A Pallas nagy lexikona, 3. kötet: Békalencse—Burgonyavész (1893)

B - Black Mountains - Blackpool - Black River - Blackrock - Blackstone - Blackw - Blackwall - Blackwater - Blackwell - Blackwood - Blackwood - Bladé - Blaen Avon - Blagaj

Black Mountains — 361 — következtek : The bügle of the black sea (1855), The fate of Franklin (1860), Georgica (Vergilinsböl 1871). Regényei : Clara Vaughan (1864), Cradoek Nowell, a taie of the New Forest (1866), Lorna Doone, a romance of Exmoor (1869), Ford. Mud­rony Pál, 4 kötet (Budapest 1875, Athenäum). The maid of Sker (1872). Regényeit gondos, művészi koncepció, kiváló elbeszélő tehetség, drámai j ellem­zés és igazi humor jellemzik. Megjelentek még tőle : Alice Lorraine (1875), Cripps the carrier (1876), Erema, or my father's sin (1877), Mary Anerley <1880), Christwell (1882), The remarkable history of sir Thomas Upmore M. P. (1884), Springhaven (1887), Kit and Kitty (1890). Black Mountains (ejtsd: mauntiosz). 1. Zord kül­sejű hegylánc, Mormon és Usk folyók közt, Wales K-i szélén. Legmagasabb a Pen Cader Fowr (777 m.). — 2. Hegylánc Észak-Karolinában, Észak-Amerikában a Roanoke és Knawka közt ; az Alleg­hany egyik ága. Blackpool (ejtsd: — pui), tengermelléki város Lan­­caster angolországi grófságban, Lancastertől 30 km.-re az Ir-tenger partján, (1891) 14,229 lak., aquáriummal. Igen látogatott tengeri fürdő. Black River (ejtsd: —­rivr), több folyó neve É.­Amerikában; legjelentékenyebb az, amely New­ York államban folyik, 10 km.-re Watertown alatt az Ontario-tóba torkollik. 200 km. hosszú folyásá­ból 60 km. hajózható. Blackrock, tengermelléki város Dublin íror­szági grófságban, (Issi) 8902 lak., látogatott ten­geri fürdővel. Blackstone Vilmos, sir. angol jogtudós, szül. Londonban 1723 jul 10., megh. u. o. 1780 febr. 14. Kezdetben ügyvivő volt, 1753-tól az angol alkot­mányról és törvényhozásról tartott nagy tetszés­sel fogadott előadásokat az oxfordi egyetemen, hol 1758. a közjog tanára lett. 1761. a parlament tagjává, 1763. főügyészszé, 1768. ismét a parla­mentbe lépett. 1770. pedig a Common Pleas főtör­vényszék bírája lett s mint ilyen halt meg. Jogi műveivel nagy hírnevet szerzett magának. 1758. Oxfordban kiadta The Great Charter and Charter of the Forest c. jogtörténeti munkáját, melyet ké­sőbbi művei ugyan háttérbe szorítanak, de amely megjelenésekor szerzője nevét mégis ismeretessé tette. Főművét, mely 1765. jelent meg, Commenta­ries on the Laws of England (4 köt.) címmel majd­nem egy századon át az angol alkotmány evan­géliumának tekintették ; húsz év alatt néhány ki­adást ért, lefordították idegen nyelvekre, többen (Gifford, Field, Wilmot, Carry stb.) kivonatolták, kommentálták. A mű nagy és merész kísérlet volt a még oly kevéssé feldolgozott és annyira ter­jengő angol jognak egységes és rendszeres tár­gyalására. B. nem adja pusztán a jogszabályokat, hanem tartalmukat magyarázza, a következteté­seket belőlük megvonja és ezt oly alaposan teszi, oly világos előadással, hogy méltán megérdemli azt a nagy sikert, melyet e művével aratott, noha a későbbi kritika nem egy hiányát mutatta ki neki. Egyéb művei : Analys of the Laws of Eng­land (Oxford, 1. kiad. 1754) ; Law tracts (2 kötet, London 1762); N. Stlackw., állattani neveknél Blackwell János­­ nevének rövidítése. (Blackwell J., angol termé­szetbúvár, különösen a pókfauna alapos ismerője, szül. 1790., megh. 1851. Munkája: A monograph of the British Araneidse, Lond. 1860.) Blackwall, egyik része Londonniak (1. o.) a Themze partján. Blackwater, több folyó neve a brit szigeteken. 