A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)
B - Bursa - Bursa - Bursa copulatrix - Bursa mucosa - 76Burschei - Burschenschaft - Bursera - Burseraceae - Bursian - Burslem - Bursza - Búr-Szent-György - Búr-Szent-Miklós - Búr-Szent-Péter - Bursztyn - Burt - Burtaszok
Bursa — 11 — Bursa, a görög bursa szóból származó középkori latin szó, tulajdonképeni jelentménye irha, bor, átvitt értelemben pénzes zacskó, tarsoly. Utóbb e szóból származott a börze. A kat. egyházban bursának neveztetik a szelence, melyben az Ur teste őriztetik. A középkorban az egyetemekkel kapcsolatban keletkezett házak, melyekben az ifjúság lakást és ellátást nyert, szintén bursának neveztettek. Innét származott a német Bursch szó, melyet a XVII. században a vándorló kézműves legények magukévá tettek. Bursarius, valamely közös jószág felügyelője, pénztáros, PAST. Bursa Guett. (növ.), 1. Pásztortáska. Bursa copulatrix v. közösülő táska, a rovarok nőstényeinek ivarszervén a hím közösülő szervének befogadására szolgáló táskaszerű elkülönülés, amely az ondótartóval közlekedik. L. Rovarok. Bursa mucosa, 1. Nyáktömlő. 76 Burscheid, város Düsseldorf porosz kerületben, (1890) 6864 lak., bársony- és plüsszövökkel. Burschenschaft (német, ejtsd: bursensaft), a Bursch szóból származik, melynek értelmezését 1. Bursa. Β. alatt, 1815 óta, tanuló-testületeket értenek. Fichte és Jahn ösztönzésére ez év jun. 12. Jenában 113 tanuló gyűlt össze s vetette meg alapját az első Burschenbundnak, melynek célja volt a tanulók egyesítése s a durva tanuló-életmód javítása. Szinök fekete-vörös-arany. Ilyen B. keletkezett azután Németország több egyetemi városában. 1818. általános B.-t szerveztek Jénában. A B.-k lassanként politikai célokat is tűztek maguk elé, s mikor Kotzebuet 1819 márc. 28. Sand meggyilkolta, a hatóságok a B.-t elnyomták. Ez elnyomás idején a B.-k nem szűntek meg, sőt titokban különböző irányban szervezkedtek. Voltak Armin, Germán-pártiak, melyekhez később a Teutonpárt járult. 1833., a frankfurti merénylet után egész szigorral léptek föl, kivált Poroszországban a B.-k ellen. Az 1848. mozgalmas időkben a bécsi B. fejtett ki nagyobb politikai tevékenységet, megalakította az emlékezetes akadémiai légiót. Ujabb időben a B.-k mulató társasággá váltak, melyeknek a régi B.-kkal a néven kivül alig van köze. 1883. Jénában B.-emléket állítottak, mely alkalommal Küster Konrád javaslatára reformálni igyekeztek a Burschenschaftokat, s ugyanekkor: Alig. Deutscher Burschenbund (A. D. B.) nevet vettek föl, melynek organuma az : Allgemeine Deutsche Universitäts - Zeitung. 1—6. évfolyam (Berlin 1887—1892). Burscra Triana et Plancli. (növ.), a burse raceák családjának nyirfatermetű fái, váltakozó, egyszerű vagy összetett levelekkel, fürtös vagy bogas virágokkal, gömbölyded vagy ferde, hosszas, 1—3 burka csonthéjas gyümölcscsel. Dél-Amerikának meleg és közép tájain 23 faja honos. A szárnyas és molyhos levelű B. tomentosa Triana et Planch. fajból ered a takamalyik-gyanta A B. gummifera L. (chiboufa, tengeri terpentina Benkőnél) Martinique és Guadeloupe szigeteknek 9 méter magas fája, sárgásfehér virágokkal s bogyónemü, borsónagyságu gyümölcsökkel. Darabosan leváló sima kérgében balzsamnedv van, mely szárítva kivül fehéres, belül zöldes v. sárga darab, s chibou- v. Cachibou-gy&fit& v. gomartmézga név alatt jő a kereskedésbe s orvosságnak és lirnisznek használják. Ez a gyanta az elemi gyanták közé tartozik, terpentin szagú, friss törése v. melegítve köménymagillatu. A B. acuminata W. az előbbihez nagyon hasonló fa Portorikós Szt.-Domingó szigeteken ; ebből származik a karama-gyanta, BORB. Burseracese (Amyrideae, nov.), a Therebinthinák vagyis balzsamos növényeknek külföldi családja, ami szömörkeféléinktől (Anacardiacea) a 2—5 rekeszű gyümölcs választja el. Többnyire melegtartományi, szárnyas v. ujjas levelű fák v. cserjék. Valamennyi részökben bőséges mézgagyanta v. balzsam képződik, azért balzsamfáknak is nevezik és különféle módon értékesítik. Bursian Konrád, német fllologus, született Mutzschenben 1830 nov. 14., megh. Münchenben mint az ottani egyetem tanára 1883 szept. 21. Munkái : Julius Firmicus Maternus, De errore profanonim religionum kritikai kiadása (Lipcse 1886): Geographie ν, Griechenland (u. ο. 1862— 72) ; Geschichte der klassischen Philologie in Deutschland (München 1883) stb. Burslem (ejtsd: börsziem), iparos város Stafford angol grófságban, a Pottery-districtben, 27 km.nyire Staffordtól, (1891) 30,862 lak., rendkívül virágzó keramikus iparral. Wedgewood, a róla elnevezett kőedény gyártásának fölfedezője, B.-et vallotta hazájának. Bursza, város, 1. Brussza. Búr-Szent-György, nagyközség Pozsony vmegye malackai j.-ban. (1891) 2383 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Búr-Szent-Miklós, nagyközség Pozsony vármegye malackai járásában, (1891) 2795 tót lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Búr-Szent-Péter, nagy község Pozsony vármegye malackai j.-ban, (1891) 17ül tót lak. Bursztyn (ejtsd: börstun), község Galíciában, Rohatyn ker. kapitányságban, a Gnila Lipa mellett, (1890) 4209 lak., szép kastélylyal, alabástrom-bányákkal. Burt, county Nebraska k.-amerikai államban, 1440 km 2-nyi területtel, 6937 lak. Főhelye : Tekamah, Burtaszok. Középkori arab írók szerint egy a Volga balpartján, a kozárok és bolgárok közt, ez utóbbiaktól 3 napi távolságra lakó nép, mely a kozároknak adózott, de a bolgárok zaklatásainak is gyakran ki volt téve. A török hagyományok szerint Bulgár és Burtasz Gumari fiai voltak, kiktől a maskarok (magyarok) és baskírok származtak, amiből kitűnik, hogy e népek közt, ha nem is nyelvi rokonság, de mindenesetre történeti és etnikai kapcsolat volt. A B. neve arabul a. m. fekete róka s innen az arab íróknál az a nézet terjedt el, hogy a B. földjén fekete rókák vannak ; a név azonban nem egyéb, mint a «mordva». Bursera gummifera. Burtaszok