A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)

D - Davioud - Davis - Davis

Davioud — 70 — sa correspondance (1875) ; Los arts décoratifs de l'Espagne (1879) ; Recherches sur l'orfèvrerie en Espagne (1880) ; Les origines de la porcelaine en Europe (1883). Davioud (ejtsd: davjú) Gábor­ János Antal, fran­cia építész, szül. Parisban 1823 okt. 30., megh. u. o. 1881 ápr. 6. Rómában a második nagy dijat nyerte. Első nagyobb munkája az etampesi szín­ház volt (1850). Több építészeti hivatalt viselt 1859, végezte be a Champs Elisées panorámáját, 1860—62, a Place des Arts et Métiers munkála­tait. Később a Place de Châtelet-n is épített két színházat, melyek célszerű berendezésüknél fogva a modern színházak mintaképei. Ő építette a Tro­cadéro-palotát is a párisi világkiállítás számára Bourdaisval együtt. Davis (ejted: dévisz), több county az Egyesült­ Ál­lamokban és pedig Iowában (1175 km 2 tel., 16,4­68 lak., Bloomfield székh.), Kansasban (1440 km2 ter. 6994 lak., Junction­ City székh.), Texasban (3170 km2 ter. 8875 lak. Linden székh.). Davis, 1. András Jackson, az amerikai spiri­tisták feje, szül. Blooming Groveban (New-York államában) 1826 aug. 11., alig részesült nevelés­ben, 16 éves korában mint cipészinas Levingston alvajáró magnetizőr befolyása alá került s az ő vezetése mellett rendkívül meglepő előadásokat tartott. Levingston most szövetkezett l­.-szal, ki mint orvos lépett föl s extatikus állapotában be­tegeket gyógyított. 1844. 16 órai álomba merült, mely alatt állítása szerint természetfölötti valók­kal érintkezett és töltik, utasításokat vett. 1845. Fishbough nevű lelkésznek, kit szolgálatába vett, mondta tollba első spiritista munkáját ily cím alatt : The principles of nature, her divine revela­tions and a voice to mankind (New-York, 2 köt., 1827, 30. kiadás 1869.), mely rendkívül zavaros volta mellett jelét adja D. jeles szellemi tehetsé­gének. A mű befejezése után nem működött többé mint «medium», hanem komoly tanulmányokat tett és számos híveket toborzott rendszerének, melynek a következő művekben adott kifejezést : The great harmonia (6 köt. 1850—60) ; The apro­aching crisis (1852) ; The present age (1853) ; The inner life (1864) ; Arabuls (1867) ; A stellar key (1857) és másokban. 1863. New­ Yorkban líceumot alapított a gyermekek haladása számára és a vasárnapi iskolákról való nézetét egy Handbook­ban (6. kiad. 1868) fejtegette. Önéletleirását Magic staff cím alatt tette közzé. W. O. Gottschall, Die mystisch-socialen Gemeinden der Gegenwart (Un­sere Zeit 1869). 2. D. Gusztáv, bécsi katonai iró, szül. 1840., a katonaságnál felvitte a kapitányságig ; jelenleg a Reichswehr c. katonai lapot szerkeszti, mely gyak­ran és nem a legbarátságosabb módon emlékszik meg hazánk közjogi állásáról. Ujabban mint szin­műiró is próbált szerencsét s legújabb darabját : Das Heiratsnest 1893. a burgszi η házban is sikerrel adták. M. L. 3. D. János, angol hajós, szül. Sandridgeben 1550 körül, megh. 1605. 1585. két hajóval indult el Dartmouthból az északnyugati átjárás fölkere­sésére. Jul. 20. fölfedezte Grönlandot, azután a róla elnevezett szorosba (1. Davis-szoros) hatolt az É. sz. 64°-ig és sikertelen kísérletei után vissza­tért Dartmouthba. A következő évben sem ment többre, de kezdte sejteni, hogy Amerika északi vége csupa sziget. Harmadik utazása alkalmával (1557) a 73°-ig nyomult elő és a Cumberland-szi­geteket fedezte föl. 1591. Cavendisht kísérte a Csendes-óceánba és miután külön folytatta az uta­zást, 1592. a Falkland-szigeteket fedezte föl. Az­után többször járt Kelet-Indiában és Malakka part­ján a japániak ellen küzdve esett el. The world's hydrographical description c. műve Hakluytnak The principal navigations (London 1600, 3 köt.) gyűjteményében jelent meg. Kelet-indiai utazásá­nak leírása Harris : Collection of voyages c. gyűj­teményében. 4. I­. János Francis, baronet, angol diplomata és orientálisa, szül. Portland-Placeban 1795., megh. Londonban 1890 nov. 13. 1816. lord Amherst kö­vetségénél Pekingben volt attaché, 1838. Napier lord mellett segédkezett. 1834 —48. a britt keresk. főfelügyelője volt Khinában és a hongkongi gyar­mat kormányzója. 1845. baronetté tették. Számos érdekes dolgozatot irt Khináról és több jeles fordí­tással gazdagítá az irodalmat. A munkák közül felemlítjük a következőket : Chinese novels tran­slated from the Originals (Lond, 1822) ; Hien wun sho : Chinese moral m­axims with a free and ver­bal translation (1823); She fortunate union, a ro­mance (1829); The Chinese: a description of the empire of China and its inhabitants (1836) ; Skeet­ches of China (1845) ; China during the war and since the peace (1852) ; Chinese miscellanies (1865) ; Poeseos Sínicae commentarii : the poetry of the Chinese (1870) ; Chinese miscellanies (1865). 5. 1­. Jeff­er­sem, Északamerika szövetséges déli államainak elnöke, szül. Kentuckyban 1808 jun. 3., megh. 1889 dec. 6. Atyja ültetvényes volt s D. eleinte a mezei gazdaság körül segédkezett. Tizenhat éves korában azonban a westpointi ka­tonai akadémiába lépett, melyet négy év múlva, mint hadapród hagyott el. Miután az indus tör­zsek elleni harcokban kitünteté magát, ismét visz­szatért a gazdálkodáshoz. 1844 óta azonban részt vett a politikai élet küzdelmeiben s a választások alkalmával jeles szónoklataival annyira kitűnt, hogy a következő évben a kongresszus tagjává választották, melyben a demokrata párthoz csat­lakozott. 1846. a Mexikó elleni háború kitörése­kor a kongresszusból kilépett s az önkéntes ka­rabélyosok élére állva, a harctéren több ízben ügyes s merész vezérnek bizonyult. Misszisszippi állam pénzügyei körül kifejtett működése ellen­ben dicstelenül végződött, mert csalárd és adós­ságokkal terhelt bankok segítségével oly köte­lezvényeket bocsátott ki, melyeket az állam az­után nem bírt beváltani. 1848-ban Missziszippi államban a szövetség-tanács tagjává választották és ez állásában védelmezte a rabszolga-intézményt, különösen nagy súlyt fektetve arra, hogy a szö­vetséges állam hatalmát az egyes államokéval szemben korlátozza. 1851. kilépett a szenátusból s tevékeny részt vett ama választási küzdelmek­ben, melyek folytán Pierce jutott az elnöki székbe, ki őt 1853. hadügyi titkárrá nevezte ki. A gyenge elnök kabinetjének ő volt legjelentékenyebb tagja, nemcsak, hogy teljhatalommal uralkodott, hanem a kabinet többi tagjainak is az ő akarata szerint Davis

Next