A Pallas nagy lexikona, 10. kötet: Kacs-Közellátás (1895)

K - Kallirhoe - Kallisthenes - Kallisto - Kalliwoda - Kalló - Kálló - Kallóbogáncs - Kallócserebogár - Kallóföld - Kallon - Kallós

Kallirhoe — 60 — Kikaunkrumsz­­Mlencszáju). Tíz a márványfoglalat eltűnt ; jelenleg némelyek a Hadrian kapuján túl az Illisszosz (1. o.) medrének mentén egy szikla­ereszkedés aljában, mások az Areopag és Pnyx között keresik. V. O. Curtius, Stadtgeschichte von Athen (Berlin 1891) és Harrison, Mythology and Monuments of Athens (1890). L.M. Kallirhoe, nimfa, Achelous folyamistennek leánya, aki Alkmaionhoz (1. o.) ment férjhez. Ő okozta férje halálát az által, hogy elküldte őt keresni Harmónia (1. o.) nyakláncát. Mikor Alk­maiont megölték (1. Agenor 2), K. addig könyör­gött Zeusnak, míg az isten megengedte, hogy a nimfa két kiskorú fiából, Amphoterusból és Akarnanból egyszerre embernyi ember legyen, akik aztán apjuk halálát megboszulták. — A K. nimfáról nevezték el az ilyen nevű athéni forrást. Kallisthenes, görög természetbúvár és tör­ténetíró, született Olynthosban Kr. e. 360 körül. Aristoteles rokona és tanítványa és Theophrastos barátja, aki az eredetileg történeti tanulmányok­kal foglalkozó K. figyelmét a természettudomá­nyokra irányozta, úgy hogy mikor Nagy Sándort emlékezetes ázsiai hadmenetében elkísérte, a tör­téneti események mellett természeti viszonyokkal is foglalkozott. Nagy Sándor kezdetben nagyon kedvelte, de mikor K. vonakodott a király előtt persa szokás szerint arcra borulni, börtönbe ve­tették, amelyben 328 körül meghalt. Főműve a hellén történelem, melyből szerencsésen elkészült a harminc év története (387—357), a szent há­ború története (355—346) és Nagy Sándor hadme­netei (330-ig). Irt természettudományi munkákat is, de valamennyiből csakis töredékek maradtak ránk (kiadta Geier, Alexandri histor. scriptor. 232—272­­.). Semmi köze K.-nek a neki tulajdo­nított regényes elbeszéléshez (Pseudocallisthenes), mely Nagy Sándor élményeit tárgyalván, a kö­zépkori Nagy Sándor-monda magvának tekint­hető, de a Kr. utáni I. e. II. sz.-ból való. V. O. Westermann, De Callisthene (Lipcse 1838—42), de különösen Berger de Xivrey, Notice sur l'hi­stoire fabuleuse d'Alexandre le Grand (a Notica d'estrats de manuscr. III. köt.) L. M. Kallisto, arkádiai mitikus Vadászistennő, kit különböző mondák más-más apától származtatnak (Lykaon, Keteus, Nykteus). Artemis kísérője, kibe Zeus beleszeretett és Arkasnak anyjává tette, v. a haragos Hera, vagy maga Zeus (hogy Hera féltékenysége elől elrejtse) medvévé változtatta és mikor Artemis (mások szerint saját fia Arkas) elejtette, Zeus csillagképnek (nagy medve, Arkas, kis­ medve) az ég boltjára helyezte. Sírját Árkádiá­ban mutogatták egy dombon, melyen Artemis Κ. (a legszebb) temploma állott. Látjuk, hogy K. nem egyéb, m­int Artemis különvált és külön személylyé lett mellékneve. L. M. Kalliwoda, 1. János Vencel, cseh hegedűvir­tuóz és zeneszerző, szül. Prágában 1801 febr. 21., megh. Karlsruheban 1866 dec. 3. A konzervató­riumon Weber Dénes és Pixis tanítványa volt ; 1823—53. Donau-Eschingenben Fürstenberg her­ceg karnagya. Hangverseny- és kamarazenemű­veket, az osztrákok hires Deutsches Lied-jét stb. szerzette. — Fia, 2. K. Vilmos, zongoraművek és dalok szerzője, szü­l. Eschingenben 1827 jul. 19. Lipcsében tanult s 1853—75. udvari karnagy volt Karlsruheban. κ—γ. Kalló, gyapjuáruk tömörítésére szolgáló gép, 1. Csinozás. Kálló, 1. Nagy-K., nagyközség Szabolcs vme­gye nagy-kállói j.