A Pallas nagy lexikona, 6. kötet: Elektromos hal-Fék (1894)
F - Fay
Fáy 1737 - Adolf, A pesti hazai első takarékpénztári egyesület ötvenéves története, Bpest 1890 . Szinnyei, Magyar irók élete és művei. Azonkivül számos cikk, részben arcképpel és egyéb rajzokkal, a képes lapokban, továbbá egyéb lapokban, folyóiratokban, naptárakban, hazai és külföldi Lexikonokban. Lásd bővebben Szinnyeinél, Magyar Irók. N. L. 2. F. Antal, zenész, szül. Emődön, Borsod vármegyében 1805 okt. 17., megh. Budapesten 1872 jul. 30. A 48 előtti időben közhivatalokat viselt, tevékeny részt vett a megye politikai életében. Emellett rajongásig szeretvén a zenét, minden rendiezhető idejét a zongorajáték és zeneszerzésre fordította. Mint zongoravirtuóz a 40-es években nyilvános hangversenyekben is részt vett. Sok dalt, négyest, zongoradarabot adott ki, melyek azonban rendkívül nehéz, komplikált szerkezetüknél fogva nem igen váltak népszerűekké. Több népdala, magyar nótája átment a nép ajkára. Budapesten, hová élte utolsó éveiben tette át lakását, vendégszerető háza rendes gyülőhelye volt az írók és művészeknek. Leánya : Gizella, Reményi Edének (1. o.) neje. Á. κ. 3- F. Gusztáv, főispán, szül. 1814. 1836. táblabírónak nevezték ki Gömörmegyében, majd 1839. uznoki járás szolgabirója, 1842. főszolgabíró,5. pedig másodalispán lett, s az maradt a szabadságharc válságos idejében is. A szabadságharc után jószágára visszavonultan gazdasága és családjának élt. 1861. a rima-szécsi kerület országos képviselőjévé választotta, 1867. Gömör vármegye alispánja lett; 1872. Gömör vmegye főispánjává nevezték ki. 1886. ünnepelte tisztviselői állásra és ének 50-dik évfordulóját. 1889. év végén ιοίpáni állásától megvált, azóta Gömör vármegyében nyustyai birtokán él. BESSENYISI. 4. F. Gusztáv, iró és publicista, F. András fia , szül. Gombán, Pest vmegyében 1822., megh.Pesten ,166 máj. 19. Mint zeneszerző feltűnt az operairás terén is. Első dalműve, a Fresko című, csak sok nehézség legyőzése után kerülhetett színre a nemzeti színházban az 50-es években, ami több évre elkedvetlenítette. Második dalműve, a Camilla c., szintén ott került színre a 60-as évek derekán, az is csak rövid ideig tartotta magát s aztán eltűnt a műsorról, minek jórészt abban volt az oka, mert az olasz operastilusnak lévén föltétlen híve, ez irány akkori sok kiváló termékével már n nem kelhetett sikeres versenyre. A magyar zenéhez nem érzett erősebb vonzalmat s e téren nem is fejtett ki behatóbb tevékenységet. Á. K. 5. F. István gróf, a máltai rend lovagja , szül. Sopron vmegyében 1812., megh. 1862. Szenvedélyesen szerette a zenét és vagyonának nagy részét e szenvedélye kielégítésére fordította. Széles propagandát csinált a mágnási körökben a hazai művészetnek. Sokat utazott külföldön. Szoros barátságban állt Liszt, Thalberg, Dreyschock s más virtuóz matadorokkal. Itthon pedig Erkel Ferenc, Doppler, Császár, Thern, Szénfy s más magyar zeneköltőkkel folytonos érintkezésben állott. Az 50-es években mint író is sokat szerepelt, érdekes és tanulságos hírlapi cikkeket közölvén a magyar zene múltjából s a magyar zenét érdeklő aktuális kérdéseket is megvilágítva. Alapos képzettséggel birt a zenében s zeneszerzéssel