A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894)

G - Grafitcement - Grafitgnájsz - Grafitit - Grafitoid - Grafitos edény - Grafitos tégla - Grafitpala - Grafitpapír - Grafittégely - Grafius - Gräle - Grafofon - Grafolit - Grafologia - Grafosztatika - Grafotípia

Grafitcement — 241 — Grafotípia­ ben sokat tanulmányozták a szeneknek és így a G.-nak is kémiai meg fizikai sajátságait és azt találták, hogy vannak bizonyos eltérések közöt­tük, mely alapon azután különbségeket is szoktak tenni az egyes, eddig egymástól meg nem külön­böztetett szenek közt. Így a szenet mint G.-ot eddig csak mint G.-ot különböztették meg, újabb időben G., grafitit és grafitoid-nek. A G. eme vizs­gálatok szerint koncentrált salétromsavval le­évetve és azután platinalemezen izzítva mindig sajátságos szerkezetű, féregforma képletté duz­zad fel. Amely G. ezt a reakciót nem mutatja, az a grafitit, melynek különben oxidációterméke is némi különbséget mutat a G. oxidációtermékétől. A nem kristályos, hanem amorf, de egyébiránt a G. tulajdonságaival biró G.-ot grafitoid-nak ne­vezték. (V. ö. Szterényi Hugó, a G.-ról. Term.­tud. K. 1880. és Termtud. Olvasm.). SZT. H. Grafitcement. ragasztószer, 6 rész grafitból, 3 rész krétából, 9 rész sulypátból, melyeket 3 rész lenolaj-firniszszel gyúrnak össze. Vasneműek összeragasztására használják. Grafitgnájsz, az oly gnájsz, melyben a csillá­mot lemezes grafit pótolja. Grafitit, 1. Grafit. Grafitoid, 1. Grafit. Grafitos edény (mohácsi edény), fekete, má­zatlan agyagedények, melyeket főképen Mohács vidékén, de az alföldön is sok helyen készítenek. A közönséges fazekas-agyagból főképen korsót, kannát stb. készítenek s mikor az áru ki van égetve, a kemence tűzhelyére nedves fát v. szal­mát tesznek és minden nyílását jól betapasztják. A st­rűi füst redukálja az agyag vasoxidját és egyúttal grafitszerű­ szén is rakódik le az edények likacsaiban. Ha a nyers edényt kisimítják, a füs­tölt edény fényes, grafitszerű­vó lesz. Némelykor rajz szerint simítják ki az edényt, miáltal fényte­len alapon fényes diszítményt nyernek. A G.-t kü­lönösen az alföldön kedvelik és a mohácsi korsó­kat nagy mennyiségben az aldunai államokba­­szállítják. p. L. Grafitos tégla. 1. Tűzálló agyagáruk. Grafitpala, grafittartalm­ agyagpala. Nálunk a Zsilvölgyben Petrozsény és Szurdok mellett. L. még Grafit. Grafitpapir, grafittal bevont papiros, melyet másolásra és fémtárgyak (tűk) konzerválására használnak. Grafittégely. 1. Tűzálló agyagáruk. Grafius Simon. I. Graff (2). Gräfle Albert, német festő, szül. Freiburgban (Breisgau) 1809 máj. 2. megh. Münchenben 1889 dec. 28. Eleinte tudományos pályára akart lépni, de csakhamar festészetre adta magát és München­ben Cornelius meg Schnorr tanítványa lett ; ezután Párisban Winterhalternél tanult. Történeti és bib­liai tárgyú képeket festett, melyek főleg szabatos rajzokkal tű­nnek ki ; ilyenek : Arminius diadal­menete, Hohenstaufi Konradin búcsúja anyjától, Beethoven barátjai stb. Számos képmása közül említendő Victoria királynőé, a walesi herceg­nőé, a mexikói császáré stb. É. L. Grafofon (gör.), módosított fonográf (1. o.). Grafolit a. m. rajzpala, vagyis az olyan igen finom szemű agyagpala, melyre rajzolni lehet. Grafológia v. Chirogrammatomantia (gör.), az a művészet, melynek segélyével az embernek szellemi és erkölcsi tulajdonságait saját kézirata után ismerik fel. A G. feltalálója Michon János Hipolit. A G. ismertetése és terjesztése érdekében Párisban Société de Graphologie címen nemrég társaság alakult. A társaságnak 23 év óta szak­közlönye van. G.A. Grafosztatika (gör.), erők összetevését és szét­bontását, továbbá szilárd testekre ható erők egyen­súlyi feltételeit tárgyalja geometriai úton. A G.