A Pallas nagy lexikona, 4. kötet: Burgos-Damjanich (1893)
B - Burton - Burton - Burton-upon-Trent
Burton — 12 — Burton-upon-Trent «mordvin» (vagy esetleg a zürjén-votják «murt» azaz nép, ember) arabosítása. A B. nem alkottak egységes törzset, hanem minden község vagy nemzetség külön államot képezett élükön egy v. két öreggel, kik a pörös dolgokban bíráskodtak. Házaik fából készültek s a földművelésen kívül méhtenyésztéssel foglalkoztak. Az oroszok 969-ks volgamenti hadjárata csaknem az egész népet megsemmisítette ; az. előbbi lakhelyükről mindenfelé elszéledtek ; Magyarországba is elhatoltak s a Taksony korabeli izmaelita bevándorlás egyik népeleme mindenesetre B.-okból állt s az ő egykori telepeik voltak Maksa, Moksa, Mokcsa nevü községeink, melyeknek neve megfelel a mordvin moksa törzs nevének. N. G. Burton (ejtsd: börtn), 22 helység neve Angolországban , köztük legnevezetesebb : B.-upon Trent. Burton (ejtsd: börti), 1. János Hill, skót történész és jogász, szül.Aberdeenben 1809 aug. 22., megh. 1881 aug. 10. Jogot tanult s 1831 óta mint ügyész a skót tavszéknél működött. 1854—68. mint börtönfelügyelő volt alkalmazva. 1877. pedig Skótország történetirója lett. Első irodalmi munkálatai (1833óta) a Westminster Review, az Edinburgh Review és a Blackwood's Magazine c. folyóiratokban jelentek meg. Nagyobb művei : Manual of the Law of Scotland (1839, s azóta sokszor) ; The Law of bankruptcy, insolvency and mercantile sequestration in Scotland (1845) ; Life and correspondence of David Hume (1846) ; Lives of Simon Lord Lovat and Duncan Forbes of Culloden (1847) ; Political and social economy os Emigration (1849 és 1851) ; Narratives from criminal trials in Scotland (1852, 2 köt.) ; History of Scotland from the Revolution to the extinction of the last Jacobite insurrection (1853, 2 rész); The book-hunter (1862) ; The Scot abroad (új kiad. 1881) ; History of the reign of Queen Anne (1880, 3 köt.). Korszakalkotó műve a The history of Scotland from Agricola's invasion to the revolution of 1688 (2. kiadás 1873, 8 kötet). TH. GY. 2. B.Hikárd Ferenc, angol utazó, szül. Barhamhouseban 1821., megh. Triesztben 1890 okt. 20. 1842. belépett az angol K.-indiai hadseregbe, de csakhamar kilépett, hogy ismeretlen országok kikutatásának szentelje életét ; testileg, lelkileg nagyon arra termett. K.-indiai utazása után adta ki : Sindh and the races that inhabit the valley of the Indus (Lond, 1850); Goa and the Blue Mountains (u. o. 1851) című műveit, amelyek felkeltették iránta a londoni földr. társaság figyelmét is. 1853. Abdallah sejk álnéven Szuezből egy zarándokhajóval Janboba utazott, onnan pedig gyalog Medinába, azután Mekkába ment, ahonnan 1854. Dsiddán át visszakerült Egyiptomba. Ez utazásának leirása : Personal narrative of a pilgrimage to El Medinah and Meccah (London 1855,3. kiad. 1879, 3 köt.). B. sikerei arra késztették a londoni földr. társaságot, hogy őt a K.