A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)

E, É - Elbert - Elbeszélés - Elbeszélő költészet - Elbeteinitz - Elbeuf - Elbing

Elbert vőiparának köszönheti, amely a kontinensen rit­kítja párját. Legjelentékenyebb a pamut-, gyapjú­és selyemszövés, a gombkötés, a kartonnyomás, a sörfőzés, a kelmefestés, bútorkelmekészítés és a kátrányfestékek előállítása, továbbá a vasöntés, gép-, papír-, tapéta-, hordógyártás, tégla- és mész­égetés. A kereskedés a várost környékező si­r­i vasúti hálózaton igen élénk ; 1890. az áruforgalom 839,028 t. volt. A forgalom tárgyai a város ipar­termékein kivül a különböző nyerstermékek, ame­lyek az ipart táplálják. A régi város szűk és sza­bálytalan utcákból áll ; az újabb részekben, külö­nösen a Nützenberg lejtőin sok a szép nyaraló. Mi­vel E. nagyobb jelentőségre csak az újabb időkben tett szert, történelmi emlékű épületei hiányzanak ; a modern épületek közül kiválóbbak a városháza, a törvényszéki épület­­előcsarnokát Baur düssel­dorfi festőnek az «utolsó Ítélet» festménye díszíti), a vasúti igazgatóság háza, a városi színház és a különböző iskolák. A Brausenwerth-téren I. Vil­mos, a Neumarkton pedig Frigyes császárnak lo­vas szobra látható ; mindkettőt Eberlein mintázta. Jótékonysági intézetei mintaszerűek ; van árva­háza, őrültek­, szegények­ és több rendbeli kór­háza. A városnak halmos, fákkal beültetett, kies környéke van ; a legszebb helyek az állatkert, tájképi szempontból Németországban egyike a legszebbeknek ; a Hardt, Diemelnek, az ültetvé­nyek alapítójának szobrával; a Königshöhe, a Kiesberg stb. A XII. században E. helyén egy erős­ség állott, amely a kölni érsekeknek volt hű­bére és azután Berg hercegeinek tulajdonába ment át. Az erősség körül keletkezett telep 1610. kapott városi jogokat. A szárazföldi zár virágoztatta föl iparát. 1815. Berggel együtt Poroszországhoz került. , —ZSK. Elbert, county Georgia É.-amerikai államban, 1570 km.2 területtel, 12,500 lak. Elberton szék­helylyel. Elbeszélés, általában valamely való vagy köl­tött történetnek lefolyása szerint és körülményei­vel együtt való nyelvbeli előadása, mely a leírás­tól abban külömbözik, hogy nem szorítkozik a külső ténylegesség ábrázolására, hanem az ese­mények oki kapcsolatát tünteti fel. Mint irodalmi forma, az E. az események előadásának drámai formájától abban különbözik, hogy tárgyáról csak értesít a költő, azt mint elmúlt történetet közli ve­lünk. Körébe tartozik a történetírás, az élet- és jellemrajzok, a regény, novella, mese, adoma, bal­lada, stb., s legfőbb célja az előadott történet vilá­gos, élénk, és a belső összefüggést érzékeltető áb­rázolása. Szoros értelemben E.-nek egy szépirodalmi mű­fajt nevezünk, mely legközelebbi rokonságban a regénynyel áll. Az emberi élet költői ábrázolása az E. is egyes személyek sorsában, élettörténetük egy jellemző szakaszában, mely az olvasó érdeklő­dését sajátszerűségével köti le ; stílusa is ugyanaz, mi a regényé. A regénytől azonban az különböz­teti meg, hogy csak egy bonyodalma van, hőse élettörténetének nem hosszabb szakaszára, hanem csak egy eseményére terjed ki, kevesebb személyt szerepeltet, kevesebb reflexiót bíz meg, epizódo­kat nem vesz föl, s egyáltalán mind belső beren­dezése, mind külső terjedelme kisebb arányokban mozog. Egyszerű szerkezet, könnyű fejlesztés, természetes hang és piperetlen előadás legjobban megegyezik természetével. Az E. gyakran ölt verses formát is, ez az u. n. költői elbeszélés, mely leginkább abban különbözik a prózaitól, hogy több lírai elemet fölvehet (az ily lírai elbeszéléseket nagyon kedveli a modern költészet: Lord Byron, Moore, Puskin stb. után) s a nyelv benne költőibb, mint a prózai E.