Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-03-23 / 11. szám
2000. március 23. Paksi Hírnök Paks váro* c* a környék lapja Hatékonyság, foglalkoztatottság és természetvédelem Komplex programokkal az EU felé Az eddig megszokottal ellentétben nem központi irányítás érvényesül a vidék s ezen belül az argárium fejlesztése terén, hanem az alulról építkezés, s az állam ezt a folyamatot csak segíti - mondta dr. Tóthné Mohácsy Gabriella, az FVM Vidékfeljesztési Programok Főosztályának helyettes vezetője a Paks-Dunaföldvár kistérségi SAPARD-program első előadásán. Két szempontot kell szem előtt tartani — folytatta Tóthné —, egyrészt versenyképes termékeket kell előállítani, úgynevezett hungarikumokkal lehet ugyanis csak keresnivalónk a tömegtermékekkel (például gabona) egyébként is túlterhelt európai piacon. Másrészt - s ez túlmutat az agrárgazdaságon — biztató jövőképet kell a falusi lakosság számára teremteni, hogy ne költözzön a városokba. Az idei évben tizenkétmilliárd forint jut (kilenc és fél az EU-tól, két és fél magyar kiegészítésként) a mezőgazdaság szerkezetátalakítására és vidékfejlesztésre. Az előadó elmondta: már átadták a két évre szóló országtervet, amit Brüsszel jónak ítélt, s — ha minden az elképzelések szerint alakul — nyár végére hozzáférhetővé válik az EU-s tőke. A felkészültség szerint rangsorolt kétszáz pályázat között sajnos a paksi kistérségé nem szerepelt, így az idei támogatásokból nem részesülünk. A jövőre nézve biztató, hogy régiónk a települések számát (14) illetően ideálisnak mondható. Koppánné dr. Kertész Margit a magyar agrártámogatási rendszerről beszélt. Előadásában a földalapú támogatásokról, az (újra) telepítésekGallai Mihály személyében — aki egyébként polgárőr is Bölcskén— új tagja van a Bölcskei Önkéntes Tűzoltó Egyesület vezetőségének. A testület létszáma a március 10- én megtartott közgyűlésen nyolcról hétre csökkent, miről és a géppark-korszerűsítésről szólt. Ami az elsőt illeti: vissza nem térítendő támoatásra háromszáz hektárig leét pályázni. 1-20 ha: nyolcezer, 20-50 ha: hatezer és 50- 300 ha: négyezer forint értékben. Szőlő és gyümölcsös esetében valamint zöldségtermelésnél hektáronkénti nyolcezer forinttal segíthetik a gazdálkodókat. Szőlőtelepítéskor a költségek ötven százaléka nyerhető el központi támogatásként, a hitelkamatoknak pedig negyven százalékát vállalja át a költségvetés. Felújítás esetén mok: 1sokról: mine, 10 és 50 között Huszonöt, ötven felett pedig húsz százalékot vállal át az állam. A Tolna Megyei Agrárkamara képviseletében Kővári László elmondta: a paksi kistérség a hanyatló élelmiszerfeldolgozás következtében került kedvezőtlen helyzetbe. Hozzátette: a megyében található öt kistérség közül éghajlati és talajtani szemontból a miénk van a legátványosabb pozícióban. Ezen a homokos-löszös talajon nem gabonát kellene elsősorban termelni, hanem — amint azt elődeink is tették —, szőlővel, gyümölcscsel kellene foglalatoskodni. Jelenleg mindössze ezer hektáron termesztik a fürtös növényt, s a gyümölcsösök területe is a negyedére esett vissza. Zárásként Szabó Lóránd, a dombóvári kistérség SAPARD-dal kapcsolatos tapasztalatait osztotta meg a jelenlévőkkel. Az A-kategóriás pályázattal rendelkező régió szakembere szerint három lépcsőt kell „megmászni” a fejlesztés érdekében: a helytán két, funkció nélküli tag kikerült a vezetőségből. Új parancsnokot is köszönthettek a megjelentek. Katz Gyula kinevezéséhez a szükséges képviselő-testületi támogatás is rendelkezésre állt. Az elnök Mihálovics György maradt, zetfeltárás, a stratégiai-, majd az operatív programozás. Mindenek előtt azonban be kell látni, nem lehetünk elég okosak ahhoz, hogy saját magunk készítsünk minden részletre kiterjedő, versenyképes pályázatot. Fel kell venni a kapcsolatot egyetemekkel — amint ezt a dombóváriak is tették. Ők a pécsi Janus Pannonius, a gödöllői Szent István és a debreceni Kossuth Lajos egyetemtől kaptak segítséget terveik elkészítéséhez. A stratégiák meghatározását illetően Szabó a következőkre tért ki: az egész kistérségre kiterjedő célokat kell kitűzni, s ezen belül speciális, akár egy-egy településre vonatkozó elképzeléseket kell megjeleníteni. Ilyen lehet például Györköny esetében a falumegújítás. Ezt követi a földrajzi összefüggések leírása. Egy példa: a falusi turizmuson mint alprogramon belül az információs hálózat fejlesztése és a minőségbiztosítás megteremtése mint intézkedéscsoport. Végül az ütemezésre kell koncentrálni. Mikorra akarjuk megvalósítani különböző terveinket s mindehhez