Pajtás, 1987. szeptember-december (42. évfolyam, 20-34. szám)

1987-09-03 / 20. szám

A dolo* мкког történt, amikor éppen elhelyezkedem a fotelban. Lábamat az asztalon pihentettem, hátamat nekivetem a támlának és emlékezetem szerint minden készen állt arra, hogy húsz percre átadtam magam a gondtalan pihenésnek Meg akartam nézni a Tenkes kapitányát Ez pénteki napon történt, onnan tudom, mert számon tartom a vetítések idejét. Nem egészen illő dolog az ilyesmit bevallani, de hát neken — gyerekfejjel — ez a film volt első televíziós élményem. S máig nagyobb élvezetet nyújt, mint — kövezzétek meg! — Bruce Lee összes karate-figurája Ráadásul ez a rész arról szólt Nem tudhattam meg, hogy miről, mert csöngettek Ismerős arcú lány állt az ajtóban, zavartan köszönt csókolom”! Az édeskevés semmitmodu кочлnés fokozta zavarát Mi több, engem is elbizonytalanított Micsoda hülyeség, hogy nincs olyan szavunk, amitől nem kellene a gyerekeknek lesunyni a tekintetüket egy felnőtt előtt" Hogy zavarát leplezze, a lány gyors magyarázkodásba fogott Aminek a lényege tizennégyen házibulit акапшк rendezni, s erre az.én lakosomat szemelték ki Nem a téma, amiről féllábbal a küszöbön kell beszélgetnünk s leinvitáltam a lányt és lemondtam a Tenkes kapitányáról — Tehát, házibuliról van szó — ismtterem meg. inkanb csak Időhúzásból Mert közben az agyam zakatolt Mit is csinál .1/ ember «-bilen i helyzetben • felnőtt vendeget nyilván kávéval kínálnék mar csak az első percek zavarának fokoldalain is De egy tizenévest Mivel illik kínálni egy tizenévest? — A. nem is igaza házibuliról lenne szó. Inkább csak arról, hogy csak úgy összejönnénk Tetszik tudni, humisok vagyunk, de nagyon rendesek K, is takarítanánk. Rögtön tudtam persze. Ik.rv házibuliról van szó Arra meg én is* emlékszem, hogy almi iissejon tizennégy tizenéves ifiúk e- lányok vegyesen!. és zenét hallgatnak a- bizony nem ma* Még ha kitakarítanak is De hat egymást kortolgató beszelgetésönk játékszabályában az is benne volt, hagyom, hogy i lám .szórja a rizsát ". — És ezt bory gondoljátok ’ — O, nagyon egyszerűen. Mi mindent kigondoltunk már Följönnénk hat korul Hoznánk a magnót meg az üdítőt, meg a szendvicseket Igazán nem lenne semmire szükségünk. Maradnánk lizig-feltlem-gyig De utána tényleg kitakarítanánk ! — Ezt már hallottam És ez természetes is lenne De mit szólnának a szillók* 6 mcs°|f — Mihez nm szólnának' - kérdezte a lány ~ CV a szülök! Azok persze, nem tudnak. — Hogyhogy nem'— Egészen egyszerűen Az ú£v van, hogy tizennégy Cinknek operabérlete van Aznap meg éppen előadás les/ Mindenki kifutónk, és eljöni ottlonról — Szerelitek az operát" — Egy fenél Utáljuk H.i felnőttel beszélgetek torunyira elérkezettnek látom a pillanatot, hogy felilljak, kávét töltsék Megkérdeztem, cukor nélkül kék, vagy cukorral S bizonyára váltunk néhány szót az édesítőszerek káráról D» mivel lehet elterelni egy tizenéves figyelő, éber tekintetét. Hallgattunk egy sort. Aztán én óvatoskodtam tovább. — Kockázatos dolog Nehogy azt tessék hinm' Voltunk már operában, miért gondolhattak most másra’ És egyikünk sem szólja el maga!. — A tiazugságra értem Az mindig — De tiát ez nem is hazugság! Együtt leszünk, nem igaz’ Mind a tizennégyen, nem legföljebb nem látjuk a Picebót, vagy mi! — Nem lehetne a szülőkkel együtt megbeszélni a dolgot? Tudnak, hogy nőnek Akku biztosan nem lenne kifogásuk - A, az nem lenne jó Nem is tetszik elhinni, milyenek! Mindenről akarnak tudni! Meg minek tizenévesen este bulizni, amikor ott az egész nap. Ilyeneket mondanak — De hát tényleg ott az egész nap — De nappal bulizni-' Annyi örömünk nem lehet hogy kedvünkre együtt legyünk’’ Hát mik vagyunk mi gyerekek?' A kérdés mintha az arcomon csattant volna Csattantam magam — Annyi mindent lehet tizenévesen csinálni az életben. Kirándulni. — Miért más? — Mert az buli. Mert ott zene van. — Próbáltad már megértetni velük. — Minek? Ők csak a maguk véleményét szajkózzák Voltunk mi már együtt nálunk is Apukám beül közénk, és szórakoztatott bennünket És nem fogta föl, hogy bennünket az nem érdekel. — Ebben igazad lehet De a szülőket is meg kell érteni Keltenek benneteket — Jó, ezt tudjuk de mitől ’ Mi rossz van abban, hogy összejön néhány bárót" Abban semmi Éppen ezért megtarthatnátok a bulit bármelyiketok lakásán. --- Nem lehet Megkérdeztük a szüleinket Csak úgy engedik, ha ők is otthon vannak Az meg úgy nem In buli — Ezért gondoltatok rám — Először nem Megnéztük menynyiért lehetne bérelni egy éttermet, vagy egy szobát valahol. Di mind nagyon drága volt Persze, úgy kilenszáz forintot azért tudnánk fizet -— Honnan lenne pénzetek’ — Pénze mindenkinek var A Nem sportszerűtlen dolog elfogadni a pénzes kijátszani őket* — Nem olyan nagy kijátszás 07. beszélgetésünk egy ideje már önmaga körül forgott Mindkét tét hajtogalok a magunkét, végül én ajánlottam egyezséget Megtarthat., n.i lám . bul, ha együtt bejelentjük a szülőknek. S ha a buli orv részében együtt beszéljük meg hol rendez ma egy csapat tizenévesbulit A tanú bizonytalanul fogadta el az egyezséget Amikor kilépett az ajma éreztem nem jön vissza Néhány nap múltán találkoztunk Vidám volt, gondtalan Ha nem kérdezem 'után nem is köti az orromra a dolgot Találtak egy helyet, árulta el végül, az egyik nagyszülőnél titokban Nemi issz.kedvvel és hiányérzettel váltam el tőle A leginkább azt sajnáltam, hogy a ,.banda " nem vállalta a beszélgetést Hogy nem tehettem föl kérdéseimet tényleg tizenévesen hol bulizik az • inte-r' Tai•.o/ik-e őszinteséggel szüleinek, és ричze .I szidok mennyire engedjék szabadjára hetedikes-nyolcadikos gyerekeiket ' Huyan s/eniko/tk ma ..•»•ultiét ami igazán fontos száma '•a' Mit leien .. kijátszás és hol kezdődik a hazugság’ Gvot.ii az is helyesen cselekedtem-e? S vajon jól döntöttek-e a vallalkozo nagyszülők ? Es a legnagyobb kéntes tizenhárom evesen tényleg nem gyerek mr.r az ember* ? mert nem kaptam feleletet Ifiletek varom a választ. Címünk: Hudaprst. Mari tér 5. 1397. A borítékra írjátok r.i. Házibuli Major Árvácska 7 — Hat a bulihoz Meg hogy ny ilam . — olyan zavaros voltam magam is, mintha én magam akarnék bulit szervezni, valami furfangos módon. Merthogy a dolog mogutt mindenképp túlfanget sejtettem is, nem gondolva arra, hogy egy tizenéves önérzete mennyire sérthető. — Mi mások tennétek’ Hány éves vagy’ Tizenhárom’ Hát hogyne lennél gyerek’ láttam, a lánynál egy életre eljátszottam a télelemet. Azt hiszem, eddigi találkozásunk alapján nem igazi felnőttnek ’ gondolt Ezért is lehetett nagyobb bizalommal hozzám Azért menteni próbáltam a helyzetet, például Vagy elolvasni egy könyvet, és elbeszélgetni róla Esetleg tényleg elmehetnétek az Operába, de előtte megbeszélnétek a történetet, meghallgatnátok egy-egy részletet, így rögtön mást mondanak, ezek olyan hétköznapi dolgok járunk együtt kirándulni. Az iskolában is naponta beszélgetünk Az Opera meg unalmas. A buli egészen más. — Ugyanaz a zene, amit egyébként is reggeltől estig hallgattak. — Ezt nem tetszik érteni. Anyuék se értik a 17 éves kort, még akkor is gyerek. Akikor mondhatja magát felnőttnek, ha