A Pallas nagy lexikona, 5. kötet: Dammara-Elektromos gép (1893)
D - Díszmenet - Diszmenorrhea - Diszmorfia - Diszna - Disz-nád - Dísznajó - Disznó - Disznó - Disznóbab - Disznóbojtorján
Díszmenet — 368 — ágyak szerkezetére és kivitelére különös gondot fordítanak s jó olajozókészülékeket alkalmaznak. A Kraus-féle D.-nál a csapágyakat keringő viz is hűti. LENCZ. Díszmenet, katonaságnál a csapatoknak v. seregrészeknek parancsnokuk vagy ennél magasabb előljáró előtt való ünnepélyes elléptetése. (Gyakorlati szabályzat 74. §.) L. Dobjelek. κ. p.. Diszmenorrhea (gör.), a hószám fájdalmassága·, ami néha a vérzés megjelenése előtt, néha azzal egyidőben, néha utána s tartama alatt is fellép ; a fájdalmak kólikaszerű görcsök az alhasban, a derékban, kisugározva a combokba, az emlőkbe s más érző idegek tájékára is ; néha oly hevesek, hogy valóságos forradalmat idéznek elő a szervezetben : nemcsak fejfájás, szívszorongás és szívdobogás, émelygés és hányás, néha hasmenés, gyomorgörcsök, hanem nagyfokú vértorlódás a fejbe, szédülés, elájulás, majd megreszketés, rángatódzás, az ujjak megmerevedése stb. kísérik az órákon, napokon át tartó vagy meg-megújuló görcsöket. E mellett a vérzés inkább kevesebb, mint sok , néha sötétvörös, néha világos, nyálkával kevert. A fájdalmak székhelye a méh érzőidegeiben van, amelyek az egyéni alkotás szerint és a hószámmal járó vértorlódás foka szerint más és más mértékben ingerlékenyek. A fájdalmak oka pedig egyszer a méh hibás alkotásában, a vér lefolyásának akadályozásában, máskor a petefészkek gyuladásos bántalmaiban, a petevezeték fejlődési hibáiban keresendő ; sokszor nem található másban, mint a méh érző idegeinek, vagy az egész szervezet idegrendszerének túlságos ingerlékenységében. Ez utóbbi esetben D. nervosa, az előbbiekben D. uteri congestiva, obstructiva vagy avariai is, inflammatoria (colica scortorum) van jelen. A D. membranea vagyis a méh duzzadt nyálkahártyájának lefoszlása és fájdalmas kilökése, megszületése a hószám idejében, okaiban még nincs megmagyarázva ; a kihulló vastag hártya utánzata a terhességben fejlődő deciduának s a folyamat korai abortussal volna összetéveszthető, ha minden hónapban nem ismétlődnék. Gyuladási bántalomnak tartják s azért ujabb neve : endometritis exfoliativa v. exfoliatio mucosse menstrualis. A D. enyhítésére orvosi tanácsot kell kérni, ami bizony sok esetben szintén eredménytelen, de gyakran teljes gyógyulást hozhat, néha egy kis műtétei árán. A görcsök enyhítésére nyugalom kell, meleg borogatások, forró tea, konyak, esetleg gyógyszerek is. Azonkívül a szervezet általános erősítése és fürdőkúrák jöhetnek szóba, a kórokozó bántalmak helyi kezelése mellett. DIRNER, Diszmorfia (gör.) a. m. torzalak, torzképződmény. Diszna, járási székhely Vilna orosz kormányzóságban, a D.-tóból eredő és 140 km. hosszú D. és nyugati Dvina összefolyásánál, (1889) 7989 lak., tégla- és agyagedénygyártással, gabona-, kender- és lenkereskedéssel, szép templommal, amelyet a feltámadásról neveztek el. Disznád (növ.: Canna L.), 1. Rózsanád. Disznajó, kisközség Maros-Torda vmegye régeni felső j.