A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894)
G - Grafitcement - Grafitgnájsz - Grafitit - Grafitoid - Grafitos edény - Grafitos tégla - Grafitpala - Grafitpapír - Grafittégely - Grafius - Gräle - Grafofon - Grafolit - Grafologia - Grafosztatika - Grafotípia
Grafitcement — 241 — Grafotípia ben sokat tanulmányozták a szeneknek és így a G.-nak is kémiai meg fizikai sajátságait és azt találták, hogy vannak bizonyos eltérések közöttük, mely alapon azután különbségeket is szoktak tenni az egyes, eddig egymástól meg nem különböztetett szenek közt. Így a szenet mint G.-ot eddig csak mint G.-ot különböztették meg, újabb időben G., grafitit és grafitoid-nek. A G. eme vizsgálatok szerint koncentrált salétromsavval leévetve és azután platinalemezen izzítva mindig sajátságos szerkezetű, féregforma képletté duzzad fel. Amely G. ezt a reakciót nem mutatja, az a grafitit, melynek különben oxidációterméke is némi különbséget mutat a G. oxidációtermékétől. A nem kristályos, hanem amorf, de egyébiránt a G. tulajdonságaival biró G.-ot grafitoid-nak nevezték. (V. ö. Szterényi Hugó, a G.-ról. Term.tud. K. 1880. és Termtud. Olvasm.). SZT. H. Grafitcement. ragasztószer, 6 rész grafitból, 3 rész krétából, 9 rész sulypátból, melyeket 3 rész lenolaj-firniszszel gyúrnak össze. Vasneműek összeragasztására használják. Grafitgnájsz, az oly gnájsz, melyben a csillámot lemezes grafit pótolja. Grafitit, 1. Grafit. Grafitoid, 1. Grafit. Grafitos edény (mohácsi edény), fekete, mázatlan agyagedények, melyeket főképen Mohács vidékén, de az alföldön is sok helyen készítenek. A közönséges fazekas-agyagból főképen korsót, kannát stb. készítenek s mikor az áru ki van égetve, a kemence tűzhelyére nedves fát v. szalmát tesznek és minden nyílását jól betapasztják. A strűi füst redukálja az agyag vasoxidját és egyúttal grafitszerű szén is rakódik le az edények likacsaiban. Ha a nyers edényt kisimítják, a füstölt edény fényes, grafitszerűvó lesz. Némelykor rajz szerint simítják ki az edényt, miáltal fénytelen alapon fényes diszítményt nyernek. A G.-t különösen az alföldön kedvelik és a mohácsi korsókat nagy mennyiségben az aldunai államokbaszállítják. p. L. Grafitos tégla. 1. Tűzálló agyagáruk. Grafitpala, grafittartalm agyagpala. Nálunk a Zsilvölgyben Petrozsény és Szurdok mellett. L. még Grafit. Grafitpapir, grafittal bevont papiros, melyet másolásra és fémtárgyak (tűk) konzerválására használnak. Grafittégely. 1. Tűzálló agyagáruk. Grafius Simon. I. Graff (2). Gräfle Albert, német festő, szül. Freiburgban (Breisgau) 1809 máj. 2. megh. Münchenben 1889 dec. 28. Eleinte tudományos pályára akart lépni, de csakhamar festészetre adta magát és Münchenben Cornelius meg Schnorr tanítványa lett ; ezután Párisban Winterhalternél tanult. Történeti és bibliai tárgyú képeket festett, melyek főleg szabatos rajzokkal tűnnek ki ; ilyenek : Arminius diadalmenete, Hohenstaufi Konradin búcsúja anyjától, Beethoven barátjai stb. Számos képmása közül említendő Victoria királynőé, a walesi hercegnőé, a mexikói császáré stb. É. L. Grafofon (gör.), módosított fonográf (1. o.). Grafolit a. m. rajzpala, vagyis az olyan igen finom szemű agyagpala, melyre rajzolni lehet. Grafológia v. Chirogrammatomantia (gör.), az a művészet, melynek segélyével az embernek szellemi és erkölcsi tulajdonságait saját kézirata után ismerik fel. A