A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)

D - Döröcske - Dörögd - Dörögdi - Dörpfeld - Dörtleme - Dörzsfék - Dörzsölő kerekek - Dörzsölö próba - Dörzssaru

T­öröcske — 483 — ,­e azután mint ezredes a vesztfáliai királyság szolgálatába lépett. Kezdettől fogva összeesküvést­­tervezett királya, Jérôme ellen, a fölkelés azon­ban, mely 1809 ápr. 22. kitört, csúfos véget ért. Porhadát a franciák ugyanis Kassel mellett megverték. Ő maga Csehországba menekült s a braunschweigi herceg által toborzott önkéntes­­csapatba lépett. 1812. Wittgenstein alatt szolgált az orosz hadseregben, megverte 1813. a Morand­féle hadosztályt Lüneburg mellett s 1814. részt vett Thionville ostromában. 1815. hannover­i tá­bornok lett s mint ilyen harcolt Quatrebras és Waterloo mellett. 1842. pétervári követté nevez­ték ki. TH. GY. Döröcske, kisközség Somogy vmegye igali j.-ban, (1891) 1182 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Dörögd, község 1. Talián-Dörögd. Dörögdi Miklós. A zalavmegyei D. nemes csa­lád ivadéka, veszprémi kanonok. 1317-ben eszter­gomi kanonok és Bolognában az ultramontánok vagyis nem olasz tanulók testületének igazgatója. 1319. Tamás érsek kancellárja. 1320 szept. 27-től pozsonyi prépost. 1329. az esztergomi káptalan őt választotta meg érseknek, de midőn a pápa meg­erősítését megnyerendő, Avignonba indult, Kon­stancban a Montforti grófok fogságába esett s csak nagy nehezen tudott megszabadulni. Időközben­­ Károly király tudtára adta a pápának, hogy ő Telegdy Csanádot óhajtja esztergomi érseknek, s a pápa rábeszélte D. M.-t, hogy jogáról mondjon le. Le is mondott, s kárpótlásul megkapta az egri püspökséget 1330 okt. 1. Egri püspök volt 1360-ig. 1336.I. Károly követe volt János cseh királyhoz. Mint bolognai igazgató leírta az egyetem akkor alkotott rendszabályait, s ez a pozsonyi káptalan könyvtárában mai napig fenmaradván, az ilynemű rendszabályok legrégibb emléke. V. ö. Uj Magy. Sion. 1881. 121—127. Pór, Nagy Lajos. 21. KAK. Dörpfeld, 1. Frigyes Vilmos, német pedagógiai iró, szül. Selscheidban 1824. Jelenleg Ronsdorfban <Barmen mellett) él. 1844—48. tanító volt a Záhn­féle intézetben, 1848—49. a Ronsdorf melletti faeidti iskolában 1849—79. főtanító a Barmen mel­ietti Wupperfeldben. Pedagógiai irataiban, vala­mint az általa 1857 óta kiadott Evang. Schulblat­ban a Herbart-féle pedagógiai rendszert kultiválta pozitív keresztény szellemben, egyúttal azonban függetleníteni törekedett az iskolát az egyháztól. Munkái ; Die freie Schulgemeinde auf dem Boden der freien Kirche im freien Staate (Gütersloh 1863) ; Die drei Grundgebrechen d. hergebrachten Schul Verfassungen (Elberf. 1869) ; Beitrag zur Leidensgeschichte der Volksschule (Barmen 1883), Grundlinien einer Theorie des Lehrplans (Güters­loh 1873) ; Enchiridion der biblischen Geschichte u. o. 1888) ; Beiträge zur pedagogischen Psycho­logie (u. o.) stb. 2. D. Vilmos, német régész, az előbbinek fia. Szül. Barmenben 1853 dec. 26. Előbb építésznek készült, aztán Adler-rel az Olimpiában rendezendő ásatásokat bízták reá (1877—81). Egy évvel ké­sőbb az athéni német archeologus intézeten ta­nársegéd lett és e minőségben nemcsak Olim­piában, hanem Trója romjain is kutatott; egy ideig Schliemann oldalán működött, kit Olimpiá­ról, Mikene-, és Tírinsz­ről irt nagy munkáinak megírásában is segített. Jelenleg az athéni német archeológiai intézet igazgatója. 