-ban, (issn) 1184 magyar és oláh lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Disznó, a. m. sertés. A közéletben inkább előbbi, az irodalomban inkább utóbbi elnevezést használják. L. Sertés. Disznó. A magyar kártya legmagasabb (de nem mindig a legerősebb) tagja; egy játék kártyában van négy, u. m. veres, tök, zöld és makk Disznó. Disznóbab (növ.), a régi, óvilági bab neve, mely azután keletkezett, midőn a jobbfajta, újvilági paszuly a bab nevet felvette. Ekkor azután a régibb rosszabbfajtát, mely a termesztés teréről is jobban leszorult, D.-nak, lóbab-ηak v. tótbab-nak nevezték . 1. Bab. Disznóbojtorján (növ., cignymogyoró, disznómogyoró, csimpaj (Diósz. Xanthium Diosc. L.), az ambrosiáceák génusza, de gyakran és nem egész helyesen a fészkesek közé is sorozzák. Mintegy 21 faja főképen Amerika melegebb vidékein v. forró pusztáin terem, az óvilági, elszórtan élő néhány faj valószínűleg őskori beköltözés. Egynyári, kopasz, keményszőrü vagy tövises dudvák, váltakozó, karéjos v. hasogatott levelekkel, zöldes színü egylaki virágokkal. Hímes virágai gömbökké egyesülnek, termő virága páronként egyesül, a hegye levelekből alakuló s megkeményedő lepel növi körül, s mogyoróféle, kétmagu gyümölcsösé alakul. Ennek a felszínét horgas serték borítják, ugy hogy a D. gyümölcse akármibe könnyen beletapad és széthurcolódhatik. Minthogy pedig a mi D.-ink gyakran olyan elhagyott helyeken nőnek, ahol gyakran a cigányok tanyáznak, a cigányholmi a D. széthurcolásában bizonyosan jelentékenyen szerepelt is, innen, meg a gyümölcs értéktelenségétől ered a neve. A D. a szár fegyverzete szerint két csoportra szakad. Vannak t. i. fegyvertelen fajai (Xanthia anoplia Wallr.) és tövisekkel fegyverzett fajai (X. acanthopim Wall., Acanthoxanthium Dl.). Ezek az utóbbiak amerikaiak s ezeknek tagja a szomoruhirnévre vergődött szerbtövis (1. l.). A fegyvertelen fajok is hihetőleg mind amerikai titkos régi szökevények az óvilágban. Ezek közül legközönségesebb nálunk a X. strumarium L. (disznólapu, kemény, kis tövises vagy bojtorjános lapu, szamárlapu, koldustetü, deákmogyoró, gelyvafű). Szürkés-zöld színű, durva, szőrű, 3 dm., egész méter magas ; levele szivalakú háromkaréjú, togas. Délibb alakja a X. priscorum L. X. antiquorum Walli. Már az ókoriak festő növénye volt, most Európában a szélesség 58°-ig, mezőkön, gazos vagy elhagyott helyen, ugaron, utak mentén stb., hazánkban is bőven terem. Európa déli és közép tájain mindenesetre jóval gyakoribb, mint észak felé. Ázsiában, Amerikában és Afrikában is nő, de sok helyen kétségtelenül bizonyos, hogy régibb v. ujabbkori bevándorlott polgár. Különösen a lábas jószág a széthurcolója, mert a gyümölcse könnyen a legelő-állat (sertés, juh, kecske stb.) szőrébe tapad. De spanyol és magyar gyapjúval is messzire és sok felé eljutott. A görögök és rómaiak a füvével meg a gyökerével hajókat szőkére festették (χαν<ίΚς«ν).. Valamennyi része csípős izű, kisajtolt nedvét sömöreg, skrofula stb. gyógyítására használták.. Mint magyar népies orvosságot, a kiforralt levét olyan gyermeknek ajánlják, aki a vizeletet álmában elbocsátja. A X. Italicum Morelli hasonló, de jóval nagyobb gyümölcsű. Amerikai vándornő- Disznóbojtorján