G. feltalálója Michon János Hipolit. A G. ismertetése és terjesztése érdekében Párisban Société de Graphologie címen nemrég társaság alakult. A társaságnak 23 év óta szakközlönye van. G.A. Grafosztatika (gör.), erők összetevését és szétbontását, továbbá szilárd testekre ható erők egyensúlyi feltételeit tárgyalja geometriai úton. A G.ban valamely erő helyzetét és nagyságát mindig egy megfelelő egyenes vonal helyzete és hossza ábrázolja ; az utóbbi a szerkesztés alapjául felvett erőértékkel (a kg. 1 mm.) mérve, adja meg az erő nagyságát. Az egy problémához tartozó geometriai szerkesztéseket összesen erőtervnek nevezik, amelylyel a gyakorlati alkalmazásokban rendszerint azt a feladatot oldják meg, hogy valamely szilárd testnek egyes helyein, vagy valamely szerkezetnek (híd, fedél, stb.) egyes alkatrészeiben a külső erők (terhelések) behatása alatt minő belső erők keletkeznek (amelyekből azután az illető alkatrész méreteit állapítják meg). A G. azonkívül másfajta mekhanikai és szilárdságtani feladatokkal is foglalkozik, mint p. a sik idomok tehetlenségi nyomatékának és belső magjának meghatározása, továbbá a szilárd testek alakváltozása, stb., amelyek tulajdonképen nem tartoznak a sztatika körébe, azonban sztatikailag értelmezve, mint erőfeladatok gyakran könnyebben oldhatók meg, mint analitikai úton. A G.-t tudományos rendszerbe legelőször Gulmann foglalta 1866. Zürichben megjelent , Die graphische Statik című munkájában. A módszernek nagy előnyei rövid idő alatt utat nyitottak a G.-nak a mérnöki gyakorlatba is, amiben a zürichi műegyetemnek a 60-es és 70-es években a világ manden részéből Culmann köré sereglett számos jeles tanítványa nem csekély mértékben közreműködött. Ma már a legelterjedtebb módszer a mérnöki építmények és szerkezetek sztatikai vizsgálatára, alapvető fontossága a technikai nevelés szempontjából valamennyi műegyetemen el van ismerve. irodalom. Culmann művének 2. kiadását, amelyet az elsőtől sokban eltérő tervezet szerint szándékozott megalkotni, s melynek első kötete 1875. jelent meg Zürichben, nem fejezhette be. A hátrahagyott anyagnak felhasználásával Ritter W., Culmann utódja a zürichi műegyetemen ir nagyobb munkát, Anwendungen der graphischen Statik cím alatt, amelyből eddig két kötet jelent meg. Rendszeres nagyobb művek még: A. Kavara, Lezioni di Statica gratica, Milano 1877; M. Levy, La statique graphique et ses applications aux constructions, Páris 1886; H. Müller-Breslau, Graphische Statik der Baukonstructionen, Leipzig 1887. — Nálunk a G.-nak önálló művelője és a budapesti műegyetemen tanára: Kleindl Antal, kinek A tartók grafosztatikája cimű művéből 1893. jelent meg az első rész, a magy. mérnök- és építész-egyesület könyvkiadó vállalatában. Tőle vannak továbbá : A vonóláncos ivtartók grafikai elmélete (Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye 1891. évfolyam); A lánchidak merevítő tartóinak grafikai elméletéről (Ért. a Math. tudományok köréből 1891). — Megemlítendő továbbá : Maurer M, Graphostatika középítészeti szerkezetek számításaira alkalmazva, Budapest 1883. cz—c. Grafotípia (gör.), Clinton Hitchcock new-yorki fametsző által föltalált eljárás, melylyel könyvnyomdai gyorssajtókon való nyomásra alkalmas kliséket állítanak elő. Sima fémlapra finoman őrlött krétaport hintenek s a lapot hidraulikus 16 A Pallas nagy Lexikona, VIII. köt.