel A lapát a kezükben, a tudás a fejükben, az akarat a szívükben, és a gyerekek elindulnak. Az ötödik osztályos Jánosi Gábor például életében először. Kipirult arccal tűri, hogy az edző rákötözze a „szappantartókat”, amelyek megóvják őt az esetleges borulástól. Mert hát, hiába tud valaki úszni, ha egyszer még menteni kell a hajót, a lapátokat... Budai Matyi billeg, lapátol, sodorja a víz, néhány perc múlva már úgy kalimpál a kenuja, mint egy viharba került halászbárka. Megy érte a felmentő sereg. Matyi pedig szomorúan veszi tudomásul: akad még tanulnivalója .. . Az újonc Jánosi Gabi viszont vidáman tér vissza a stéghez társaival. — Azt hittem, hogy jobban billeg, de jó stabil — mondja. — Örülök, hogy ezt a sportot választottam, érdekes is, erős is lehetek, meg jó környezetben vagyok. A jó környezet értendő a vízi utakra, meg a jó hangulatú, nagy kajak-kenus családra is. Hogy aztán később versenyeket is lehet majd nyerni? A kezdők erre még nemigen gondolnak. Bizonyára tudják, hogy a sportág olimpiai bajnokainak nem adták ingyen az aranyérmet. Hesz, Fábián, Urányi, Parti, Tatai, Fórián, Vaskúti, vagy az olimpiát ugyan sohasem nyert, mégis másfél évtizedig uralkodó Wichmann sikere emberfeletti kitartást követelt. (T. Z.) Fotó: Szalay Béla A MAGYAR ÚTTÖRÖK SZÖVETSÉGÉNEK KÖZPONTI LAPJA Főszerkesztő: SOMOS ÁGNES Főszerkesztőhelyettes: BÖCS FERENC Olvasószerkesztő: BOGÁTI PÉTER, CSER GÁBOR Művészeti szerkesztő: CZIFFERSZKY BÉLA, FORRAI JÁNOS Kiadja az Ifjúsági Lap- és Könyvkiadó Vállalat Felelős kiadó: DR. PETRUS GYÖRGY igazgató Szerkesztőség: Budapest, Jászai Mari tér 5. 1397 Telefon: 321-987, 321-988, 321-989 Postafiók: Bp. 62. Pf. 508. 1397 Kiadóhivatal: Budapest, Révay u. 16.1065 Telefon: 116-660 Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a Posta hírlapüzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR) Budapest V., József nádor tér 1. 1900 közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIA 215-96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj: egész évre 153 Ft, I. félévre 85 Ft, II. félévre 68 Ft. 86.0694 Athenaeum Nyomda Budapest Rotációs mélynyomás Felelős vezető: SZLÁVIK ANDRÁS vezérigazgató HU ISSN 0030—9583 INDEX: 25 695 A beküldött kéziratokat, fotókat és rajzokat nem őrizzük meg és nem küldjük vissza.