is sokat foglalkozott. Ő volt az első, ki Régi magyar zene gyöngyei cimen több füzetet adott ki zongorára két és négy kézre átírva, Lavotta, Csermák, Bihari, Ruzicska s mások hátrahagyott műveiből. Nagy improvizátor hírében is állott. Á. κ. 6. F. Lőrinc, zenekedvelő és népdalszerző, szül. Gombán. Pest vmegyében 1827., meghalt a 80-as évek elején. Művei Erkel Gyula zongora-átiratában jelentek meg s terjedtek szét. Á. κ. 7. F. Szeréna, a nemzeti színház tagja, szül. Erdőhegyen. Arad vmegyében 1865 dec. 24. Budapesten a sziniképezdében tanult (1878—1881). Drámai tehetsége már itt annyira feltűnt, hogy amint iskoláit elvégezte, rögtön szerződtették a nemzeti szikházhoz. Tragikai és drámai szerepköre van. ν. β. Fay, J. József, német festő, szül. Kölnben 1813, megh. Düsseldorfban 1875. Düsseldorfban és Párisban képezte ki magát. Első nagyobb műve Sámsont és Delilát ábrázolta (1840). Nagy tetszést keltettek annak idején az elberfeldi városházán festett freskóképei (A germán nép ősi története), de utóbb abbahagyta a monumentális festészetet, végre pedig kizárólag genreképeket festett. Ismertebb képei : Thisbe, Rómeó és Julia, Margit a börtönben stb. É. L. 2. F. Károly Sándor, francia tábornok és katonai író, született Paris-Jean-Piedde-Port-ban (Alsó-Pirénées). Pondicherryben nevelkedett, hol atyja tengerészeti kapitány volt. 18 éves korában a st. cyri katonai iskolába lépett, honnan 1847. a törzskarhoz hadnagygyá nevezték ki. Miután egy ideig a Pireneusok geográfiai felvételével foglalkozott, Afrikába került, 1854. pedig mint Bosquet tábornok hadsegéde részt vett a krimi hadjáratban. 1864. egy lovas század parancsnoka s 1870. alezredes lett a rajnai hadseregben. 1868—69. különböző küldetésekben Németországban volt, hol különösen a porosz katonai viszonyokat tanulmányozta, és ezután a hadügyminisztériumban a törzskari iroda szervezésével bizták meg. 1870—71. Bazaine hadosztályában szolgált s Metzben hadifogságba került. 1879. szolgálaton kívüli minőségben államtanácsos lett, 1883. pedig hadosztály-parancsnok Grenobleban. 1890. a nantesi hadtestnek lett parancsnoka, 1892. pedig nyugalomba vonult. Művei : Souvenirs de la guerre de Crimée (1867) ; Etude sur la guerre en Allemagne en 1866 (1867) ; Etude sur les opérations militaires en Bohême en 1866 (1867) ; De la loi militaire (1870) ; Journal d'un officier de l'armée du Rhin (Brüsszel 1871); Projet d'organisation et de mobilisation de l'armée française à propos d'un ordre inédit de mobilisation de l'armée prussienne (1873), v. s. 3. F. Tivadar Sedgwick, é.-amerikai iró és diplomata, szül. New-Yorkban 1807 febr. 10. Eleinte ügyvédeskedett, mint a New-York Mirror szerkesztője lett ; több költeményt és novellát irt. 1837—53. követségi titkár volt Berlinben, 1853— 1861. miniszteri ügyvivő Bernben. Azóta Berlinben és Muskauban élt. Művei : Dreams and reviers of a quiet man (1832) ; The minute-book (1833) ; Norman Leslie (1835 ; a régi New-Yorkból való történet, mely a színpadon is nagy sikert aratott) ; Sidney Clifton (1849) ; Countes Ida (1840); Shakespeare in France (1893) ; Views of christianity (1856) ; History of Switzerland (1860) ; Great out- A Pallas nagy Lexikona, VI. köt. 47 Fay