­ban valamely erő helyzetét és nagyságát mindig egy megfelelő egyenes vonal helyzete és hossza ábrázolja ; a­z utóbbi a szerkesztés alapjául felvett erőértékkel (a kg.­­ 1 mm.) mérve, adja meg az erő nagyságát. Az egy problémához tartozó geo­metriai szerkesztéseket összesen­­ erőtervnek ne­vezik, amelylyel a gyakorlati alkalmazásokban rendszerint azt a feladatot oldják meg, hogy va­lamely szilárd testnek egyes helyein, vagy vala­mely szerkezetnek (híd, fedél, stb.) egyes alkat­részeiben a külső erők (terhelések) behatása alatt minő belső erők keletkeznek (amelyekből azután az illető alkatrész méreteit állapítják meg). A G. azonkívül másfajta mekhanikai és szilárdságtani feladatokkal is foglalkozik, mint p. a sik idomok tehetlenségi nyomatékának és belső magjának meghatározása, továbbá a szilárd testek alakvál­tozása, stb., amelyek tulajdonképen nem tartoz­nak a sztatika körébe, azonban sztatikailag értel­mezve, mint erőfeladatok gyakran könnyebben oldhatók meg, mint analitikai úton.­­ A G.-t tudományos rendszerbe legelőször Gulmann fog­lalta 1866. Zürichben megjelent , Die graphische Statik című munkájában. A módszernek nagy elő­nyei rövid idő alatt utat nyitottak a G.-nak a mérnöki gyakorlatba is, amiben a zürichi mű­egyetemnek a 60-es és 70-es években a világ man­den részéből Culmann köré sereglett számos jeles tanítványa nem csekély mértékben közreműkö­dött. Ma már a legelterjedtebb módszer a mér­nöki építmények és szerkezetek sztatikai vizsgá­latára, alapvető fontossága a technikai nevelés szempontjából valamennyi műegyetemen el van ismerve. irodalom. Culmann művének 2. kiadását, amelyet az első­től sokban eltérő tervezet szerint szándékozott megalkotni, s melynek első kötete 1875. jelent meg Zürichben, nem fe­jezhette be. A hátrahagyott anyagnak felhasználásával Rit­ter W., Culmann utódja a zürichi műegyetemen ir nagyobb munkát, Anwendungen der graphischen Statik cím alatt, amelyből eddig két kötet jelent meg. Rendszeres nagyobb művek még: A. Kavara, Lezioni di Statica gratica, Milano 1877; M. Levy, La statique graphique et ses applications aux constructions, Páris 1886; H. Müller-Breslau, Graphi­sche Statik der Baukonstructionen, Leipzig 1887. — Nálunk a G.-nak önálló mű­velője és a budapesti mű­egyetemen ta­nára: Kleindl Antal, kinek A tartók grafosztatikája cimű művéből 1893. jelent meg az első rész, a magy. mérnök- és építész-egyesület könyvkiadó vállalatában. Tőle vannak to­vábbá : A vonóláncos ivtartók grafikai elmélete (Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1891. évfolyam); A lánchidak mere­vítő tartóinak grafikai elméletéről (Ért. a Math. tudományok köréből 1891). — Megemlítendő továbbá : Maurer M, Gra­phostatika középítészeti szerkezetek számításaira alkalmazva, Budapest 1883. cz—c. Grafotípia (gör.), Clinton Hitchcock new-yorki fametsző által föltalált eljárás, melylyel könyv­nyomdai gyorssajtókon való nyomásra alkalmas kliséket állítanak elő. Sima fémlapra finoman őrlött krétaport hintenek s a lapot hidraulikus 16 A Pallas nagy Lexikona, VIII. köt.

Next