A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
D - Döbbelin - Döbeln - Döbereiner - Döbling - Döböny - Döbra-hegy - Döbrentey
Döbbelin — 475 — Suppléments aux Dictionnaires arabes (ugyanott 1877-81, 2 köt.). Döbbelin (Döbelin) Károly, német színigazgató, szül. Königsbergben 1727 ápr. 27., megh. 1798. dec. 10. Egyike volt a német színművészet úttörőinek. v. B. Döbeln, az ugyanily nevű járás székhelye Lipcse szász kerületi kapitányságban, 07 km.-nyire Lipcsétől, a freibergi Mulde partjain és részben egyik szigetén, (1890) 13,892 lak., gyapjúfonással, vasöntéssel, posztószövéssel, bőr- és gépgyártással, szivar- és esztergályozott árukészítéssel , jelentékeny vaskereskedéssel. Északi külvárosában (Staupitzbergben) van Staupitzbadh nevü fürdője. Döbereiner János Farkas, német kémikus, szül. Bug. bei Hofban 1780 dec. 15., megh. 1849 márc. 24. Münchbergben gyógyszerészetet tanult, később bölcsészeti, ásvány- és vegytani tanulmányokra adta magát. 1803. szülővárosában kémiai gyárat alapított, melylyel azonban ismét felhagyott. 1810. a jénai egyetem tanárává hívták meg, mely állásában haláláig működött. Felfedezései közül a róla elnevezett gyújtókészülék a gyufa általános használata előtt nagyon elterjedt volt. A készülékben cink kénsavval érintkezve, hidrogént fejleszt, mely vékony nyíláson platinataplóra áramlik. A platinatapló ilyenkor izzásig felhevül és a hidrogént meggyújtja. A hangyasavat mesterségesen előállította (1822), az u. n. triadokra figyelmeztetve az elemek periódusos rendszere megállapításához hozzájárult. Több tankönyvet irt : Elemente der pharasacentischen Chemie (1819); Anfangsgründe der Chemie und Stöchiometrie (1826) ; Grundriss der allgemeinen Chemie (1828). Fiával, D. Ferenccel Deutsches Apothekerbuch című munkát adott ki (Stuttgart 1840—55). w. L. Döbling (Ober- és Unter-D.), azelőtt falu Währing alsó-ausztriai ker. kapitányságban, Bécs tőszomszédságában, a Duna jobb partján, meglehetősen menedékes területen, most Bécsbe van beolvasztva és több községgel együtt annak XIX. kerületét alkotja. (1890) 31,890 lak. É-i része (Unter-D.) mélyedésben fekszik, amelyen keresztül a Krottenbach folyik a Duna felé. Pompás és nagy pincéi az osztrák borok rakodó helyévé tették. A Lazareth-utcában van az 1848—52. Fellner tervei szerint épült és 1878. tetemesen kibővített őrültek háza, nagy kertekkel (összes felülete 22 ha.). Ober-D.-hez tartozik az úgynevezett Türkenschanze, újonnan keletkezett nagy park. 1683. Bécs ostromakor a törökök egyik tábora itt állott. Közelében a Hohe Warteról szép kilátás nyílik a városra ; itt van az osztrák középponti meteorológiai és földmágnességi intézet. —ZIK. Döböny. Dunai hajósok által használt elnevezése egy hosszában átfúrt vagy kivájt fahengernek, melyet valamely oszlopra vagy cokorra hüvelyül ráhúznak s a kötelet, melylyel valamit tekerni akarnak, az elnyílvéstől kímélendő, e köré veszik. Különösen a száraz tekerőnél (Croatische Winde) használják. Dobra-hegy, a Frankenwald (1. o.) legmagasabb hegycsúcsa. Döbrentey Gábor, költő, szépirodalmi, nyelvészeti és történetíró, szül. Nagy-Szöllősön, Veszprém vmegyében 1786 dec. 1., meghalt Budán 1851 márc. 28. Atyja ev. prédikátor volt. Tanulni Pápán kezdett, majd Sopronba ment, hol máskora ifjúságában felébredt benne az irói hajlam s az ottani tanulók magyar egyesületének először könyvtárnoka, majd titkára lett. A társaság 1804. tagjainak műveiből egy emlékkönyvet adott ki ; ebben jelentek meg D. első versei. Korán megismerkedett az irodalom akkori oszlopos férfiaival : Révay-, Virág-, Decsi-, Márton-, Báróczy-, Kis János- és Kazinczyval, kik mind buzdították. 1806. Bécsen keresztül a wittenbergi, majd onnan a lipcsei egyetemre ment ; megtanulta a francia, olasz és angol nyelvet; hallgatott történelmi, hittudományi s különösen bölcsészeti és esztétikai előadásokat, tanulmányozta a külföldi irodalmakat, különösen az angolt és franciát. 1809. Kazinczy ajánlatára Gyulai Lajos gróf mellett lett nevelő, akivel Marosvásárhelyen együtt hallgatta az erdélyi törvényt s a királyi táblánál fel is esküdött. 1820., miután Dessewffy József grófot Szentmihályon, Kazinczyt Széphalmon meglátogatta, Pestre ment lakni, hol egész idejét az irodalomnak szentelte, s különösen a színház számára dolgozott át és fordított idegen (francia és angol) darabokat. 1823. Bécsbe ment, ott Hormayr Archív c. folyóiratába több, a magyar irodalomra vonatkozó cikket irt s idegenek számára egy kalauzt szerkesztett : Magyar dolgok Bécsben cím alatt, mely azonban nem jelent meg. 1824-től ismét itthon volt ; 1825. Pozsonyban ismerkedett meg Széchenyivel, miáltal az akadémiai és irodalmi életben nagy befolyásra tett szert ; 1828. a magyar akadémia rendszabályait átdolgozó országos küldöttség jegyzője lett; 1830. az igazgatóságnak a társaságot megalakító gyűlésében tollvivőjévé, az akadémia filozofiai osztályában helybeli első rendes taggá, 1831 febr. 20. pedig akadémiai titkárrá választatott meg, mely tisztét 1835 szept. 17-ig viselte. 1833—35. a színháznak a megyétől kinevezett igazgatója volt. Mint író, eleinte Kazinczy köréhez és irányához tartozott, híve volt a nyelvújításnak s ő is főleg az irodalom föllendülésétől várta a nemzet ujjá születését. Fáradhatatlan munkásságával minden téren ott találjuk, ahol e tekintetben valamit tenni lehetett és kellett. Tevékenységénél csak ambiciója volt nagyobb, mely miatt pártfogójával és vezérével, Kazinczyval és híveivel nem egyszer összeütközésbe is került s végül teljesen meghasonlott (akadémia-titkárság, Conservations lexicon-per). A nyelvészet terén az ortologusokhoz csapott át. Költeményei, értekezései részint önállóan, részint korának nevezetesebb lapjaiban és folyóirataiban jelentek meg. 1814. indította meg az Erdélyi Muzeum c. folyóiratot, melynek 10 kötetében legtöbb dolgozata (értekezések, fordítások) neki magának van. — Önállóan megjelent művei közül nevezetesebbek : Planum egy tökéletes magyar bibliográfia és szókönyv iránt (Pest 1814); Döbrentey Gábor külföldi színjátékai (Bécs, 1821—22, 2 kötet) ; Gharaktert festő s elmés, mulatságos anekdoták (Pest 1827) ; Yorick és Eliza levelei, angolból (u. o. 1828) ; Pali és Minka olvasni tanúd. Betűik ismeretére és olvasására tanító abcés könyv 38 képpel (u. ott 1829); A kis Gyula Döbrentey