A Pallas nagy lexikona, 9. kötet: Hehezet-Kacor (1895)
I, Í - Indiai répa - Indiai rost - Indiai tárkony - Indiai tölgy - Indiai tűz - Indiai vallások - Indian - Indiana - Indianapolis - Indianista
Indiai répa — 620 - nov. és máj. között Mauritius és Új-Amsterdam között ; ugyanazon időben Ausztrália ÉNy-i partjain; jun. és nov. közt a Bengáliai-öbölben; júniusban az Adeni-öbölben ; áprilisban a Jóreménység-fokánál. Az áramlatok közül a jelentékenyebbek : a Ny-i egyenlítői áramlat, mely a keleti hosszúság 100° körül kezdődik, a d. sz. 3—23° közt folyik naponkint 12—60 tengeri mértföldnyi sebességgel, Madagaszkár E-i végében a madagaszkári és mozambiki áramlattá ágazik ; ez utóbbi az afrikai partot követi D-felé, 24—96 tengeri mértföldnyi sebességűvé válik és D-i részében Agulhas-áramlatnak hívják. A madagaszkári áramlat a d. sz. 85°-on túl lassankint K-i irányúvá lesz és az egyenlítői áramlattal ellenkező irányt követ. Ausztrália Ny-i partján egy hideg áramlat É-i irányt követ. Az Arab-tengerben és a Bengáliai-öbölben a víz mozgása a monszunok irányát követi. Az úszó jég szept. és okt. hónapokban a d. sz. 36°-ig jut föl. A legtöbb sót tartalmazó vizet az Arab-tengerben találták. Mióta a Szuezi-csatorna megnyílt és Európa népei K.-Indiával, K.-Ázsiával és Ausztráliával sűrűbb összeköttetésbe jöttek, az I.-ban a hajóforgalom nagyon megélénkült. Míg az európai vitorlás hajók még mindig a Jóreménységfokának megkerülésével jutnak el az I.-ba, a gőzösök a Szuezi-csatornán át keresik azt föl ; a postahajók Szueztól Adenig 5, Adentől Kolombóig 7—8, Kolombótól Szingapúrig 7, Adentől Bombayig 6, Adentől Zanzibaiig 7, Adentől Mauritiusig 8, Kolombótól Melbourneig 19, Fokvárostól Új-Zeelandig pedig 24 napot számítanak. Az európaiakra nézve azelőtt fontos cethalászat jelenleg minden jelentőségét elvesztette. Az ókoriak az I.-t Erythraei-tengernek nevezték. Az első földközi-tengermelléki nép, amely hajóival oda behatolt, a feniciai volt. Jóval későbben Darius tengernagy, Scylax és még később Nearchos jártak rajta hajóikkal. Hippalus, egyiptomi görög hajós időszámításunk első századában először merte elhagyni a partokat és átszelni Kfelé a tengert. A római birodalom megdőlése után az arabok és abissziniaiak voltak az I. urai mindaddig, amíg a portugálok Afrika körülhajózása után őket onnan ki nem szorították és az európaiakat tették annak urává.W. O. Imray and Jenkins, The Indian Ocean Pilot (1881) ; Findlay, The Indian Ocean (1882) ; Service hydr. de la marine française, Océan Indien (1887). —ζικ. Indiai répa (növ., Batatas edulis Chois., Convolvulus Batatas Lt.), 1. Batatas. Indiai rost (növ.), 1. Alockender. Indiai tárkony (növ.), 1. Anaeydus. Indiai tölgy (növ.), 1. Csillagnimét. Indiai tűz, a bengáli tűz más neve (1. o.) Indiai vallások. India joggal mondható a vallások klasszikus hazájának, mert az apróbb vallásfelekezeteken kivül három nagy vallás vette ott eredetét : a védizmus, brahmanizmus (1. o.) és a buddhizmus. A buddhizmusból (1. o.) vált ki aztán a drainák felekezete (1. o.). Van a felsoroltakon kívül még felesszámú többé-kevésbé jelentékeny vallásfelekezet. Újabb időben egyistent hirdető vallások is keletkeznek, melyek a különféle vallások követőit szorosabb kapcsolatba hozni törekednek. L. Hinduizmus, Hindu mozgalmak, Irodalom,. Muir,Original Sanskrit Texts, London 1873 ; Kaegi. Der Rigveda u. die älteste Literatur