milyen forrásokra számítunk? Az utolsó kérdés pedig így hangzik: befektetéseinktől milyen eredményt várunk? Az előadó zárszóként egy bátaszéki példával hívta fel a figyelmet arra, hogy egy SAPARD-pályázat nem feltétlenül ér véget a kistérség határainál. Az említett Tolna megyei vállalkozást ugyanis baranyai beszállítók látják el nyersanyaggal. (A következő tanácskozásra március 23-án (csütörtökön) 18 órakor kerül sor Pakson, a Városi Művelődési Központban, aki újabb négy évre kapott bizalmat. Az új vezetés tehát a következőképpen áll fel: elnök: Mihálovics György; helyettese: Gáborné Dáné Ibolya; parancsnok: Katz Gyula; helyettese: Baranya István; technikai felelős: Szabó Imre; gazdasági vezető: Baranya Andorné; Galla Mihály. Új elnöke van ugyanakkor a tűzoltók felügyelő bizottságának. Madár Zsoltot egyhangú szavazással választották meg, így Ferencz Mihállyal és Csire Józseffel együtt alkotja a bizottságot. Óvodai beíratások Paks város jegyzője értesíti az érintett szülőket az óvodai beíratások időpontjáról: 2000. március 27. (hétfő) 7:30-17:00 között, 2000. március 28. (kedd) 7:30- 17:00 között, ugyanezek a szám 5 és 40. A gépvásárlótízmilliós értékig hat Megújult a bölcskei tűzoltó egyesület Az Európai Unió Sapard programjáról tart előadást Varga Péter, az Agroval Mg. Szaktanácsadó Kft. ügyvezetője március 23-án 18 órai kezdettel a Művelődési Központ színháztermében, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az előadás témája: az agrárstruktúra átalakítása és vidékfejlesztési programok kialakítása. 5. oldal A környék hírei Tanulmányaim Németországban Öt napon keresztül ismerkedtek a kelet-német viszonyokkal azok a vállalkozó kedvű emberek, akik szerették volna megtudni, arrafelé hogyan képzelik el tőlünk nyugatra a falusi turizmust. A lavalde-i tourinform iroda közreműködésével kapott szállást az a nem pusztán györkönyiekből álló csapat azért vállalta a Köhler Ádám, a Györkönyi Falusi Turizmus Egyesület elnöke által megszervezett utazást, mert a vendéglátásban részt tudna venni. Köhler Ádám - aki a györkönyi turizmus irányításán kívül a Duna-Sió- Sárvíz Kistérségi Turisztikai Egyesületet is vezeti - elmondta: odakint a turizmus fejlesztésére felvett hitelek 40-60 százaléka vissza nem térítendő pénz. Már a kinti élményeket átélve ülhetnek tehát le a térségi egyesület elnökségének tagjai, hogy kidolgozzák az érdemi munka megkezdéséhez szükséges koncepciót. Az elnök bízik abban, hogy ki lehet a térségben alakítani olyan együttműködést, melyre építve ide lehetne csalogatni a látogatókat. Ehhez azonban lényegesen aktívabban kell a vendégfogadás területén dolgozni, hiszen a tavaly megalakult szervezet egyelőre csak ott tart, hogy működésének jogi keretei tisztázódtak. Össze kell szedni egy olyan magot, akiknek érdekük az, hogy minél nagyobb profitra tegyenek szert. Ha ugyanis lennének programok, akkor azokat a tourinform iroda már meg tudná hirdetni. Az elnök hozzátette: szeretné elérni azt is, hogy minden érintett településen a györkönyihez hasonlóan alakuljon meg turisztikai egyesület, mely egyrészt koordinálni tudná saját helysége vendéglátással kapcsolatos ügyeit, másrészt bekapcsolódhatna a térség közös terveibe. Fontos, hogy ne féltékenykedjenek az idegenforgalomból (is) élő települések egymásra, hanem a kitűzött célt közösen próbálják meg elérni. Köhler Ádám példának a borútat hozta fel. Mindenki részesedhetne belőle, s ezáltal még színesíteni is lehetne a műsort. Áramoltatni kell az információkat — hangsúlyozta a vezető. Adódik a kérdés: hogyan áll a környék a nyelvtudással s mit tudnak az emberek a vendégfogadásról? Köhler szerint mindkét téren lényeges a képzés, hiszen a vendégfogadás szakma. A szállásadóknak szükséges ismerniük e szakma apró mesterfogásait, melyeken „áll vagy bukhat a történet”. Ezen kívül szállás és szállás között is különbséget kell tenni. A falusi turizmusban bevett „napraforgós” (hasonló, mint a szállodáknál a csillagok — a szerk.) rendszerbe kell besorolni a házakat. Erzsiké nénit köszöntötték Ritka ünnepre virradt hétfőn (március 20-án) Nagydorog főutcájának egyik háza. A település legidősebb emberének, özvegy Steidl Mihálynénak érkezett el a századik születésnapja. Erzsiké néni Györkönyben született 1900. március 20- án. A II. világháborút követően elvesztette a férjét, ötvennégy éve él özvegyen. Nagydorogra ’57 januárjában költöztek. Három lánya, hat unokája és nyolc dédunokája van. Rokonain kívül Pinczési László az önkormányzat és Göncz Árpád elnök jókívánságait is tolmácsolta.