A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
D - Davis-szoros - Davitt - Davos - Davout
Davis-szoros — 71 — kellett kormányozniok. A rabszolgákkal kereskedő államok érdekében nagy eredménynyel működött, úgy mutatván be magát, mint a rabszolgakereskedés eltörlésére törekvő párt eltökélt ellenségét. Buchanan elnökké választása után D. kilépett a minisztériumból s ismét elfoglalta helyét a Misszisszippi állam szenátusában. 1861., midőn ezaz állam is kilépett az Unióból, D. otthagyta aszenátust s birtokára vonult. Rövid idő múlva ,azonban az elszakadt államok kongresszusa Montgomeryben a déli szövetség elnökévé választotta hat évre, mely állásában nagy óvatosságot éserélyt fejtett ki, szóval a déli államok felkelésének lelke és feje volt. Richmond eleste után, mely a déli államok küzdelmeinek véget vetett, menekülnie kellett, főkép azért, mert azzal vádolták, hogy a Lincoln elleni merényletben része volt. Lovas üldözői azonban Irwinsville mellett néhány kísérőjével együtt elfogták s szigorú fogságra vetették, melyből csak 1868-ban szabadult ki. Ez időtől kezdve egy biztosítótársaság igazgatója volt Memphisben. A maga igazolására írta : The rise and fall of confederate govermnent c. könyvet, mely 2 kötetben 1881. jelent meg (New York). L. továbbá Alfriend művét: The life of Jefferson D. (Cincinnati 1868) és Pollard munkáját The lifeof J. D. (Philadelphia 1869). v. s. 6. 1). Náthán, angol utazó és régész, született 1812., megh. 1882. Az arab és héber régiségeket tanulmányozta. Egy ideig a Hebrew Christian Magazine kiadója volt. Miután már többször járt É.-Afrikában, 1856. a kormány támogatásával Karthágó romjait kutatta át. Művei : Carthage and her remains (1861); Ruined cities within Numidian and Carthagian territories (1862) ; Tunis (1841) ; A voice form North and South Africa (1844); Evenings in my tent, or wanderings in Balad Eljareed, Arabie reading lessons (1855); Davis-szoros v. Davis útja, a Baffin-öblöt az Atlanti-óceánnal összekötő tengerszoros, Kanada puszta, jéggel takart szigetei és Grönland közt. Hossza : 1900 km., legnagyobb szélessége : 900, a legkisebb 800 km. Rajta keresztül hatalmas sarki áramlat folyik D. felé. A szoros John Davis angol hajósnak örökíti meg nevét, aki 1585. fedezte föl. L. Davis J. —zik. Davitt (ejtsd: dévit) Mihály, fr agitátor, szül. Straideben (Mayo grófság) 1845. Négy éves volt, midőn szüleit kibérelt birrtokukból elűzték s egy lancashirei gyárban a gép jobb karját összezúzta. Később egy ír összeesküvésben való részességért ,15 évi fegyházra ítélték, de ebből hét évet kitöltvén, kegyelmet kapott. Aztán hosszabb ideig Amerikában élt, honnan 1877. szülőföldjére hazatérvén, az ir «ligát» alapította, de izgatásai miatt megint hosszabb fogságra ítélték. Honnan többször választották meg képviselővé, de helyét a parlamentben nem foglalhatta el, mert nem akartak szokásos esküt letenni. 1890 okt. óta a Labour World c. hírlapot adja ki. 1892. újra megválasztották képviselőnek. L. GY. Davos. 1. 2000—3000 méter magas hegyektől körülfogott egyenletes klimáju völgy Graubünden svájci kantonban, a mely a St. Wolfgang-nyeregtöl (1627 m.) az Albula völgyéig nyúlik és amelyen a D. v. Landwasser foly végig. — 2. D.