Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-01-15 / 2. szám
1998. január 15. TÉRKÉP A PAKSIAK EGÉSZSÉGÉRŐL Utóbbi kötelességének a szervezet 1998 decemberéig eleget tett az egészségkép elkészítése érdekében végzett tevékenységről és annak eredményéről a város egészségnevelő szakembere, az egészségkép egyik összeállítója, dr. Vöröss Endréné nyilatkozott lapunknak: Az egészségkép elkészítése érdekében az Egészségvédelmi Tanács tagjai összegyűjtötték a paksiak egészségi helyzetét befolyásoló területek adatait. Ezt követően kiderült: akadtak hiányosságok például a közbiztonság, szociális helyzet mutatóinak felvételében, ezért újabb adatgyűjtés vált szükségessé. Segítséget jelentett, hogy a népességi, valamint a betegségi, halálozási mutatókat a statisztikai hivataltól és az ÁNTSZ-től 1997-ig bezárólag tavaly dr. Bárok József vezetésével már összegyűjtötték. Dr. Bárok József tájékoztatta lapunkat a vizsgálat eredményéről. Meglepőnek találta, hogy a paksi lakosság 25 százaléka idült megbetegedésben szenved, állandó gondozásra szorul, gyakori orvosi ellátásra van szüksége. A leggyakoribb megbetegedési és halálozási okok azonosak a országos statisztikában szereplőkkel: első helyen Pakson is a szív -és érrendszeri megbetegedések állnak, ezeket követik a daganatos, majd az egyéb betegségek, balesetek. A nagy mennyiségű adatot ezt követően kiválogatták az egészségkép tervezett fejezetei szerint: a népességi, megbetegedési, halálozási mutatókat, az egészségügyi, szociális ellátásra, a környezetvédelemre, a személyes biztonságérzetre, a foglalkoztatásra vonatkozó adatokat. Emellett érinti az anyag az oktatást, sportot, valamint a civil szervezetek meglétét, tevékenységét is. - Kiadvány centrikusan készítettük el az egészségképet, mert húsz oldalon meg szeretnénk jelentetni. Ezért, bár áttekintő képet igyekeztünk adni a város egészségi helyzetéről, a konkrét részletek rejtve maradtak, éppen a korlátozott terjedelem miatt. Az egészségkép ismeretében megállapítható: Paks népessége 1975-től emelkedést mutat, mely 1980-ban kiugró értéket ér el - ez az atomerőmű munkahelyteremtő szerepével, valamint a magasan kvalifikált szakemberek, értelmiségiek ide településével magyarázható. A vizsgált időszakig (1997-ig) a népszaporodás tendenciája is emelkedett, ez a megyei és az országos átlagtól egyaránt pozitív előjelű eltérést mutat. A szociális ellátás intézményhálózata jól kiépült, a jogszabályi kötelezettségeknél szélesebb körű támogatási rendszere van a városnak. Megoldásra váró feladatként ezen a területen a fogyatékosok napközbeni gondozását, valamint az idősek és betegek átmeneti bentlakásos ellátását határozták meg a felmérés készítői. Azt tapasztaltuk: az önkormányzat széles körű támogatása érvényesül a civil szervezetek vonatkozásában. Főként megelőzéssel és az egészséges életmóddal foglalkozó alapítványok tevékenykednek Pakson, olyan civil szervezet nincs, amely a szociális ellátást tekintené feladatának. Ez azt tükrözi, hogy a városban jól kiépült a szociális intézményhálózat, az ellátás megfelel az igényeknek, hiszen, mint ismert, a civil szervezetek elsősorban azokon a területeken jönnek létre, ahol az állami, önkormányzati szerepvállalás nem megfelelő. A környezeti állapot mutatói az országos átlagnál sokkal jobbak. Pakson egyetlen környezeti ártalom a parlagfű, amely allergiás megbetegedéseket okoz. Összefoglalásképpen elmondható: Pakson - elsősorban tehát a szociális ellátás és a környezetvédelem területén tapasztaltak figyelembe vételével -, nincs ok panaszra. A továbbiakban az Egészségvédelmi Tanács feladatai között a város egészségtervének díszítése szerepel. (Sólya) Az elmúlt év márciusában hozta létre a paksi önkormányzat képviselő-testülete az Egészségvédelmi Tanácsot, az egészségügyi és szociális bizottság tanácsadó testületét. A Tanács feladataként a döntés előkészítést és Paks egészségképének elkészítését jelölte ki. „Pozitív eltérés'’ Paksi Hírnök mis PRÓZAMONDÓK Vers- és prózamondó középiskolások műhelye néven, a versszerető paksi fiatalok érdeklődését szolgáló, ugyanakkor a tehetségek kibontakozását és szervezett fejlődését elősegítő foglalkozás - sorozat kezdődött január 11-én délután két órakor az Energetikai Szakképzési Intézetben (ESZI). A két havonta, heti két alkalommal sorra kerülő, napi két órás elfoglaltságot jelentő foglalkozásokat Réti Árpád színművész, az egri Gárdonyi Géza Színház tagja vezeti. Serdültné Benke Éva, a vers- és prózamondó középiskolások műhelyének egyik szervezője kérdésünkre elmondta, hogy a most kezdődő foglalkozásokon az a 15 tehetséges paksi középiskolás vesz részt, akik a paksi Vak Bottyán Gimnázium és az ESZI tanulói számára december 15-én rendezett szavalóverseny nyertesei voltak. Réti Árpád színművész kérdésünkre elmondta, hogy az egyes foglalkozásokon többek között hangsúlyt helyez a helyes magyar nyelv elsajátítására és a beszédhibák korrigálására is. A legfontosabb azonban, hogy a gyerekek megtanulják, és érezzék, mit kell tenniük ahhoz, hogy a versmondás számukra, és a hallgatóságuk számára is élményt és örömforrást jelentsen, hiszen a legtöbb vers akkor él, ha megszólal. KISTELEPÜLÉSEK PÁLYÁZHATNAK lapunk 11. évfolyamának 11. számában Tóth Ferenc országgyűlési képviselő szólt arról, hogy a kisebb települések megpályázhatják az iskola teljes ellátásához szükséges pénzt. Ez - helyesen - az 1100 fő alatti településekre vonatkozik.