A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
D - Dunsinane - Duns Scotus - Dunastable - Dunstan - Dun-sur-Auron - Dunyov
és rajziskola, nyilvános könyvtár, régiség-, kép-és természetrajzi gyűjtemény, mezőgazdasági egyesület és a flamand nyelv tanulmányozására alakult társulat. D. a VII. században Saint-Eloi által épített templom körül keletkezett, de csak a IX. é. X. sz.-ban kapta a mai nevét. III. Balduin, Flandria grófja által megerősíttetvén, a középkorban tengerészeinek ügyessége és merészsége által tett szert hírnévre. A franciák 1299., 1558., 1583., 1648. és 1658. foglalták el, de mindannyiszor kénytelenek voltak az angoloknak, illetőleg a spanyoloknak azt visszaadni. Végre 1662. XIV. Lajos megvette I. Károly angol királytól 5 millió livreért és Vauban által keményen megerősíttette. Az utrechti béke értelmében a franciák maguk kényszerültek az erődítményeket lerombolni és ezek újra építésére csak 1783. a versaillesi békében kaptak engedélyt. Az 1793. York herceg fölött kivívott diadal emlékére 1893. szept. 10-én szobrot állítottak fel D.-ben. V. O. Derode, Hist. de D. (1852) ; Almanach de D. (1877) ; Le port de D. (1878); Dunsmane (ejtsd: donászinnen), domb Perth skót grófságban 15 km.-nyire Perthtől. 330 m. magas csúcsán Macbeths-Castle romjai láthatók. Itt vesztett Macbeth ( 1056) csatát, trónt és életet. Duns Scotus János, hires skolasztikus filozófus, kit éleselműsége miatt Doctor subtilisnak neveztek, szül. Dunstonban, Northumberlandban (mások szerint Dunban, Izlandban), 1274., meghalt Kölnben 1308. A ferenciek közé lépett s Oxfordban tanult, ahol csakhamar annyira kitűnt, hogy midőn tanára Párisba ment, ő helyettesítette a filozófia tanításában. 1307. reo. doktorrá avattatott Párisban, hol még ugyanaz évben tanítani kezdett. Néhány hónappal később Kölnbe ment, ahol nemsokára meghalt. Külön iskolának, melyet az ő nevéről Scotismusnak neveztek, s mely ellentétben állott a Thomismussal, Aquinói Tamás filozófiájával, Jön alapítója. A scotizmus ereje inkább a kritika, mint a pozitív alkotás ; e kritika azonban nem lépi túl a skolasztika körét. Scotus is a filozófiát a teológia szolgájává teszi; szilárdan ragaszkodik a dogmákhoz, de szkeptikus a dogmák filozófiai bizonyítékai iránt. Jól mondották, hogy viszonya Aquinói Tamáshoz némileg hasonlít Kantnak Leibnitzhez való viszonyához. Scotus és Kant kritikai elmék, a teológiai tételek bizonyítékait lerontják, magukat a tételeket azonban elismerik. Mindkettő abban is egyezik, hogy ama tételeket, melyeknek bizonyításához az elméleti tudás gyöngének bizonyul, az erkölcsi akaratra alapítják, melynek elsőséget tulajdonítanak az elméleti ész fölött. Nagy a különbség is. Mert Scotusra nézve a legfőbb tekintély a katolikus egyház, Kantra nézve pedig a lelkiismeret szava. A teológia ezek után Scotusnak nem annyira tudomány, mint gyakorlati jellegű megismerés. Körét nagyon megszorítja és nemcsak a háromságot s az inkarnációt s a többi keresztény dogmákat, hanem a világnak semmiből való teremtését s az emberi lélek halhatatlanságát is azokhoz a dogmákhoz számítja, melyeket az ész nem bizonyíthat, hanem csak mint cáfolhatatlanokat és valószínűeket is feltüntethet, míg az isteni kinyilatkoztatás teszi őket bizonyosokká. A nominalizmus és realizmus harcában az utóbbinak fogja pártját. Az egyetemes a dolgok előtt van, mint forma isten elméjében, a dolgokban, mint lényegük (quidditas), a dolgok után mint elménk által elvont fogalom. De a részletekben függetlenebb Aristoteléstől, mint Tamás , sok platonikus és újplatonikus eszme hatott gondolkodásába, főleg Avicebron (1. o.) «Életforrása» c. műve révén. Máskép is meghatározza az egyetemesnek az egyénihez való viszonyát. Az egyetemeshez hozzá kell járulnia az egyéninek, vagy a skolasztikusok nyelvén a quidditashoz a haecceitasnak. Pontosabbak Scotus lélektani és etikai tételei, melyek közt a legfőbb : az akarat előbbre való az értelemnél. Tamás szerint isten a jót parancsolja, mert jó; Scotus szerint a jó azért jó, mert isten parancsolja. Elkeseredett harc tört ki a Scotisták és Thomisták közt, mely főleg az immaculata conceptio (Scotus ennek a védője) körül vált legerősebbé. A tanítványok közül megemlítendők John de Bassolis Antonius Andrei© (doctor ordinatissimus), Pranciscus de Mayronis (doctor illuminatus, vagy magister abstractionum) és a doctor planus et perspicuus Walter Burleigh. Összes műveinek kiadása, mely azonban mégsem teljes, megjelent 1639. Leidában 12 kötetben, kiadója Lucas Wadding, aki D. életrajzát is hozzácsatolta. Régibb művek a Scosmusról : Johannes de Rada, Controversiae teologicae inter S. Thomam et Scotum etc. Venet, 1599. és Colon 1620. V. ö. az ujabbak közt Erdmann, Grundriss d. Gesch. der Phil. ; Prantl, Gesch. der Logik III. ; Morus, l'Histoire de la philosophie scolastique (Lyon 1882) . Werner, Johannes D. (Bécs 1880). Α. Β. Dunstable (ejted: dömsztebi), város Bedford ang. grófságban, 30 km.-nyire Bedfordtól, vasút mellett, (181)D 4513 lak., szalmakalap és kosárfonással, csipkekészítéssel. Cramner érsek a D.-i templomban hirdette ki a VIII. Henrik és aragóniai Katalin elválására vonatkozó határozatot. Dunstan (ejtsd: dönszt'n) szent, szül. a X. század elején, megh. 988 máj. 19. Előbb szerzetes és a híres Glastonbury apátság apátja, később több angol-szász királynak tanácsadója, worchesteri, londoni és végre kanterburyi érsek. Az egyházi téren a szerzetes életnek terjesztése, a papi nőtlenség helyreállítása, szigorú aszkétikus élet, a szentírás példányainak megjavítása, a tudományok felvirágoztatása által stb. szerzett érdemeket. Befolyását az uralkodókra, a gonosztevők kiirtására, új igazságos törvénykönyv szerkesztésére, a dán háborúk által megviselt országnak megerősítésére használta föl. ζ—κ, Dun-sur-Auron (ejted: dön sztiroros), v. Dun-le-Roi, város Cher francia départementban, az Auron partján, vasút mellett, (181) 4123 lak., vasércbányával, vasolvasztással, gazdasági gépgyártással , szép gót templommal. Azon régi erősség romjai máig is láthatók, amelynek ablakából Richemont connetable 1426. Giacot, VII. Károly kegyencét az Auronba dobatta. Dunyov István, honvédezredes, szül. Vingán Temesvá. 1815., meghalt Olaszországban Pistojában 1889. Mint ügyvéd lépett be 1848. a honvédek közé, eleinte hadbíró volt, később Gál László segédtisztje kapitányi ranggal. Több csatában vett részt, a nagykátaiban megsebesült. Dunyov