A Pallas nagy lexikona, 9. kötet: Hehezet-Kacor (1895)
H - Hortobágy-berettyó-vidéki belvizeket szabályozó társulat - Hortobágymelléki hegysor - Hortolog - Horton - Hortoványi - Hortulanorum - Hortus - Hortus deliciarum - Hortyogás - Horuk - Horus - Horvát - Horvát
Hortobágy-berettyó-vidéki stb. — 374 — vaszszal kitűnően tápláló mező, de nyáron a nagy hőség és szárazság folytán rendesen annyira kiszárad, hogy a marha alig tud rajta megélni. A H.-on még föntartotta magát őseredeti valóságában a ménes- és gulyagazdálkodás. Rajta jelenleg (1894) 83,813 gazdasághoz való háziállat legel, u. m. 14,328 drb szarvasmarha, 5337 ló, 4629 sertés, 3890 magyar juh és 57,629 birka. A legelőterületek elkülönítve nincsenek, hanem a ménesek, gulyák és nyájak legelőterülete a folyópartok és égtájak szerint, de csak szemmérték szerűit, van kijelölve. A marhára nézve egyébiránt nem jó, hogy árnyékot adó fa és védelmet nyújtó épület alig van a pusztán. Régi költészetéből a H. már sokat veszített ; ma már vasút is hasítja Debrecenből Csege felé. A H.-ot már a XIII. és XIV. sz.-ban legelőnek használták, amidőn az ohati és zárai apátságok elpusztultak s az egész H. Debrecen város birtokába került. A nagy legelőre nézve nagy csapást képezett a századunk derekán bekövetkezett Tisza-szabályozás, mert azóta nem öntözi meg tavaszonkint a Tisza árja s igy esőtlen nyáron a H.-on nagy szárazság áll be, mely Debrecen virágzó állattenyésztését veszélyezteti. Debrecen városa már 1845., Széchenyi István buzdító leveleire, sürgette a H. folyónak öntöző-csatornává való alakítását. Az 1863-ik évi nagy szárazság után küldöttséggel és feliratban kérte Debrecen, a Hajdúság és Nagykunság, hogy a felső Tiszától a Kőrösig hajózható és öntöző-csatorna építtessék. Az előmunkálatok meg is indultak, de a terv nem valósult meg. Csak 1894. indult meg újabb mozgalom, mely az alsószabolcsi tiszai társulat körében, az ez által tervezett belvízszabályozással együtt igyekszik a H. öntözésének kérdését megoldani. TH v. Hortobágy-berettyó-vidéki belvizeket szabályozó társulat. Működése Hajdú, Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés vármegyékre terjed ki. Célja ama csapadékvizek levezetése, melyek a Sárréten és a régi Berettyó-folyás mellett fekvő más mélyebb helyeken, meg a Kunlaposon megfeneklenek ; mely laposokban nem csupán a közelfekvő vidék csapadékvizei gyűlnek össze, hanem a Hortobágy és Kesely ereken át messze fekvő vidékekről is oda vonulnak. Az érdekeltek már 1875 óta folyton törekedtek a társulat megalakításán, de ez csak 1878. sikerült ; azonban megalakulása után is még újra három év telt el, míg végre 1881 dec. havában a tervbe vett munkálatok egy csekély részének kiépítését megkezdette. Egy 8 km. hosszú csatorna volt ez a régi Berettyó medrében a Mezőtúr város fölött levő vasúti hidtól a Hármas Kőrös jobboldali töltésvonaláig, mely csatorna a két oldalán emelt töltésekkel mintegy 800,000 m3 föld mozgósítását igényelte s befejezéséig csaknem kerek egy millió forintjába került a társulatnak és igyhosszát tekintve) ez Magyarország legdrágább csatornája, még ha a hajózó csatornákat is beleszámítjuk. Ugy a