-am-Platz v. Landt-Johann-am-Platz, a D. völgynek jelenlegi és a Zelmgericht-Bundnak egykori főhelye, a D. és vasút mellett, 1557 m. magasban, (1888) 4781 lak., tekintélyes városházzal, számos, pompásan berendezett vendéglővel, ültetvényekkel. D., valamint a közelében, a kis D.-tónál fekvő D.-Dörfli éghajlatuk egyenletességénél fogva (évi középhőmérsék : -1-2-30, téli középh. —61°, nyári 10'6°) nagyon keresett nyaralóvá, illetőleg mellbetegeknek téli tartózkodó helyévé lett. V. ö. : Müller, D. als Sommer- u. Winterkurort. Peters és Hauri, D. (Lipcse 1892) Hauri, Die Landquart-D.-Bahn (1890).ZIK. Davoût (Davoust, ejtsd: davu), 1. Lajos Miklós, Auerstädt és Eggmühl hercege, francia marsall, szül. Arnouxban (Yonne) 1770 máj. 10., meghalt 1823 jun. 1. Tekintélyes nemesi családból származott s Bonapartéval együtt a briennei katonaintézetben tanult. 1787. egy lovasezrednél hadnagy lett. A forradalmat lelkesedéssel üdvözölte s 1791. egy önkéntes zászlóalj parancsnoka lett. Jemappes és Neerwinden mellett hősiesen harcolt a szövetségesek ellen s midőn fővezére, Dumouriez, hűtlenül megszökött, erélyes és hazafias proklamációban kitartásra és hűségre hivta fel katonáit. 1793 jul. tábornok lett, állását azonban nemsokára otthagyta, mert a törvény a nemeseket a hadseregből kizárta. Thermidor 9. után azonban visszanyerte rangját, mire 1795-ben Pichegru alatt harcolt a rajnai hadseregben. Mannheimnál fogságba került, de kiváltották, és ekkor Moreau alatt a rajnai átkelésnél tűnt ki (1796 ápr. 20.). Azután Olaszországban küzdött Bonaparte alatt, akivel az egyiptomi hadjáratban is részt vett. Ez expedíció folyamában teljesen megnyerte Bonaparte bizalmát, úgy hogy Egyiptomból való visszatérte után rohamosan emelkedett. 1800. az olasz hadsereg lovasságának főparancsnoka s Napoleon trónraléptekor Franciaország marsallja és a császári gárdák parancsnoka lett. Az austerlitzi csatában (1805) a jobb szárnyat vezette. 1806. a porosz derékhadat verte meg Auerstädt mellett és jutalmul az Auerstädt hercegi címet kapta. Részt vett még az eylaui, heilsbergi és friedlandi csatákban, mire Napóleon a varsói nagyhercegség főkormányzójává nevezte ki. Az 1809-iki osztrák hadjáratban fényes győzelmet aratott Eggmühl mellett (ápr. 22.), a wagrami csatát pedig, melyben a jobb szárnyat vezérelte, az ellenségnek ügyes megkerülésével döntötte el. A békekötés után Napóleon Eggmühl hercegévé, 1811. pedig az alsó Elba-département főkormányzójává tette. Az orosz hadjáratban, mint az első hadtest fővezére, Mohilev (júl. 23.) és Vitebszk (júl. 27.) mellett tűnt ki. A szerencsétlen visszavonulás után Szászországban szervezte ujjá csapatait s az alsó Elba felé vette útját. 1813 máj. 31. megszállotta a Tettenborn orosz tábornokhoz átpártolt, de ettől cserben hagyott Hamburg városát, melylyel elpártolása miatt rendkívüli szigorral bánt el. 48 millió frank hadi sarcot hajtott be avároson ; nov. 5. lefoglalta a bankot, melyben 7/5 millió márka volt s az év végéig több mint húsz ezer embert kergetett ki a városból, többeket főbelövetett és több száz házat fölgyujtatott. Bár szigorúnak nevezhető ez az eljárás, de a háborujog Davont