-ben. A költő E. neve alá foglal­ják különben az eposz és a ballada közé eső ösz­szes vegyes epikai műveket (Toldi, Katalin, Szent László füve, A fülemile stb. Aranytól, Kisfaludy Sándor Regéi, és sok más). Sokan megkülönböz­tetik az E.-t a novellától vagy beszélytől, azonban a kettő közt alig állít­h­ató fél pontos határvonal ; mindössze azt lehet mondani, hogy az E. tágabb körű fogalom, s magában foglalja a szabadabb és szét­terjedőbb szerkezetű E.-eket is, míg novellá­nak csak a művészibb szerkezetű befejezettebb meséjű és általán drámaibb cselekvésű E.-eket szokták nevezni. Tárgya szerint lehet az E. tör­ténelmi, társadalmi, fantasztikus; hangulatára nézve pedig komoly és víg, humoros és szatiri­kus. Történelmileg az E. együtt fejlődött a re­génynyel. Kiválóbb elbeszélőink : Kármán József, Kisfaludy Károly, Gaal József, Kovács Pál, Kuthy Lajos, Frankenburg Adolf, Jósika, Jókai, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál, Vadnai, Vértesi Arnold, Vas Gereben, P. Szathmáry K., Abonyi Lajos, Baksay Sándor, Mikszáth, Beöthy Zsolt, Tolnai L., Justh Zsigmond, Herczeg Ferenc, Murai Károly stb. — L. még Novella, Regéni­, Széppróza, N. L. Elbeszélő költészet, 1. Epika és Epikai köl­tészet. Elbeteinitz (csehül : Tynice Labská), város Ko­lin csehországi kerületi kapitányságban, az Elba jobb partján egy magaslaton, vasút mellett, (1890) 2790 lak., gép-, lakk- és bőrgyártással. Elbeuf, (ejtsd: elböff), város Seine-Inférieure fran­cia départementban, Rouentól 21 km.-nyire, a Szajna közelében, amelyen itt két vasúti híd ve­zet át, Normandia egyik legiparosabb helye, (1891) 21,404 lak., igen jelentékeny gyapjuszövőkkel, fonókkal és festőkkel, showl és különböző divat­cikkek készítésével, kémiai iparral, természet­rajzi múzeummal; az évenként előállított ipar­cikkek értéke felülmúlja a 90 millió frankot. St.­Jitienne és Saint-Jean (a XV. és XVI. századból) templomaiban szép üvegfestmények láthatók. Ez a középkor végén marquisat volt a Harcourt és de Rieux családok birtokában. 1581. a Lorraine család számára hercegséggé emelték. Iparának felvirágzása körülbelül egy század előtt kezdődött. Elbing, 1. folyó Danzig porosz kerületben , a Drausen-tóból folyik ki, 18 km. hosszú és E. alatt a Frisches Haffba torkollik. Kisebb tengeri hajók E. városáig mennek föl rajta. 2. E. (lengyelül : Elblong), város és az ugyan­ily nevü járás székhelye Danzig porosz kerület­ben az E. partján, 8 km.-nyire a torkolatától, vasút mellett, (1896) 41,576 lak., nagy gépgyárakkal, amelyekben lokomotivokat, vasúti kocsikat, gőz-és gazdasági gépeket, torpedó- és egyéb hajókat, különböző gép felszereléseket stb. készítenek, to­vábbá len- és vászonszövéssel, gőz- és fűrészmal­mokkal, bőr-, szesz-, dohánygyártással, élénk ga- — 834 — Elbing­

Next