csatorna, mint oldaltöltései jelenleg (1894) 9/10-ed részben már készek. Jelenlegi ártere 68,482 kat. hold. Adóssága 1.950.000 frt. T.B. Hortobágymelléki hegysor, az erdélyi felföld egyik kisebb hegylánca, mely Szeben és Nagy-Küküllő vármegyében, az Olt és Hortobágy folyók közt ÉK-ről DNy-ra húzódik 90 km. hosszuságban s K-i részében 20—25, Ny-i részében 5—10 km. szélességben. A hegysor a középhegység magasságán nem emelkedik túl s legnagyobb magassága 736 m. Számos völgy szeldeli a hegységet, melyek a közlekedést minden irányban megkönnyítik. A H. belsejében számos község fekszik. TH.v. Hortolog (gör.-lat.) a. m. kertismerő ; hortologia, a kertészet tudománya. Horton, több város Angliában , a legjelentékenyebb York grófságban, a West-Ridingben, 3 km.-nyire Bradfordtól, (1891) 48,770 lak. több helységben, gyapjú- és pamutiparral. Hortoványi József, kat. iró, szül. Székesfehérvárt 1848 márc. 5. Elemi iskoláit és a gimnáziumot szülővárosában, jogi tanulmányait Győrött és Budapesten végezte. Elnyerve a doktori címet, jogtanári pályára készült, de azután az ügyvédségre adta magát s mint ilyen Székesfehérvárt, később Budapesten működött. 1890 óta a Magyar Állam főszerkesztője. 1892. a galánthai kerület képviselőjévé választotta. A képviselőházban pártonkívüli ellenzéki állást foglal el. Hortuanoruimi, 1. Hort. Hortus (lat.) a. m. kert. H. siccus a. m. száraz kert vagyis herbárium, 1. Növénygyűjtemény. Isortus pleliciarum (lat.) a. m. a gyönyörök kertje, ezt a nevet viseli a Herrad v. Landsbergtől, a hohenburgi v. szt.-odilieni elzászi kolostor főnöknőjétől irt ma, mely arra volt szánva, hogy az apácák belőle a fiatalságot oktassák. A könyv a bibliai történet keretében, rövid foglalatban minden tudnivaló dolgot felölel. Kiadta Engelhardt Ker. Móric (Stuttgart és Tübinga 1818). A könyv kézirata, mely a XVI. sz.-ig a kolostorban volt, később a strassburgi könyvtárba került s 1870. Strassburg ostroma alkalmával elégett. V. ö. Straub, Photolith. d. Kopien (1879). Hortyogás, azon zaj, mely alvás közben keletkezik, amidőn a nyitott szájon és lelapított nyelv mellett átsurranó levegő az ellazult ingvitorlát rezgő mozgásba hozza. Nem ritkán azonban gyengébb H. csukott száj mellett is létrejöhet a petyhüdt ingvitorlának rezgése által. Ha tehát H.-ról van szó, az korántsem jelenti a nyitott szájjal való alvást. És bár a H. magában véve kóros állapotra nem vall, az oly bajoknál, melyek az ingvitorla hidését okozzák, kórjelző értékkel birhat. Különben a H. megnagyobbodott manduláknál is gyakori jelenség. I. A. Horuk, 1. Barbarossa. Horus, 1. Horos. Horvát előszóval összetett magyar helyneveket lásd a főszó alatt. Horvát, I. András (szkhárosi), XVI. sz.-beli énekszerző, valószínűleg a tályai első ref. papok egyike ; 1542—49, mindenesetre Tályán lakott és irt. Tíz elég terjedelmes versét ismerjük, melyek heves gúnynyal kelnek ki a katolikus egyház ellen és kemény hangon feddik az önző és hatalmaskodó nagyokat. Nevezetes költeménye Az átokról, Mózes után, az ország akkori romlott állapotára alkalmazva. H. verseit v. ö. a Régi Magyar Költők Tára II. köt. , u. o. 449. a Szilády jegyzeteit. N. L. Horvát