1893 jul. a német kormány költségén uj ásatásokhoz fogott Hiszar­lik romjain. M. L. Dördleme, 1. Csetvrtina. Dörzsfék, I. Fék. Dörzsölő kerekek (Funkciós kerék), körmoz­gású tengelyek mozgását közvetítő korongok vagy kerekek, melyek egyik tengely mozgását közvet­len érintkezésből származó súrlódás segítségével, a másik vele párhuzamosan, vagy hozzá bizonyos szög alatt hajló tengelyre átviszik. A D. alakja az általuk mozgatott tengelyek egymáshoz való fekvésétől függ. Párhuzamosan fekvő tengelyek­hez hengeralakra esztergályozott kerekeket alkal­maznak, melyek öntött vasból készülnek, némely­kor pedig az egyiknek kerületét a súrlódás növe­lése végett bőrrel, fával vagy papirossal burkol­ják. Mivel a mozgás átviteléhez szükséges súrló­dási ellenállás létrehozására a kereket erősen kell tengelyeiknél fogva egymáshoz szorítani, az ilyen egyszerű hengeres kerekek nagy munkavesztes­séggel dolgoznak s munka közben gyorsan kopnak. Ezért, hogy az az erő, mely a kerekeket egymás­hoz szorítja kisebb legyen, a kerekek kerületét az egyiken ékalakuan bemélyítik, a másikon pedig e mélyedésbe beleillő gyűrűt készítenek, me­lyek aztán egymáshoz kapaszkodva sokkal kisebb tengely nyomai mellett képesek az erőt egyik ke­rékről a másikra átvinni. Nagyobb erő átviteléhez a kerekek koszorúit 2—3, sőt több ilyen hornyo­lattal látják el. Egymást bizonyos szög alatt met­sző tengelyekhez a D. koszorúját kúpalakura ké­szítik. Oda pedig, hol a forgásszámot változtatni kell, az egyik tengelyre sik korongot ékelnek, a másikon pedig kisebb átmérőjű hengeres kereket, mely kerületével az előbbinek lapjához nyomódik. A kisebb kereket tengelyére eltolhatóan kap­csolják s midőn forgásának növekedni kell, a ko­rong középpontjából megfelelően távolabbra állít­ják. L. Bach : Die Maschinen-Elemente című mű­vében (Stuttgart 1891—1892). A hornyolt dörzs­kerekeknek megvan ugyan az az előnyük a sima kerekek felett, hogy ca 1: 0.35 arányban kisebb tengelynyomással képesek az erőt átvinni, de másrészt bajuk az, hogy az egymásba nyúló ka­rimák csak egyetlen egy kerületben érintik csú­szás nélkül egymást, a többi körökben pedig többé­kevésbé csúsznak egymáson, és e csúszás annál erősebb, minél távolabb vannak az érintkező körök azoktól, melyek csúszás nélkül dolgoznak. JALS. Dörzsölő próba (pénzv.). Az arany, ezüst és réz ötvözeteiben az arany és ezüst mennyiséget a leggyorsabban dörzsölő próbával lehet megha­tározni, ha nem szükséges különös pontosság ; e végre a próbát fekete kovapalára dörzsölik, vala­mint az ismert tartalmú kémletüket is , amelyik kémlőtűnek a nyomával egyenlő szinü a próba nyoma, annak a tartalmával is egyenlő a próba. L. Arany-kémletük. PÉCH. Dörzssaru, helyesen kerékkötő v. féksaru, sze­kereknél és gépeknél is, p. keretfürészeknél elő­forduló fa- vagy vaslap, sarualakban, szekérnél kötéllel vagy lánccal a kocsioldalhoz kötve hasz­nálják a hátsó kerék talpa alatt, midőn hegyről 31* Dörzssaru

Next