1. Essex grófságban, Saffron-Waldentől 5 km.-nyire ered ; 48 km. hosszú folyás után, Maidonnál a B. öbölbe torkollik. — 2. Ross grófságban, 32 km. hosszú folyás után a Conannal egyesül. — 3. Ír­országnak a Shannon után legnagyobb folyója, Knoc-Kanadine-hegyekben ered s 177 km. hosszú folyás után Youghal-öbölbe torkollik. Blackwell Erzsébet amerikai orvosnő, szüle­tett Bristolban 1821 febr. 3. Filadelfiában tanult anatómiát, majd New­ Yorkban tovább folytatta orvosi tanulmányait, angol és francia leckék adá­sával tartva fenn magát. Orvostudorrá 1848-ben avatták fel a genevai egyetemen New-York állam­ban. Azután tanulmányi utat tett Európában. Az ő példája adta meg az első lökést annak a mozga­lomnak, mely New-Yorkban egy külön női orvosi akadémia megalapítását eredményezte 1856. B. orvosi munkái : The laws of life, The religion of Health, Conseils to parents on the moral educa­tion. Nőtestvére, Emily is követte B. példáját s 1854. orvostudori oklevelet szerzett. Blackwooil (növ.), 1. Botany-öbölfa. Blackwood Frigyes Temple Hamilton. 1. Duf­ferin. Bladé János Ferenc, francia folklorista, szül. Lectoureban (Gers) 1827-ben ; művei közül neve­zetesebbek ós az összehasonlító népirodalmi tanul­mányok terén sűrűbben idézettek : Coutumes mu­nicipales du département du Gers, Páris, Durand· 1865. Dissertation sur les chants héroïques des Basques, Páris, Franck 1866. Contes et proverbes pop. recueillis en Armagnac, U. o. 1867. Études és Défense des études sur l'origine des Basques, U. o. 1869 és 1870. Contes pop. rec. eu Agenais, suivis de notes par Reinhold Köhler, Toulouse, Bäer et Cie 1874. (Összehasonlító apparátusa miatt is egyike a legbecsesb mesegyűjteményeknek.) Géographie juive, albigeoise et calviniste de la Gascogne, U. o. Poésies populaires en langue fran­çais rec. dans l'Armagnac et l'Agenais, Páris, Champion 1879. Proverbes et devinettes pop. rec. dans l'Armagnac et l'Agenais, U. o. 1880. Poésies pop. de la Gascogne, 3 köt. Páris, Maisonneuve 1881 (a «Littératures pop. de toutes les nations» cimü gyűjtemény 5—7. kötete). Épigraphie an­tique de la Gascogne, Bordeaux, Thollet 1885. Contes populaires de la Gascogne, 3 köt. Páris, Maisonneuve 1886 (a fentidézett gyűjt. 19—21. kötete). ΚΑΤ. Blaen Avon, város Monmouth angolországi grófságban az Avon Llwyd mellett, 9735 lak., gaz­dag vasércbányákkal. Blagaj, 1. község Modrus-Fiume vm. szluini j.-ban (1891) 1220 horvát-szerb lak. 2. B., kis falu Hercegovinában, a Mostarból Ne­vesinjébe vezető hegyi ut kezdetén, az egykori halomföldi grófságnak (Zachlumijének, a mai Her­cegovinának) volt fővárosa; régi várának romjai 1600 m. magas magános hegyen, amelynek lábánál, kékes szinü világítással biró, sztalaktitokkal álló- plagaj

Next