-indiai-társaság igazgatóinak figyelmébe ajánlja. Azok meg is bízták őt a Szomáliföldnek és Hararnak kikutatásával. B. egyedül, álöltözetben ment 1854 okt. Zeilából Hararba, ahol előtte még nem járt európai ember. Onnan tiz napi időzés után szerencsésen visszajutott Berberába.Harari utazásának leirása First footsteps in Eastern Africa, or an exploration of Harar címmel jelent meg (Lond, 1856). B. és Speke a kormány támogatásával 1856. Bombayből Zanzibáron át Afrika belsejében utaztak és 1858 februárban elérték a Tanganyika K-i partját, ahol még nem járt volt európai ember.Visszautazásukkor B. a fáradalmaktól megbetegedvén, Anyanyembében maradt, mialatt Speke az Ukerevet fedezte föl, és Viktóriatónak nevezte el. Miután szerencsésen visszaérkeztek Zanzibárba, onnan 1859. Angliába utaztak.Utazásának leirása : The lake regions of Central Africa címmel (Lond. 1860, 2 köt. Később tette csak közzé Zanzibar c. munkáját (Lond. 1872, 2 köt.). A krimi háború után Amerikában járt és utazását : The curcy of the Saints and across the Rocky Mountains to California (2. kiad. London 1862) c. művében irta meg. Azután angol konzullá lett Fernando Po-ban, ahonnan Abeokutába utazott és Mann német füvészszel a Kamerun hegységbe ment; Dahomeyban is járt követségben. Ez időből valók : Abeokuta and exploration of the Cameroon Mountains (Lond. 1863, 2 köt.) és A mission to Gebele, King of Dahomey (2. kiad. u. o. 1864, 2 köt.). 1864. santosi konzulnak nevezték ki, ahonnan Brazília felföldön tett utazásokat, melyekről a The highlands of Brazil (Lond. 1868, 2. köt.) c. műve szól. 1869., éppen mikor Paraguay elkeseredetten küzdött létéért Braziliával, Uruguayjal és Argentínával. B. hivatalos küldetésben felhajózott a Paranan és Paraguayon, amit Letters from the battlefields of Paraguay c. művében tárgyal (Lond, 1870). Még 1869. damaszkusi konzul lett, ahonnan Thyrwittel és Drakekel Szíriának a beduinok miatt nehezen megközelíthető részébe nyomult előre, Palmyrába is eljutott és onnan nagy embertani és régiség-gyűjtemény birtokában tért vissza. Útitársaival együtt irta az Unexplored Syria (Lond, 1872, 2 köt.) c. munkát. 1872 nyarán Izland belsejében járt, mely utazásának eredménye az Ultima Thule (1875, 2 köt.) volt. Végre Triesztbe nevezték ki angol konzulnak. Onnan utazott 1876—77. az egyiptomi alkirály megbízásából a régi Midian földön, ahol az elhagyott aranybányákat kutatta ki és sok rombadőlt várost fedezett fel. Erről szólnak : The gold mines of Midian and the ruined Midianite cities (1878, 2 kötet) és The land of Midian revisited (1879, 2 köt.) című művei. Egyéb munkái : Wit and wisdom from West Africa (1865) ; Proverbia communia syriaca (1872) ; Two trips to Gorilla Land and the cataracts of the Congo (1875,2 köt.) ; Etruscan Bologna (1876); Lind revisited, notices of the Anglo-indian army (1877) ; To the Goldcoast ford gold (Cameronnal 1882, 2 kötet) ; Book of the sword (London, 1884). Fordította Camoens Luziadáit (1881) és lírai költeményeit (1884) és megírta a költő életrajzát és Luziadáinak magyarázatát. Későbbi utazásaiban résztvett neje B. Izabella, akitől megjelent: Α. Ε. I. Arabia, Egypt, India, narrative of travel (1879) és The inner life Syria, Palestine and the Holy Land (új kiadás 1884). s. J. Burton-upon-Trent, város Stafford angol grófságban, a hajózható Trent partján, amely folyón 471 m. hosszú híd vezet át, fontos vasúti csomópont, (1891) 46,047 lak. Nagy-Britanniában a legnagyobb sörgyártással, amely mintegy 2000 munkást foglalkoztat.