Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-02-26 / 9. szám

1999.február 26. Paksi Hírnök VÁROSI MOZAIK ÍÍJ SZERZEMÉNYEK U *­j szerzemények a Paksi Képtár gyűjteményé­ben” címmel új időszaki kiállí­tás nyílt február 17-én a paksi Városi Művelődési Központ kiál­lítótermében. Az Aknai Katalin művészettörténész által rende­zett tárlatot­­ Hajdú Júlia művé­szettörténész köszöntő szavait tolmácsolva - Halász Károly, a Paksi Képtár vezetője nyitotta meg az érdeklődők előtt. Halász Károly a Paksi Hírnök számára elmondta: a kiállításon mintegy húsz kortárs képzőmű­vészeti alkotás látható, ame­lyekre a Képtár az utóbbi két évben tett szert. A kiállított mű­vek, többek között fotók és olajfestmények híres magyar és nemzetközi viszonylatban is el­ismert művészek - így Birkás Ákos, Dagani Franco és Mattis- Teutsch Waldemár - alkotásai, részben maguk a képzőművé­szek adományai, részben a Mű­velődési és Közoktatási Minisz­térium vásárlási keretéből meg­szerzett, több millió forintot érő művek. A tárlat március 7-ig te­kinthető meg. Halász Károly ez alkalom­mal ismertette a Paksi Képtár közelmúltban kiadott új - ugyanakkor egyetlen - kataló­gusát is. Az 1999 januárjában megjelent színvonalas, színes képtáblákkal illusztrált kiad­vány a Magyar Nemzeti Alap, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium a Paksi Önkor­mányzat és a Paksi Atom­erőmű támogatásával született meg. A városunkba látogató külföldiek számára is használ­ható angol-magyar nyelvű be­vezetőt tartalmazó, nívós munka átfogó képet ad a ne­ves paksi kulturális létesít­mény elmúlt hét évének tevé­kenységéről, és a kortárs képzőművészetről is. A­z igényes katalógust, amely­­ mindössze 650 példány­ban jelent meg, az érdeklődők a Paksi Képtárban és paksi Váro­si Művelődési Központban vá­sárolhatják meg. Árát körülbe­lül 800 forintra tervezik. D­r. Váradyné Péterfi Zsu­zsanna a Városi Múze­um igazgatója a Paksi Hírnök munkatársának elmondta, hogy „A görögség és Nagy Sándor” történelmi verse­nyen összesen tizenegy - ötödik osztályos tanulókból álló - háromfős csapat vesz részt. A vetélkedő menete a kö­vetkező: Liebhauser László, a szekszárdi Megyei Könyvtár helytörténeti csoportjának munkatársa február 15-től he­tente egy-egy, azaz összesen három alkalommal­­ érdekes többek között a görög vá­rosállamok létrejöttéről, a hellenizmus művészetéről és az ókori világ hét csodájáról­­ szóló előadást tart a diákok számára. Az előadások és a kötelező olvasmányok alapján március 8-án írásbeli elődöntőre kerül sor. A dolgozatokat a ver­senyző csapatok jeligésen ír­ják. Az elődöntő eredménye alapján hat-hét csapat jut to­vább a szóbeli döntőbe, amely a tervek szerint március köze­pén lesz. Az írásbeli és szóbeli alap­ján az ókor szakavatott kuta­tói - a fentebb említett Lieb­hauser László, a vetélkedő vezetője, dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna régész és Beszé­des József régész, a városi múzeum munkatársai­­ által alkotott zsűri dönti el, kik voltak a szellemi vetélkedő legjobbjai, akik ez alkalom­mal értékes könyvjutalom­ban részesülnek. Kernné Magda Irén, a Váro­si Múzeum múzeumpedagógu­sa elmondta, hogy a 13-16 éves tanulók számára szerve­zett, Paks település történeté­vel foglalkozó, azon belül kü­lönösen a várossá avatás 20. évfordulójához kapcsolódó tanulmányi versenyen össze­sen tizenkilenc háromfős csa­pat vesz részt. A versenyzők február 18- tól kezdődően összesen két, azaz hetente egy-egy alka­lommal - a múzeumpedagó­gus által tartott - felkészítő előadáson vesznek részt. Ezt követően, az előadások és kutatómunka alapján a ve­télkedő csapatoknak március 12-ig egy helytörténeti vonat­kozású dolgozatot kell elké­szíteniük. A dolgozatok alap­ján hat csapat jut tovább a március 25-i döntőbe. A versenyzők teljesítmé­nyét zsűri értékeli. A leg­jobbak itt is könyvjutalomban részesülnek. TÖRTÉNELMI VETÉLKEDŐK „A görögség és Nagy Sándor” és „20 éves a város”­­ címmel történelmi vetélkedők kezdődtek az általános iskolások számára a múlt héten a paksi Városi Múzeumban. sozsó kíváncsian szem­lélte a körülötte lévő vi­lágot a kabát gallérja alól. ő és néhány társa, bár nem váltottak bérletet, naponta autóbusszal járnak a palán­­ki iskolába, anélkül, hogy fel­háborodást keltetnének az utazók között. Zsozsó ha úgy érzi, hogy veszélyben van, gazdája nyakába kapaszkodva addig fészkelődik, amíg nem sike­rül a hajszálak között elbúj­nia. Zsozsó egy aprócska kis fehér patkány, aki, nyugod­tan elmondhatjuk, a tinik kedvelt játékszere. Azon kí­vül, hogy nem harap, na­gyon intelligens állat. Órá­kat vesz, bár vannak olyan pedagógusok akik ki nem állják. Ha pedig nem szíve­lik őt egyik vagy másik ta­nórán, az idő alatt az igaz­gatóhelyettes vendégszerete­tét élvezi. Bevallom, én is, mint leg­több hölgytársam verejtékez­tem, amikor megpillantot­tam. Amikor szaladgált a gyermekem nyakában, vagy láttam, hogyan tünteti el magát a forgácskupacban, sok minden megfordult a fe­jemben. A hóbortoknak ha­tárt kellene szabni - tűnődtem el. ZSOZSÓ Igencsak megerősödött bennem ez a gondolat. A fe­kete nemesített patkányokat például épp úgy képezik ki, mint a pitbull kutyákat. Fo­gadásokat kötnek rájuk. Harc közben csakis a nyakat támadják. Másutt viszont a zsebtolvajok ellen alkalmaz­zák: a patkány ugyanis, ha idegen szagot érez harap, így a pénztárca őrzésére kép­zett példányt elég csak a zsebben tartani a nem kí­vánt látogatók ellen. Zsozsó szerencsére egyelőre békés­­ természetű. Esténként viszont megunva lakosztályát, gyakran kimá­szik az üvegtartályból és el­bújik, így tartja rettegésben a család tagjait: vajon me­lyik szekrényről ugrik majd le? A paksi középiskolások kö­rében a patkánymánia leg­alább úgy terjed mint az inf­luenza. Annál is inkább, mert havonta hoz világra utódokat: egy-egy alkalom­mal egy nőstény példány akár tizennyolcat is... A diákok pedig egymás­nak osztogatják in­gyen, hogy minél hamarabb megszabaduljanak a szapo­rulattól, mert mindjárt meg­születik a következő generá­ció. (ese)

Next