Paksi Tükör, 2012 (19. évfolyam, 1-4. szám)
2012-11-01 / 4. szám
Ill ló Temesvárénak rajza, ennek a különös, európai rangú városnak a magyaros-németes polgári hagyománya, az asszimilálódó zsidó polgárság életvitele, szerepe. Ez a város halad Európával. Közvilágítása, telefonhálózata, színháza van. Anna ebben a városban hoz létre házában, kertjében egy olyan mesevilágot, melyben a fákról, virágokról, művészetekről folytatott beszélgetések Gozsdunak magát az életet jelentik. Az író szépségkultuszának kialakulására hatással volt Baudelaire, nem véletlen, hogy a Szépség és a Szerelem egyaránt szerepet játszik a kapcsolatban, melynek minden érzelmi mélységét feltárják a levelek, tudatosan válva két ember regényévé. A mindennapi találkozásokat, a kettőjük hangulatát újraélve, érzelmeiket szinte atomjaira bontva-elemezve, a ki nem mondott szavakra is reagálva, érzelmi hullámzásaikat is követve fogalmazódnak a levelek, főleg éjszaka, zömmel Gozsdu tollából. Az író bizonyára az utókorra is gondolva lemásolja a szép elefántcsont színű papírra az eredetieket. A kultúra napi eseményei, a világ jelenségei egy valódi művelődéstörténeti enciklopédiává állnak össze, tükrözve a levélírók személyiségét, ugyanakkor a századelőt, Európát s benne Magyarországot, Temesvárt, de Bécset, Velencét is. „Talán még írói-drámaírói leckékre is lelhetünk a kötetnyi üzenetek soraiban"véli Pongrácz P. Mária, a leveleket közreadó kötet egyik szerkesztője. Temesváron Pongrácz P. Mária, Pakson, az előbbitől teljesen függetlenül, Gutai István foglalkozott a levelekből írandó dráma gondolatával, felismerve, hogy olyan levélregény ez, mely színpadra kívánkozik. Megérezték, hogy az öregedő Gozsdu számára Anna megpillantása a temesvári tiszti kaszinó nyári kertjében olyan csodák sorozatát indítja el, mely megnyitja számára az utat az álomvilágba, a mesébe, ahova műveinek hősei hasztalan vágyakoztak. Ennek az álomnak azonban törvényszerűen véget kell érnie, mikor a világ igazi arcát megmutatja. Háború lesz, mely mindent elsodor, felkavarja a mocskot egy romba döntött világot hagyva maga után. Ennek drámaiságát érezte meg Gutai István hősei sorsában, színpadra alkalmazva a Gozsdu-Weisz Anna leveleket. Ezek a levelek a múltból üzennek a ma emberének, egy letűnt világot, egy Atlantiszt idéznek, egy száz évvel ezelőtti erkölcsiségről adnak képet, amikor még volt jelentése a morálnak, kultúrának, szépségnek. „A szépségben való gyönyörködés mindig imádkozást jelent" írja Gozsdu a rózsa csodálatáról.„Maga-biztos vagyok benne-csak a szépségeket fogja látni, a szépségekre szomjas lelke nem veszi észre a törpe utódokat és a piszkot" A levelek terjedelme az idő előrehaladtával, ahogy Anna és Gozsdu közelebb kerülnek egymáshoz-egyre nő, mélyül gondolatisága, témája gazdagodik. Kedvelik a zenét, Carl M. Weber zenéje vissza-visszatér, a TÍikár ! 2012. november