-ban, (1891) 961 házzal és 5632 magyar (csak 214 tót) lakossal (közte 1219 r. kat, 983 gör. kat., 2547 helv., 667 izraelita). A mocsaras vidéken fekvő város, melyben 1875-ig a vár­megye hatósága székelt, a járási szolgabírói hi­vatal, járásbíróság és adóhivatal székhelye ; van ipartestülete, alsófokú ipariskolája, reáliskolája, vasúti állomása, posta- és táviróhivatala és posta­takarékpénztára. Határa (9459 ha.) sok gabonát és gyümölcsöt terem ; jelentékeny továbbá az állat­tenyésztés, valamint az ipar és kereskedelem is elég élénk. Régi vára, melynek ma nyomai is alig látszanak, nagy szerepet játszott a polgári és vallásszabadságért folyt harcokban. 1588 okt. 3. Rákóczi Zsigmond itt megverte a szolnoki tö­rök béget . 1644 febr. 17. Rákóczi György innen bocsátott kiáltványt a magyar nemzethez, 1676. pedig a kurucok szenvedtek itt veszteséget. II. Rá­kóczi Ferenc szintén elfoglalta a várost. A várral együtt a város is sokat szenvedett. Az alkotmá­nyos harcok soká folytak itt, s nem egy tisztújí­táson (így az 1836-ikin) folyt vér. A­mióta a vár­megye székhelye Nyíregyházára tétetett át, a város fejlődése megakadt. V. ö. Ungrisches Ma­gazin 1782. II. 326. ; Arch. Ért. III. 1870. 237. ; Támár Imre, A nagykállói plébánia története, Magyar Sion II. 1864. 275. — 2. K. kisközség Nógrád vmegye sziráki j.-ban, (1891) 1947 magyar lakossal, postahivatallal és postatakarékpénztár­ral. ΤΗ—g. Kallóbogár és (növ.), 1. Hólyakút. Kallócserebogár (Polyphylla fullo L.), a leme­zescsápú bogarak egyik faja, melyet még Csapó­cserebogárnak is neveznek. L. Cserebogarak, Kallóföld, 1. Agyag. Kallón, görög szobrász Aeginából, Kr. e. 500— 460. Tektaeos és Angelion tanítványa, több ne­vezetes műalkotással tűnt ki. Ilyenek : az amyk­laei háromláb, Athena Sthenias faszobra Korin­tusban, de legnevezetesb az a befolyás, melyet az eginai oromcsoportozat készítőire gyakorolt. Ki­tűnt az ércöntésben is. L.M. Kallós Lajos, jogtanár, szül. Borzován (Szat­már) 1819 máj. 15­, megh. Debrecenben 1881 szept. 4. Tanulmányait a sárospataki reform, fő­iskolában végezte, 1842. gróf Károlyi uradalmi ügyészségénél volt gyakorlaton, majd Pestre ment, s 1843. letette az ügyvédi, 1844. pedig a váltóügyvédi vizsgálatokat. Már 1846. belépett a magyar jogtudomány művelőinek díszes sorába, s kiadta az Alapelvek a magyar polgári jogban című jogtani kézikönyvét, melyet István főherceg nádornak ajánlott. A jeles munkát 1848. követte másik műve : Néhány lap az élet jogirataiból, me­lyet 1862. Debrecenben új cím alatt adott ki : Magyarországi főtörvényszéki ítéletek gyűjtemé­nye. 1861. a sárospataki­ főiskola jogi tanszékére hivatott meg, s ott hirdette két éven át a magyar jog elveit, de 1852. kiadta az Osztrák polgári jog elveit is. 1853. a debreceni reform, főiskola jog­tanári székére ment át, hol újra kiadta, bővebb át- Amely szók a Κ betűben nincsenek meg, a C-ben keresendők! Kallós

Next