A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
E, É - Elbert - Elbeszélés - Elbeszélő költészet - Elbeteinitz - Elbeuf - Elbing
Elbert vőiparának köszönheti, amely a kontinensen ritkítja párját. Legjelentékenyebb a pamut-, gyapjúés selyemszövés, a gombkötés, a kartonnyomás, a sörfőzés, a kelmefestés, bútorkelmekészítés és a kátrányfestékek előállítása, továbbá a vasöntés, gép-, papír-, tapéta-, hordógyártás, tégla- és mészégetés. A kereskedés a várost környékező siri vasúti hálózaton igen élénk ; 1890. az áruforgalom 839,028 t. volt. A forgalom tárgyai a város ipartermékein kivül a különböző nyerstermékek, amelyek az ipart táplálják. A régi város szűk és szabálytalan utcákból áll ; az újabb részekben, különösen a Nützenberg lejtőin sok a szép nyaraló. Mivel E. nagyobb jelentőségre csak az újabb időkben tett szert, történelmi emlékű épületei hiányzanak ; a modern épületek közül kiválóbbak a városháza, a törvényszéki épületelőcsarnokát Baur düsseldorfi festőnek az «utolsó Ítélet» festménye díszíti), a vasúti igazgatóság háza, a városi színház és a különböző iskolák. A Brausenwerth-téren I. Vilmos, a Neumarkton pedig Frigyes császárnak lovas szobra látható ; mindkettőt Eberlein mintázta. Jótékonysági intézetei mintaszerűek ; van árvaháza, őrültek, szegények és több rendbeli kórháza. A városnak halmos, fákkal beültetett, kies környéke van ; a legszebb helyek az állatkert, tájképi szempontból Németországban egyike a legszebbeknek ; a Hardt, Diemelnek, az ültetvények alapítójának szobrával; a Königshöhe, a Kiesberg stb. A XII. században E. helyén egy erősség állott, amely a kölni érsekeknek volt hűbére és azután Berg hercegeinek tulajdonába ment át. Az erősség körül keletkezett telep 1610. kapott városi jogokat. A szárazföldi zár virágoztatta föl iparát. 1815. Berggel együtt Poroszországhoz került. , —ZSK. Elbert, county Georgia É.-amerikai államban, 1570 km.2 területtel, 12,500 lak. Elberton székhelylyel. Elbeszélés, általában valamely való vagy költött történetnek lefolyása szerint és körülményeivel együtt való nyelvbeli előadása, mely a leírástól abban külömbözik, hogy nem szorítkozik a külső ténylegesség ábrázolására, hanem az események oki kapcsolatát tünteti fel. Mint irodalmi forma, az E. az események előadásának drámai formájától abban különbözik, hogy tárgyáról csak értesít a költő, azt mint elmúlt történetet közli velünk. Körébe tartozik a történetírás, az élet- és jellemrajzok, a regény, novella, mese, adoma, ballada, stb., s legfőbb célja az előadott történet világos, élénk, és a belső összefüggést érzékeltető ábrázolása. Szoros értelemben E.-nek egy szépirodalmi műfajt nevezünk, mely legközelebbi rokonságban a regénynyel áll. Az emberi élet költői ábrázolása az E. is egyes személyek sorsában, élettörténetük egy jellemző szakaszában, mely az olvasó érdeklődését sajátszerűségével köti le ; stílusa is ugyanaz, mi a regényé. A regénytől azonban az különbözteti meg, hogy csak egy bonyodalma van, hőse élettörténetének nem hosszabb szakaszára, hanem csak egy eseményére terjed ki, kevesebb személyt szerepeltet, kevesebb reflexiót bíz meg, epizódokat nem vesz föl, s egyáltalán mind belső berendezése, mind külső terjedelme kisebb arányokban mozog. Egyszerű szerkezet, könnyű fejlesztés, természetes hang és piperetlen előadás legjobban megegyezik természetével. Az E. gyakran ölt verses formát is, ez az u. n. költői elbeszélés, mely leginkább abban különbözik a prózaitól, hogy több lírai elemet fölvehet (az ily lírai elbeszéléseket nagyon kedveli a modern költészet: Lord Byron, Moore, Puskin stb. után) s a nyelv benne költőibb, mint a prózai E.-ben. A költő E. neve alá foglalják különben az eposz és a ballada közé eső öszszes vegyes epikai műveket (Toldi, Katalin, Szent László füve, A fülemile stb. Aranytól, Kisfaludy Sándor Regéi, és sok más). Sokan megkülönböztetik az E.-t a novellától vagy beszélytől, azonban a kettő közt alig állítható fél pontos határvonal ; mindössze azt lehet mondani, hogy az E. tágabb körű fogalom, s magában foglalja a szabadabb és szétterjedőbb szerkezetű E.-eket is, míg novellának csak a művészibb szerkezetű befejezettebb meséjű és általán drámaibb cselekvésű E.-eket szokták nevezni. Tárgya szerint lehet az E. történelmi, társadalmi, fantasztikus; hangulatára nézve pedig komoly és víg, humoros és szatirikus. Történelmileg az E. együtt fejlődött a regénynyel. Kiválóbb elbeszélőink : Kármán József, Kisfaludy Károly, Gaal József, Kovács Pál, Kuthy Lajos, Frankenburg Adolf, Jósika, Jókai, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál, Vadnai, Vértesi Arnold, Vas Gereben, P. Szathmáry K., Abonyi Lajos, Baksay Sándor, Mikszáth, Beöthy Zsolt, Tolnai L., Justh Zsigmond, Herczeg Ferenc, Murai Károly stb. — L. még Novella, Regéni, Széppróza, N. L. Elbeszélő költészet, 1. Epika és Epikai költészet. Elbeteinitz (csehül : Tynice Labská), város Kolin csehországi kerületi kapitányságban, az Elba jobb partján egy magaslaton, vasút mellett, (1890) 2790 lak., gép-, lakk- és bőrgyártással. Elbeuf, (ejtsd: elböff), város Seine-Inférieure francia départementban, Rouentól 21 km.-nyire, a Szajna közelében, amelyen itt két vasúti híd vezet át, Normandia egyik legiparosabb helye, (1891) 21,404 lak., igen jelentékeny gyapjuszövőkkel, fonókkal és festőkkel, showl és különböző divatcikkek készítésével, kémiai iparral, természetrajzi múzeummal; az évenként előállított iparcikkek értéke felülmúlja a 90 millió frankot. St.Jitienne és Saint-Jean (a XV. és XVI. századból) templomaiban szép üvegfestmények láthatók. Ez a középkor végén marquisat volt a Harcourt és de Rieux családok birtokában. 1581. a Lorraine család számára hercegséggé emelték. Iparának felvirágzása körülbelül egy század előtt kezdődött. Elbing, 1. folyó Danzig porosz kerületben , a Drausen-tóból folyik ki, 18 km. hosszú és E. alatt a Frisches Haffba torkollik. Kisebb tengeri hajók E. városáig mennek föl rajta. 2. E. (lengyelül : Elblong), város és az ugyanily nevü járás székhelye Danzig porosz kerületben az E. partján, 8 km.-nyire a torkolatától, vasút mellett, (1896) 41,576 lak., nagy gépgyárakkal, amelyekben lokomotivokat, vasúti kocsikat, gőz-és gazdasági gépeket, torpedó- és egyéb hajókat, különböző gép felszereléseket stb. készítenek, továbbá len- és vászonszövéssel, gőz- és fűrészmalmokkal, bőr-, szesz-, dohánygyártással, élénk ga- — 834 — Elbing