A Pallas nagy lexikona, 1. kötet: A-Aradmegye (1893)
A, Á - Amadeus-tó - Amadévára - A-Madi - Amadina - Amadis-regények - Amados de los Rios - Amager - A majori ad minus - Amakada - Ama-Kosza - Amakura - Amakúza - Amal - Amalarius - Amalasuntha
Amadeus-tó — 528 — fia született, kit Umberto olasz király caserta-i gróffá nevezett ki. Irodalom. Manno Θ Prorais, Bibliográfia storica degii stati della monarcliia di Savoia: Ricotti, Storia della monarchia Piemontese ; De Gerbaix-Sonna, Studi storici sul contado di Savoia e Marchesato in Italia. A spanyol királyra nézve pedig 1. Lauser, Gesch. Spaniens, 2 köt. 1877; Cherbuliez, L'Espagne politique, 1874; Houghton (Castelar barátja), Les origines de là restauration des Bourbons, 1890; Vasárnapi •Újság, 1875, 3. sz. és 1890, 4. sz. M. L. Amadeus-tó, roppant kiterjedésű sóstó Ausztrália belsejében. 1872-ben fedezte föl Giles. Nagyrészt dél-ausztráliai, részben nyugat-ausztráliai területen fekszik a D. sz. 24—25° közt. Szélessége mintegy 60 km, s hossza 350 km. Déli partjai a Petermann-hegyláncig terjednek. Amadévára, régi vár Abaúj-Torna megye gönci I.-ában, Gönctől DK-re ; ma csak romjai vannak meg. A-Madi, közép-afrikai néptörzs, 1. Madi. Amadia (Amadieh),város Török-Örményországban, Moszultól északra; az ebarri-kurdok egykori fővárosa ; a gubacskereskedés főhelye. Amadina Swains. (állat), a kúpcsőrű éneklőmadarak rendjébe tartozó szövőmadarak. L. Díszpintyek. Amadis-regények, a középkori lovagregények egy sajátságos utócsapatja, melyek nevüket első és főhősükről, Amadisról kapták. Az A.-regény, spanyol eredetű ; az elsőt Garcias Ordonez de Montairo írta és adta ki 1508-ban Saragossában. Némelyek szerint e mű első szerzője Vasco de Lobeira portugál író, de ez állításnak eléggé elfogadható alapja nincs. Az első A.-regény (a «Galliai Amadis») tartalma ez: Perion galliai király és Elisena brit hercegnő fia, Amadis, beleszeretett Lisuart angol király világszép leányába, s e szerelmi történethez fűződő csodás hősi kalandok leírásával telik meg a regény négy kötete. A regény nagyon kedvelt olvasmánynyá lett, s csakhamar újabb meg újabb kiadásokat ért, sőt bővült is, amennyiben Amadis történetéhez hozzáfűzték egyenként fiának, unokájának s utódai egész hosszú sorának ősükéhez hasonló kalandos életirását. Így növekedett az eredeti négy kötet Spanyolországban 12 kötetre, 1540-ben franciára is lefordítva (d'Herberay Des Essarts) újabb toldásokkal 24, s végül a franciáktól Németországba (1583) eljutva 30 kötetre. Az A. hősei : Esplandian, Amadis fia, Lisuarte, unokája ; ezeknek egyenes utódaik : Amadis de Griecia, Florisel de Niquea, Agesilaus, Silves de la Selva, Palmerin de Oliva, Primaleon, Platir, Palmerin de Inglaterra. — Az A.