A Pallas nagy lexikona, 2. kötet: Arafele-Békalen (1893)

B - Batthyány

Batthyány hazajött s egész erélylyel látott gazdaságának rendezéséhez, e mellett kedvenc szakmájának, a lótenyésztésnek s a sportnak élt ; kitínő lovas volt s lovai egy részét maga idomítá ; gr. Zichy Aladárral szövetkezve legnagyobb istállójuk volt a 60. években Magyarországon. Gr. B. is, mint egykor gr. Széchenyi, irogatott néha a lóversenyzés-és idomitásról Chisney név alatt a Vadász- és Versenylapba. Közel 30 évi munkássága alatt több mint 200 versenylovat nevelt fel s mint urlovas közel 300 versenyben lovagolt. (Lovainak s versenyzéseinek bő leírása a Aiad. és Vers.-lap 1880. évi folyamában olvasható.) SÁRKÁNY. 9. B. József gróf, Magyarország hercegprímása, született Bécsben 1727 jan. 30., meghalt 1799 okt. 23. Iskoláit Nagy Szombatban végezte, és nagy műveltségénél, valamint családi összeköttetéseinél fogva —atyja nádor volt — gyorsan emelkedett az egyházi pályán. Harminckét éves korában erdélyi püspök lett, egy évvel később kalocsai érsek. Ez állásában nagy egyházi tevékenységet és jótékonyságot fejtett ki, és Mária Terézia, valamint Albert kir. helytartó leginkább az ő tanácsára hallgattak, különösen midőn az esztergomi érsekség 1765 óta több mint tíz éven át üresedésben volt. Ez a férfi rendkívül ragaszkodott királynőjéhez, írja Albert herceg, és a közügyekben neki vehettem legnagyobb hasznát. Különös, hogy ne mondjam komikus külseje alatt, helyesen működő ész, igaz és beható szellem rejlett, és mivel ezzel nála nagy természetes ékesszólás volt összekötve, szava igen nyomatékos volt, annál is inkább, mert az országot teljesen ismerte. A királynő kegye 1776-ban őt emelte a prímási méltóságra, miután beleegyezett több új püspöki megyének alakításába, melyeket az érseki megye kerületéből szakítottak ki. Bölcsesége és mérséklete a magyar areiopagos Dionysos-ának nevét biztosították részére. Kiváló tulajdonai még jobban kitűntek József császár uralkodása alatt, midőn az uralkodó reformjai rendkívül megnehezítették a magyar egyház fejének helyzetét. Nem szűnt meg felterjesztéseket tenni az újítások ellen, de midőn a fejedelem akarata megmásíthatatlanul mutatkozott, nem vonta meg közreműködését az egyházat illető intézkedések végrehajtásától. Midőn VI. Pius pápa bécsi utazása forrongásba hozta a kedélyeket, B. oly ügyesen és lojálisan szolgálta mindkét részt, hogy a pápa személyesen tette fejére a bíbornoki birétumot, a császár pedig 1782 ápr. 24-én sajátkezű kézirattal jelentette ki teljes megelégedését B.-nak és püspöktársainak magatartásáért. Mint a magyarországi egyházi bizottság elnökének, különösen nagy része volt a lelkészségek rendezésében. Befolyása még magasabbra emelkedett, midőn az alkotmány helyreállott. Az 1790—91. országgyűlésnek egyik vezetője volt. Bár hivatásához képest kötelességének tartotta a protestánsok javára hozott törvények ellen felszólalni, tényleg mindent megtett tulajdon pártjának mérséklésére. A francia háborúkban nagy áldozatokkal szolgálta hazáját és királyát. Egyházi és politikai gondjai mellett nem szűnt meg érdeklődni az irodalom iránt sem ; különösen a hazafiaskat, történetírókat, Katonát, Kovachichot buzdította és támogatta. Nagy zenész és zeneértő hírében állott. Egy oly író, ki mindenkép szerette kimutatni az egyházi fejedelmek gyöngéit, Gorani, nem bír mást szemére vetni, mint előszeretetét a sakkjáték iránt. Marczali : M. D. története II. József korában. —II. 10. Β. Károly József gróf, később herceg, horvát bán, tábornagy, született 1698 ápr. 28-án, megh. 1772 ápr. 13. B. Ádám és Strattmann Eleonóra fia, kora ifjúsága óta katonáskodott és már az 1716—18-iki török háborúban, a péterváradi és belgrádi csatákban méltóvá tette magát Savoyai Eugén figyelmére. Részt vett az 1734-iki és az 1737—38-iki török háborúkban is és 17.Ί9, mint követ ment a berlini udvarhoz. A háború kitörésekor ismét szolgálatba lépett és különösen a véres chotusitzi csatában (1742 máj. 15) tűnt ki a magyar gyalogság élén. Később a Bajorországot megszálló seregnek lett vezére és 1745 ápr. 22. a Pfaffenhofen csatában legyőzte a számra sokkal nagyobb francia-bajor sereget és átűzte azt a Rajnán. Az örökösödési háború végén Belgiumban verekedett, de itt csak a lanfeldi vesztett csata után eszközölt visszavonulása által tűnt ki. Érdemeit Mária Terézia tábornaggyá való kineveztetése által ismerte el, a békekötés után pedig őt bízta meg a trónörökös, József főherceg nevelésének és udvarának vezetésével. B. kinevezését e fontos bizalmi polcra nagy megelégedéssel fogadta a magyar nemzet, de a hadsereg is. Igazi hatást azonban B. híres növendékének lelkére alig tett. A körmendi levéltárban őrzött levelek és emlékiratok inkább azt bizonyítják, mennyire törődött B. az udvari külsőségekkel. József császár később, különösen atyja halála alkalmával, kifejezte ugyan háláját nevelője iránt, kinek férfias, katonás erényeit tisztelte, de műveltség dolgában keveset köszönhetett neki. Mária Terézia a fő állami ügyekben, különösen a katonai szervezkedés kérdésében, szívesen hallgatott B. tanácsára, kit mindenkép kitüntetett kegyével és kit trautmannsdorfi birtokán többször meg is látogatott. Midőn József római királylyá választatott, B. a birodalmi hercegi rangot nyerte, mivel egyenes örököse nem volt ; e rang halála után, birtokaival együtt, bátyjának, Lajosnak utódjaira szállott át. MARCZALJ. 11. B. Kázmér gróf, a szabadságharc külügyminisztere, szül. 1807 jun. 4., megh. Párisban 1854 nov. 4. Ifru korában ő is egészen a külföld magyarjaihoz tartozott, nagy utazásokat tett nyugaton és műveltségéből hiányzott minden nemzeti vonás. Magyarul csak a 30-as években tanult meg. A politikai élet csakhamar őt is körébe vonta és már az 1839—40. országgyűlésen ellenzéki szellemben szólott a főrendeknél. Az ellenzéket vagyonával és összeköttetéseivel is szolgálta. Élére állott a nemzeti védegyletnek és annak megalakulása óta mindig hazai kelmében járt. Vörösmarty Mihálynak kis szabad birtokot ajánlott fel. A védegylet elvei miatt párbajt vívott az aulikus gróf Zichy Ferenccel. Leginkább az anyagi kérdések iránt érdeklődött, az úrbérváltság ügyében pályadíjat tűzött ki. E mellett azonban a szellemi érdekekről sem feledkezett meg ; jószágain, Kis-Béren és Bicskén iskolákat és óvodákat alapított. Nagy része volt az országos ellenzék szervezésében és abban, hogy Kossuthot Pest vármegye követének választották. Mint Széchenyi emlékirataiból kitűi — 738 — Batthyány