A Pallas nagy lexikona, 3. kötet: Békalencse—Burgonyavész (1893)
B - Björnsterna - B. L - Bl - Blaas - Blacas d' Aulps - Black - Black
Björnsterna — 359 — díjat kap. Fia, Berglot 1892 old.. 12. nőül vette Ibsen író leányát. Ujabb munkái közül felemlítendők : Jernhanen og Kirkegarden (1866), Fiskerjenten (1868), Brude-Slaatten (1873), Het flager i beyn og paa havnen (regény, 1884), Faa Guds Veje (1889), Ragni (1890) ; drámai művek : Maria Stuart i Skotland (1864), De Nygifte (1865), Sigurd Jorsalfar (1872, Redaktoren (1875), En Fallit (1875), Kongen (1877), Leonarda (1879), Detiny System (1879), En Hanske (1883), Over Ävne (1883), Geographi og Kjärlighed (1887); írt egy románcokból álló eposzt is : Amijot Gelléno (1875) s kiadott egy pompás lirai kötetet : Digte og Sange (1870,3. kiad. 1890). B. úgy az életben, mint műveiben merész, erőteljes szellem, radikális és határozott realista, az egyszerűség és természetesség embere. Stílusa nagyélénksége mellett is mindig szabatos, drámáiban pedig jellemzése tökéletesebb, mint kompozíciója. (V. ö. : Brandes Gy., B.og Ibsen, Kopenhága 1892.) Magyar fordításban B.-től következő művek vannak meg: A csőd (színmű öt felv., ford. Bercsényi Béla, Budapest 1876, Nemzeti színház könyvtára 96) ; Magnhild, norvég elbeszélés, ford. K. J. K. (Budapest 1878, Athenseum). Björnsterna Magnus Frigyes Ferdinánd gróf, svéd államférfi és író, szül. Drezdában (ahol apja svéd követségi titkár volt) 1779 okt. 10., megh. Stockholmban 1847 okt. 6. Katona volt s a finn háborúban őrnagyságig vitte ; 1809. mint titkos követ ment Napoleonhoz, 1812-ben Londonban a Guadeloupe-sziget eladása iránt tárgyalt s 1813. mint ezredes a svéd hadsereggel Németországba ment s résztvett a grossheureni, dennewitzi és lipcsei ütközetekben. Páris bevétele után B. Norvégiában harcolt, míg végre Keresztély Frigyes herceggel megkötötte a moszi konvenciót, melynek következménye Svéd- és Norvégország perszonális uniója lett. 1815. báróságot kapott, 1820. tábornok lett, 1826. grófi rangot nyert s 1828—46. az angol udvarnál teljes hatalmú miniszter volt. Mint politikus és államtudományi iród, a mérsékelt liberalizmus hive volt. Főmunkája: Den beskattninges grunder i Sverige (1832) ; Det Brittiska Riket i Ostindien (1839); Β. L. (lat.), a Baccalaureus legum (angolul : Bachelor of Laws), továbbá a Benevole lector ! (Szives olvasó !) rövidítése. Bl. növénynevek mellett Blume Károly Lajos (1796—1862) leidai tanár nevének rövidítése. Mint gyarmatorvos 9 évig Jáva szigetén élt, azután leginkább ennek a növényzetét ismertette. Blaas,I. Károly, osztrák festő, szül. Nandersban Tirolban 1815 ápr. 28. Öt évig a velencei akadémiát látogatta, azután Firenzében és Rómában tartózkodott, hol igen nagy hatással volt rá Koch és Overbeckkel való ismeretsége. 1851. a bécsi akadémián a történeti festészet tanára lett. A fóthi templom, valamint a bécsi altlerchenfeldi templom freskóit ő festette, miután pedig 1854. kiállította Magyarország hercegprímásának arcképét s 1855-ben a párisi világkiállításon Nagy Károly meglátogatta a fiúiskolát c. képével díjat nyert, tanár lett a velencei akadémián. Itt festette A velencei menyasszonyok elrablása c. képét, melylyel Bécsben az u. n. császár-dijat nyerte el (innsbrucki Ferdinandeumban) ; 11 éven át a bécsi arzenál győzelmi csarnokának freskóit készítette. B. jeleileg a bécsi akadémia tanára, Matra írta meg életrajzát (Bécs 1876). 