már a saját lábán meg tud állni. Amikor a nagyszülők odaadták a lakást, hát sarról is megvan a véleményem! A drága unokák, meg a drága nagyszülők 'kapcsolata ... Talán 'kissé furcsa, nem?! Főleg a titkolózás a szülőkkel szentben.” Kiss Veronika, Lepsény „Igenis, egy tizenéves gyerek őszinteséggel tartozik szüleinek. De én mégis a szereplő gyerek mellé állok. Nekik igazuk van abban, hogy a szülők ezt nem érthetik meg, és ellenzik a rendezvényt. Egy tizenéves gyerek barátaival, osztálytársaival sok mindenen el tud szórakozni, a közösségi együttlét fontos a számára. Lehet, hogy helyesen cselekedett, hogy nem adott helyet, mert ha kiderül az igazság, akkor a szülők nem a gyerekeket hibáztatják, hanem azt, aki egyetértett a gyerekekkel. Arr a kérdésre, hogy 13 évesen tényleg nem gyerek-e már az ember, nehezen tudok válaszolni. Mi, tizenévesek azt hisszük, hogy mi már nagyok vagyunk.” Egy 13 éves lány: M (Név és cím a szerkesztőségben) „A gyerekeknek sem ártott volna meg egy kis beszélgetés. Megkérdezhették volna a szüleiket, hogy ők mit tennének a helyükben? Régen ők hol ismerkedtek meg jobban egymással? Vagy pedig azt is megkérdezhették volna, miért nem tetszik a bulizás a szülőknek, ha ők nincsenek jelen? összehangolhatták volna egymás véleményét. Vagy rendezhetnének a szülőknek is egy kis diszkót! Nem?” Posza Éva, Karád „Tizenévesen még nem kell bulizni. Ekkor még tanulni kell, nem holmi bulikat rendezni. Ha valakit meghívnak egy házibulira, akkor tartozik annyival a szüleinek, hogy elmondja, kinél és mikor lesz. De a legtöbben sajnos attól félünk, hogy nem engednek el. Mert ugye egy gyerek még ne szórakozzon 13-14 évesen. A kijátszás nagyon ronda dolog. Jól tetszett dönteni, és ne tessék lelkiiismeret-furdalást érezni, hogy nem jött vissza a lány. Azóta biztos jól mulatnak a szülők pénzéből, ami igazán kijátszás. A legrondább dolog, amit életemben hallottam. Én biztosan nem lennék benne abban a bandában Berki Mónika, Csákberény „Ezt a bulit nem helyeseltem volna, őszinteséggel többre megy az ember. Igaz, ha a szülő jobban odafigyel gyermekére, beszélget vele, akkor a gyerek is bátrabban közeledik hozzá. A hazugság mindenütt előfordul. A kijátszás előzménye a szülő-gyermek kapcsolat. Természetesen helyes volt, hogy nem engedte a gyerekeket abban a szobában bulizni. De gondolom, úgy is találtak helyet, ha akartak. 13 évesen az ember még gyerek, akkor is, ha már felnőttnek érzi magát.” Lénárt Zsuzsanna, Dunaújváros „Tizenéves korban megyünk át a gyerekkor és a felnőtté válás határán. Meg kell próbálni kicsit az önállóságot, de azért hallgathatnak a szülőkre. Sokan azt tartják, hogy a tizenéves gyerekük még a régi, aranyos kislány, ők nem tudják, min megyünk keresztül, amikor valami nem sikerül. Mert a szülők többnyire saját gondjaikkal vannak elfoglalva. Ha elbeszélgetnének velünk, észrevennék, hogy mások az elképzeléseink, és kezdünk felnőtté válni. Nekünk egy buli, a baráti kör és a zene a fontos. Itt találkozik össze a »bamba«, és talán új barátokat is szerzünk, kikapcsolódunk, elfelejtjük a világot. Igenis helyesen cselekedtél, amikor meg akartad beszélni a szülőkkel. Trabak Anita, Nagyszénás A vélemények és ellenvélemények olvastán biztosak vagyunk abban: mások is szívesen megosztanák gondolataikat velünk. Várjuk tehát továbbra is leveleiteket — nemcsak a Micsoda buli témájában. Örömmel vennénk, ha megírnátok: az élet (a gyermek- vagy inkább: a kamaszkor) történései közül miről vitatkoznátok szívetek szerint a lap nyilvánossága előtt is? "