A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
D - Dárdkéneg - Dardok - Dardsiling - Dare - Dareikos - Dareios
Dareios - 40 — való menekülést színlelve, messze terméketlen földü tartományaikba egészen az Oarosig (Volgáig) csalták, úgy hogy csak nagy veszteségek árán húzódhatott vissza. Kr. e. 500 körül fellázadtak a jón városok milétusi Histiaios és veje, Aristagorás által felbujtogattatva, hogy a persa igát lerázzák. Az athéniektől és eretriaiaktól támogattatva, meghódították és felégették Szardeszt. De azután vereséget szenvedtek, szövetségeseik cserben hagyták, s hajórajuk 494, Lade szigeténél megsemmisíttetett. Ezzel a lázadást a persák gyorsan elfojtották. Az a segítség azonban, melyet az athéniek és eretraiak a jónoknak nyújtottak, D.-t nagy haragra lobbantotta (melyet egyébként az athéni száműzött Hippiós is szított), s Görögország ellen való erőszakos vállalatokra ragadta. 492. Mardenios vezérlete alatt sereget küldött Tráciába és Macedóniába Görögország ellen ; egyúttal hajóhadat is indított útnak, de azt Athosz fokánál a vihar tönkre tette és széjjelszórta és Mardónios azon veszteségeknél fogva, melyeket a brígektől szenvedett, Ázsiába volt kénytelen visszatérni. Midőn aztán a követeket, kikkel D. a görögöket meghódolásra szólította fel, az athéniek és spártaiak szégyenletesen visszautasították. D. 492. Datis és Artaphernés vezérlete alatt egy újabb hadsereget küldött 600 hajón a görögök ellen. Naxosz elesett, a többi ciklasz-sziget megadta magát, az eubéai Eretria, miután árulás által az ellenség kezébe került, elpusztíttatott, s csak Déloszt, a szent szigetet kímélték meg. Azonban az athénieknek Maratón mellett kivívott diadala D. egész vállalatát dugába döntötte. A Görögország ellen vezetendő újabb hadra való előkészületei közben D. 485. meghalt. A persa birodalom belső szervezése körül D. rendkívüli érdemeket szerzett. A helytartóságok helyébe, melyeket elődei aszerint szerveztek, ahogy a szükség hozta magával, a véglegesen megállapított intézményi közigazgatási kerületeket (u. n. szatrapiákat), számra nézve húszat, léptetett életbe ; az illetmények, melyeket ezek leróttak, határozottan megállapítottak. Nagy építkezéseket vitt végbe, Perzepoliszt és Szuzát nagyszerű paloták emelésével szépítette, és a Vörös-tengert, mely akkor jóval északabbra, mint most, Pithomig (ma Teli el Mashuta) terjedt, hajózható csatorna által a Nílussal összekötötte. Még az egyiptomiak is hatodik törvényhozójukként tisztelték. A trónon uralkodása alatt született fiainak legidősebbike Xerxés (1. o.) követte. 2. D. II. Nothos (azaz fattyú), Artaxerxés Longimanus és Kosmartidena, babilonnő fia, trónralépte előtt az Ochos nevet viselte. A trónon Sogdianos bátyját követte, kit elűzött és megölt (424 Kr. e.). Alattomos és kegyetlen nőtestvére és egyúttal felesége, Parysatis befolyása alatt állott egészen. Több szatrapa lázadását elfojtotta ugyan, de Amyrtaiosnak lázadása (414) következtében alatta Egyiptom több mint 60 esztendei időtartamra elszakadt a persák országától. Országlása idejében a persák különösen Tissophernés, Elő-Ázsia szatrapája, és ennek utódja, az ifjabb Kyros, a király legifjabbik fia által jelentékeny hatást gyakoroltak a görög ügyekre a peloponnézusi háború vége felé. II. D. meghalt Babilónban 405. Az uralkodásban legidősebbik fia, II. Artaxerxés követte. 3. D. III. Kodomannos, a persák utolsó királya, II. Artaxerxés leányának Sisygambisnak volt a fia, s atyai ágon II. D. és Parysatis dédunokája. Miután Bagoás herélt III. Artaxerxés fiát, Arsós királyt egész családjával együtt meggyilkolta, Rodomannost III. D. néven (336) a trónra emelte. Midőn Bagoás III. D.-nak is életére tört, ez a heréltet megölette. D. szelíd és igazságos fejedelem hírében állott, bátorlelkű is volt, amint azt már Dareios