-regények a lovagregények végső maradványai, elfajulása. Semmi történeti v. csak mondai alapjuk sincs,egyedüli forrásuk a képzelet fantasztikus csapongása. Hőseik a középkori lovagok torz alakjai, kik a lovagi kor vallásos és nők iránt táplált rajongását kötelességszerű pedantériával tűzik életük feladatává. Szerelmük pusztán érzéki, s még így is affektált ; maguk pedig mind törvénytelen szülöttek. Óriások, tündérek, rablók, csodás helyek és jelenetek népesítik be e regényeket. Főelemük a csodálatos, indítóokuk a szerelem, de cselekvényüket nem vezeti okos cél s híján vannak az erkölcsi tartalomnak. Azonban egy századnál tovább rendkívül kedvelt olvasmány voltak, míg végre Miguel de Cervantes Saavedra (1605) világhírű Don Quijote de la Mancha című regényében kiparódiázta s lehetetlenné tette őket. Belőlük fejlődött a heroikus regény. Az A.regények a magyar irodalomban nem jelentősek , se nem fordították, se nem utánozták nálunk. Az A.regények irodalmáról és történetéről lásd bővebben Beöthy Zsolt: A magyar szépprózai elbeszélés, 1886., I. köt. 1. L. Amados de los Ríos José, spanyol történetíró, szül. Baenában 1818., megh. Sevillában 1878. Tudományos kiképeztetését Sevillában nyerte. Letelepedett Madridban, ahol a bölcsészet és irodalom egyetemi tanára, a,ζ Akadémia és 1864. a cortes tagja volt. Nagyjelentőségű, de be nem fejezett műve, a «História critica de la literatura espanola» (7 köt. 1861 stb.). Megírta Sevilla (1844), Toledo (1845) és Madrid történetét s lefordította Sismondi-nak «De la littérature du midi de l'Europe» című művét (1842). Nevezetesebb műve még a «História social, politica y religiosa de los judios de Espana y Portugal.» (3 köt. 1875— 1876.) M. L. Amager (Amak), kis dán sziget Kopenhága mellett, Kallebodstrand által elválasztva, területe 75 km 2, hossza 15 km., szélessége 8 km. Alacsony, sík, de nagyon termékeny és mívelt hely, csak jó ivóvize nincs. Kopenhágának egy része, Christianshavn (17,186 lak.) a szigeten épült. Ezenkívül van még a szigetnek 19,700 lakosa, nagyobbrészt azoknak a hollandoknak az utódai, kiket II. Keresztély 1516-ban itt letelepített, s kik őseik öltözetét, szokásait s kertészeti ügyességét megtartották. Nevezetesebb helye még Dragör tengerészfalu, melynek lakói igen ügyes matrózok és hajósok. Itt van még Kongelunden állami erdőség fácánossal. A lakói látják el nagyrészt Kopenhágát zöldséggel. A majori ad minus (lat.), logikai műszó. A nagyobbról a kisebbre, és megfordítva, a minori ad május : a kisebbről a nagyobbra való következtetés. A. B. Amak, 1. Amager, Amakada, a Bismarck-szigetcsoport ujlauenburgi részének legnagyobb szigete, 584 km 2, Makada és Hunter kikötőkkel. Belsejében a sziget lapos, mocsaras és egészségtelen. A Hunter kikötőben wesleyanus missziótelep van. Ama-Kosza vagy Ama-Kosza (kosza a. m. főnök, ama a. m. emberek) a kafirek («hitetlenek», rosszul: kaffer-ek) legnevezetesebb törzse (Dél-Afrika). 1. Kafir, A. A. Amakura, folyó Délamerikában, az Orinoko deltájába ömlik, határfolyó Venezuela és Brit-Guyana között. Amakúza, Japánhoz tartozó sziget, Kiusziutól nyugatra, területe körülbelül 800 km 2. Amal (ejtsd : omol), város Svédország Dalslandban, a Vener-tó mellett 1600 lak. Amalarius, 1. Szerzetesrendek: Amalasuntha (Amalasvintha), Nagy Teodoriknak, a keleti gótok királyának leánya . Eutharich volt első férje, kitől Athalarich nevű fia született. Teodorik halála után, 526 óta kiskorú fia Athalarich helyett vitte az uralmat. Maga is híve volt a római műveltségnek, tehát fiát is ebben a szellemben nevelte. Ezzel azonban a gótok ellenszenvét keltette fel maga iránt. Midőn fia kicsapongásai- Amalasuntha