2. B. Jenő, festő, született Albanóban Róma mellett 1843 júl. 24., az előbbinek fia. Miután Velencében, Bécsben, Párisban, Rómában, Belgiumban és Olaszországban művészi tanulmányait elvégezte volt, Velencében telepedett le és kitűnő festmények hosszú sorában megörökítette az ottani népéletet. Más tárgyú legjelesebb művei : Szt. Bálint megtéríti a rét népet, Faust és Margit a kertben, Cimabue és Giotto, Boccaccio Decameronejának bevezetése, A dogaressa templomba megy, stb. 3. B. Gyula, festő, született Albanóban 1846., az előbbinek öcscse, kitűnő ügyességgel és sokszor drasztikus humorral fest állatképeket, főleg lovas jeleneteket. Blacas d'Aulps (ejtsd: kiakadó) Péter Lajos herceg, francia államférfiú. Szül. Vérignon kastélyban (Aulps mellett, a Provenceban) 1771 jan. 10., megh. Kirchbergben (Alsó-Ausztria) 1839 nov. 17-én. A forradalom kitörésekor dragonyos kapitány volt, de már 1790. emigrált és előbb Condé alatt, később a vendée-i felkelőkkel harcolt a köztársaság ellen. Azután Veronába költözött, XVIII. Lajos trónkövetelőhöz, ki őt megkedvelte és később Szt.-Pétervárra küldte, hogy a cárt a Bourbonok részére megnyerje. 1799. B. Szuvarov alatt Felső-Olaszországban harcolt, 1800. pedig Lajost Angliába követte, ki bizalmas és fontos diplomáciai küldetésekre több izben kiszemelte. A restauráció után XVIII. Lajos a kir. ház miniszterének tette és B. lett legbizalmasabb, mondhatni mindenható tanácsadója. Mivel azonban B. befolyását tiltott módon kincsek és birtokok szerzésére használta fel, annyi ellenfele és irigy versenytársa akadt, hogy a király, neszét vévén e dolognak, második minisztériumából B.-t kihagyta. Kárpótlásul azonban követének nevezte ki, előbb Nápolyba, 1816. pedig Rómába. E minőségben kötötte B. a kúriával az 1817. évi hirhedt konkordátumot ; a laibachi kongresszuson is szerepelt. 1817. kinevezte a király pair-nek, 1821. pedig hercegnek. A juliusi forradalom kitörésekor X. Károlyt számkivetésébe követte . Károly halála után az angoulême-i herceggel az Alsó-Ausztriában fekvő Kirchbergben időzött. Vagyonát a chambordi grófra hagyta, szintúgy becses műkincseinek és éremgyűjteményének javát. Ez utóbbiakról Reinaud értekezett a Description des monuments musulmans du cabinet de M. le duc De B. (Páris 1882, 2 köt.). Boulaye, Notice historique sur M. le duc de B. (Páris 1840). Grande Encycl. VI. 980. M. L. Black (ang. ejtsd: biekk) a. m. fekete. Blackfoot v. B. feot, 1. Blackfeet. Black, 1. József, angol kémikus és fizikus, szül. Bordeauxban 1728., megh. Edinburghben 1799 nov. 26. Eleinte Glasgowban orvos, később Edinburghben a kémia tanára volt. B. némileg megelőzte Lavoisiert a frogisztonelmélet megcáfolásában. 1755. kimutatta, hogy az alkaliák vegyületek, nem pedig egyszerű testek, s hogy belőlük «fix levegőt» (szénsavat) lehet fejleszteni. B. vizsgálatai a kémiát új irányba terelték ; a gázok kémiáját, az u. n. pneumatikus kémiát ő alapította BiaCK