der Inder, Lipcse 1881 ; De Gubernatis Letture s. la mitologia vedica, Firenze 1874; Hopkins, The mutual relations of the 4 castes accord, to the Mânavadliarmaçâstram, Lipcse 1881 ; Dowson J., Classical dictionary of hindu mythology and religion, London 1879 : Barth Α., The religions of India. Transi, by Wood, 2. kiad., u. o. 1889 ; Johnson Sámuel, Oriental Religions and their relation to universal religion, 2 kötet, u. o. 1879; Wurm, Geschichte der indischen Religion, Basel 1874; Williams, Brahmanism and Hinduism, or religions thought and life in India as based on the Veda, 3. kiad., London 1887 ; továbbá Lassen, Benfey, Roth, Müller M., Weber és Spiegel idevágó müvei; Oldenberg, Die Religion d. Veda, Berlin 1894. KÉGL. Imlian a. m. pulyka (1. ο.). Indiana- (ejtsd: indiene, i'öv. Ind.), az E.-amerikai Egyesült-Államok egyike a Michigan-tó és állam, Ohio, Kentucky és Illinois közt, 94,140 km 2 területtel, (1890) 2.192,404, 1 km 2-re 23 lako I. egészen sík, csakis a D-i részén vannak halmok. A Maumeet, S. Josephet és Kankakeet kivéve, összes vizei közvetetlenül (Lost-river) vagy a Wabash által közvetve az Ohióba folynak. A Wabash mellékvizei : az Eel-river, a Tippecanoe és a White River. A tél zord, a nyár igen meleg. Vevayben az átlagos hőmérséklet télen 1°, tavaszszal 12°, nyáron 24° és őszszel 13°. A főfoglalkozása földmivelés. 1892. termeltek 103 3 millió bushel kukoricát, 39 8 millió bushel búzát, 20 millió bushel zabot, azonkívül átlag 31 millió kgm. dohányt, 1 2 millió hl. burgonyát, továbbá csekélyebb mennyiségű rozsot és árpát. Az állatállomány kriss 587,709 ló, 1.843,473 szarvasmarha, 1.266,109 juh. A bányászat főképen széntermeléssel foglalkozik. 1888. 214 bányában 3.141,000 tonna szenet produkáltak több mint 4 millió dollár értékben. Az iparos foglalkozás mindig nagyobb és nagyobb tért foglal el. A legjelentékenyebb iparágak : a malom-, a fa-, az élelmezési-, illetőleg húsipar, kocsi-, vagyon-, gazdasági gép-, bútor-és szeszgyártás ; a gyapjú- és pamutszövés is emelkedik. 1891. a tanügyi kiadások 6,4 millió dollárra rúgtak. A kormányzó, az alkormányzó, aki egyszersmind a szenátus alelnöke és az 50 tagú szenátus 4, a 100 képviselő 2, a bírák 6 évre választatnak. Az állami bevételek a kiadásokat fölülmúlják. 1, 92 countyra van fölosztva, fővárosa Indianapolis. Az első gyarmatosok franciák voltak. Az 1763-iki párisi béke az angoloknak ítélte oda. 1811. a fellázadó indusokat Harrison generális legyőzte. 1816. lett önálló állammá. A rabszolgák száma mindig nagyon kevés volt. W. O. Dillon, History of I. —ZIK. Indianapolis (ejtsd: indienepolisz), Indiana állam fővárosa, igen szép síkságon, a White river és több vasút mellett, (1890) 105,436 lakossal, vas-, agyagiparral, disznóhúspácolókkal (az egy évben termelt iparcikkek értéke 33 millió dollár), gabonaés disznókereskedéssel. A kiválóbb épületek : a kupolás State Capitol ; a Circle Parkban a honvédemlék ; a Court House ; a vakok intézete, az arzenál ; a Propylaeum, nők irodalmi egyesületének háza ; az Union Depot ; a városi könyvtár és a város közelében az őrültek háza. A elevátorok 1 millió bushelnél több gabonát képesek befogadni ; a stock yardokban 4000 szarvasmarha és 35,000 disznó fér el. —ZIK. Indianista, az indiai nyelveknek, különösen a szanszkritnak és az ind régiségeknek búvára. Amely szók az I betűben nincsenek meg, a .T-ben keresendők! Indianista