A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)

D - Dárdkéneg - Dardok - Dardsiling - Dare - Dareikos - Dareios

Dareios - 40 — való menekülést színlelve, messze terméketlen földü tartományaikba egészen az Oarosig (Vol­gáig) csalták, úgy h­ogy csak nagy veszteségek árán húzódhatott vissza. Kr. e. 500 körül fellázadtak a jón városok mi­létusi Histiaios és veje, Aristagorás által felbujto­gattatva, hogy a persa igát lerázzák. Az athéniek­től és eretriaiaktól támogattatva, meghódították és felégették Szardeszt. De azután vereséget szen­vedtek, szövetségeseik cserben hagyták, s hajó­rajuk 494, Lade szigeténél megsemmisíttetett. Ezzel a lázadást a persák gyorsan elfojtották. Az a segítség azonban, melyet az athéniek és ere­traiak a jónoknak nyújtottak, D.-t nagy haragra lobbantotta (melyet egyébként az athéni szám­űzött Hippiós is szított), s Görögország ellen való erőszakos vállalatokra ragadta. 492. Mardenios vezérlete alatt sereget küldött Tráciába és Mace­dóniába Görögország ellen ; egyúttal hajóhadat is indított útnak, de azt Athosz fokánál a vihar tönkre tette és széjjelszórta és Mardónios azon veszte­ségeknél fogva, melyeket a brígektől szenvedett, Ázsiába volt kénytelen visszatérni. Midőn aztán a követeket, kikkel D. a görögöket meghódolásra szólította fel, az athéniek és spártaiak szégyenle­tesen visszautasították. D. 492. Datis és Arta­phernés vezérlete alatt egy újabb hadsereget kül­dött 600 hajón a görögök ellen. Naxosz elesett, a többi ciklasz-sziget megadta magát, az eubéai Eretria, miután árulás által az ellenség kezébe került, elpusztíttatott, s csak Déloszt, a szent szi­getet kímélték meg. Azonban az athénieknek Maratón mellett kivívott diadala D. egész válla­latát dugába döntötte. A Görögország ellen veze­tendő újabb hadra való előkészületei közben D. 485. meghalt. A persa birodalom belső szervezése körül D. rendkívüli érdemeket szerzett. A hely­tartóságok helyébe, melyeket elődei aszerint szer­veztek, ahogy a szükség hozta magával, a vég­legesen megállapított intézményi­ közigazgatási kerületeket (u. n. szatrapiákat), számra nézve hú­szat, léptetett életbe ; az illetmények, melyeket ezek leróttak, határozottan megállapítottak. Nagy építkezéseket vitt végbe, Perzepoliszt és Szuzát nagyszerű paloták emelésével szépítette, és a Vörös-tengert, mely akkor jóval északabbra, mint most, Pithomig (ma Teli el Mashuta) terjedt, ha­józható csatorna által a Nílussal összekötötte. Még az egyiptomiak is hatodik törvényhozójukként tisztelték. A trónon uralkodása alatt született fiai­nak legidősebbike Xerxés (1. o.) követte. 2. D. II. Nothos (azaz fattyú), Artaxerxés Lon­gimanus és Kosmartidena, babilonnő fia, trónra­lépte előtt az Ochos nevet viselte. A trónon So­gdianos bátyját követte, kit elűzött és megölt (424 Kr. e.). Alattomos és kegyetlen nőtestvére és egy­úttal felesége, Parysatis befolyása alatt állott egé­szen. Több szatrapa lázadását elfojtotta ugyan, de Amyrtaiosnak lázadása (414) következtében alatta Egyiptom több mint 60 esztendei időtartamra el­szakadt a persák országától. Országlása idejében a persák különösen Tissophernés, Elő-Ázsia sza­trapája, és ennek utódja, az ifjabb Kyros, a király legifjabbik fia által jelentékeny hatást gyakorol­tak a görög ügyekre a peloponnézusi háború vége felé. II. D. meghalt Babilónban 405. Az uralko­dásban legidősebbik fia, II. Artaxerxés követte. 3. D. III. Kodomannos, a persák utolsó királya, II. Artaxerxés leányának Sisygambisnak volt a fia, s atyai ágon II. D. és Parysatis dédunokája. Miután Bagoás herélt III. Artaxerxés fiát, Arsós királyt egész családjával együtt meggyilkolta, Rodomannost III. D. néven (336) a trónra emelte. Midőn Bagoás III. D.-nak is életére tört, ez a he­réltet megölette. D. szelíd és igazságos fejedelem hírében állott, bátorlelkű is volt, amint azt már Dareios

Next